| Látás | |
| Ufa reáliskola | |
|---|---|
| A mai reáliskola épülete | |
| 54°43′41″ s. SH. 55°56′07″ K e. | |
| Ország | |
| Elhelyezkedés | Ufa |
| Állapot | Az Orosz Föderáció népeinek regionális jelentőségű kulturális örökségének tárgya. Reg. 021410058390005 ( EGROKN ) sz. Tételszám: 0300000327 (Wikigid adatbázis) |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Az Ufai Reáliskola egy középfokú szakoktatási intézmény, amely a 20. század elején Ufában működött [1] [2] [3] [4] .
Az egzakt tudományokat oktató oktatási intézmények létrehozásának igénye a 19. század végén merült fel Ufában. Azelőtt Ufában csak medreszák és gimnáziumok működtek, amelyek nem tudtak mélyreható ismereteket adni a fiataloknak az egzakt („reál”) tudományokban.
1883-ban, a Zemsky találkozón vetődött fel először egy igazi iskola létrehozásának kérdése a városban. Azonban csak néhány évvel később, egy 1897. október 24-i ülésen az Ufa városi duma ismét felvetette egy műszaki osztályú reáliskola megnyitásának kérdését. A város önkormányzata megbízást kapott, hogy ebben a kérdésben készítsen részletes jelentést az ufai helyzetről.
1898 decemberében a Zemstvo Tartományi Képviselőház 10 ezer rubelt különített el egy reáliskola megnyitására. Ezzel egy időben megfogalmazódott az a kívánság, hogy az iskolában mezőgazdasági tagozatot hozzanak létre. Az iskola helyét a Városi Duma 1899. május 21-i ülésén jelölte ki, amelyre a Duma 10 ezer rubelt biztosított.
1900. december 21-én a Zemstvo tartomány beleegyezett, hogy a zemstvoi összegekből évente ezer rubelt különítenek el egy reáliskolára. A város önkormányzata engedélyezte egy reáliskola építését a Központi és a Bolsaja Kazanszkaja utca kereszteződésében (Ufa díszpolgárának, Vaszilij Epifanovics Ponosovnak a háza, ma Lenin utca 20.).
1901. június 4-én Ufa tartomány kormányzója kiadta a „Legmagasabb rendet az ufai reáliskola megnyitásáról” az 5. és 6. osztály főosztályával és egy további osztállyal. Ezen kívül tervet dolgoztak ki egy reáliskola külön épületének építésére, amelyre 1902-ben 67 000 rubelt kellett volna elkülöníteni a közoktatási minisztérium forrásaiból.
A reáliskola a Ponosov ház 2. és 3. emeletén található, amelyekben korábban zálogház működött. Az iskola 1. osztályának első ideiglenes vezetője Vlagyimir Nikolajevics Matvejev volt, az ufai férfigimnázium igazgatója. Mivel a megnyílt reáliskolába nagyon sokan akartak bekerülni, az 1901-1902-es tanévben 30 rubel fizetéssel pótosztályt kellett nyitni.
A reáliskola új épületét a Szofja kertjében kellett volna elhelyezni , más oktatási intézmények mellett (Tukaev utca - Zaki Validi u., Tsyurupa u. negyed), ami az ufimiak kifogását váltotta ki. N. N. Khasabova ufai szállásadó beleegyezett , hogy eladja a városnak az Uszpenszkaja utca mentén hozzá tartozó telket , amelyet a kincstár rendelkezésére bocsátottak.
Itt 2 év alatt új épületet építettek, melybe 1905-ben a reáliskola költözött. Megoldódott a diákszálló ügye, a kölcsön fennmaradó részét az iskola könyvtárának befejezésére fordították.
1907-ben 228, 1915-ben 291 tanuló volt az iskolában. Pavel Ivanovics Sveshnikov lett az iskola igazgatója. S. M. Vasziljev, K. A. Egorov, P. N. Stepanov is tanárként dolgozott. Az iskolát végzettek felsőfokú műszaki oktatási intézményekbe léphettek be.
Az 1917-es októberi forradalom után az iskolát bezárták, az épületben előbb állami intézmények, majd pedagógiai intézet kapott helyet. Az 1930-as években az épület további emeletet kapott, majd 1942-ben ipari vállalkozáshoz került.
Jelenleg az épület ad otthont a "Progress" baskír termelési egyesületnek.
| Ufa történelmi oktatási intézményei | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Oktatás Baskír Tudományos Akadémia Magasabb Átlagos VAGY sportiskolák Szakirányú másodlagos Ufa FRC RAS történelmi | |||||||||||||
| |||||||||||||
| |||||||||||||
| Megjegyzések: – spirituális; - orvosi; - hatalmi struktúrák; 1 épület: kulturális örökség tárgya , építészeti , kulturális vagy történelmi emlék | |||||||||||||