Tartalék az esetleges hitelveszteségekre (RVPS) - egy speciális tartalék, amelynek szükségessége a bank tevékenységében fennálló hitelkockázatok miatt van .
A tartalékot a hitelintézet képezi a hitel (kölcsönök) értékcsökkenéséből eredő veszteségek minimalizálása érdekében , vagyis abban az esetben, ha a hitelfelvevő nem teljesítése vagy a hitelhez nyújtott kölcsönből eredő kötelezettségeinek nem megfelelő teljesítése miatt a hitel értékvesztése következik be. intézmény, vagy az ilyen nemteljesítés (nem megfelelő teljesítés) valós veszélye (a továbbiakban: kölcsön hitelkockázata). [egy]
A kölcsön kibocsátásakor mindig fennáll a nemfizetés lehetősége, vagyis a bank az ügylet időpontjában és a hitelfenntartás során nem tudja egyértelműen megállapítani a tartozás időbeni és időben történő visszafizetésének tényét. teljes. Ezért a bank a tartalékképzés segítségével lefekteti a nemteljesítés kockázatát (ún. „hitelkockázat”). Így ez a tartalék stabilabb feltételeket biztosít a bank számára a pénzügyi tevékenységhez, elkerülve a hitelek veszteségeinek leírásával járó nyereség összegének ingadozását. A tartalék képzésének forrása a banki kiadásokhoz kapcsolódó levonások. Vagyis a számvitelben a tartalékképzés banki kiadásként, a hitelek törlesztése vagy a tartalékráta csökkenése miatti megtérülés pedig banki bevételként jelenik meg.
A becsült tartalék nagyságának meghatározásához az Orosz Föderáció Központi Bankjának előírásaival összhangban a hitelek minőségi kategóriákra való felosztását használják.
Egyedi hiteltermék elbírálása esetén a hitelminőségi kategória meghatározása, pl. Az értékvesztés két kritérium, a „pénzügyi helyzet” és az „adósságszolgálat minősége” kombinációját alkalmazó szakmai megítélésen alapul. A táblázat szerint az összes hitelt öt minőségi kategóriába sorolják:
| Adósságszolgálat Pénzügyi helyzet | Jó | Átlagos | elégtelen |
|---|---|---|---|
| Jó | Standard (I. minőségi kategória) |
Nem szabványos (II. minőségi kategória) |
Kétséges (III. minőségi kategória) |
| Átlagos | Nem szabványos (II. minőségi kategória) |
Kétséges (III. minőségi kategória) |
Problémás (IV. minőségi kategória) |
| rossz | Kétséges (III. minőségi kategória) |
Problémás (IV. minőségi kategória) |
Reménytelen (V minőségi kategória) |
A 2017. június 28-án kelt 590-P számú előírásnak megfelelően a kockázati arány meghatározása az alábbi táblázat szerint történik:
|
A PIC-ben konszolidált hitelek a késedelmes törlesztések időtartamától függően a következő fedezett ( jelzálog- és gépjármű vásárlási hitelek) és egyéb hitelportfóliók egyikébe csoportosulnak:
A 2017. június 28-án kelt 590-P rendelet két lehetőséget biztosít a kötelező tartalékráta meghatározására a magánszemélyeknek nyújtott homogén kölcsönök portfóliójára vonatkozóan , a hitelintézet döntése alapján. A választott opciót a bank köteles rögzíteni a hitelpolitikájában.
A kis- és középvállalkozások esetében a kockázati ráta meghatározásának egyetlen módja a rögzített, amely egybeesik a magánszemélyek számára javasolt 1. lehetőséggel.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
A hitelek esetleges veszteségeire képzett céltartalék nagyságát a bank naponta módosítja a hitelportfólió méretének és minőségének változásaihoz, azaz a hitelek kibocsátásához (törlesztéséhez) kapcsolódóan az egy minőségi kategóriából való átálláshoz. egy másikra az egyes hitelek kockázati rátájának változása.
A tartalékrátát a bank az egyes hitelekre és a homogén hitelportfóliókra vonatkozó szakmai elbírálás alapján negyedévente legalább egyszer határozza meg.