| Ratgauz | |
|---|---|
| Általános információ | |
| Ország | Orosz Birodalom |
| létrehozásának dátuma | 1799 |
| Előző | Városi Duma tábornok , Hathangú Duma |
| Az eltörlés dátuma | 1802 |
| Lecserélve ezzel | városi bíró |
| Menedzsment | |
| anyaügynökség | Kormányzó Szenátus |
| Eszköz | |
| Központ | Moszkva |
A Ratgauz egy végrehajtó szerv, amelyet az Általános és a Hathangú Dumas , valamint a Dékáni Tanács helyett hoztak létre .
A moszkvai Ratgauzt Moszkva fővárosának 1799. január 17-én jóváhagyott chartája alapján alapították [1] .
A moszkvai Ratgauz 1799. május 11-én nyílt meg. Tagja volt a Szenátus osztályának, közvetlenül a lakóhely ellátásával, lakásrenddel és egyéb, a rendőrséggel kapcsolatos részekkel foglalkozó bizottsági osztálynak volt alárendelve.
Ratgauz a város igazságügyi, pénzügyi, rendőrségi és közigazgatási kérdéseivel foglalkozott.
A Rathausba tartozott az elnök (őt a császár nevezte ki), a gazdasági igazgató (aki a városi gazdaságot irányította), 6 burgemeister és 12 ratsger.
A gazdasági igazgatót a császár elfogadásra terjesztette a bizottsági osztályból, burghemeistereket és ratsgereket választottak meg.
A külföldi kereskedőknek is joguk volt a Rathaus tagjává választani.
A Ratgauz épületének védelmére a városlakók közül külön társaság alakult. A Rathaus bírói feladatait az elnök, a ratsgerek és a burgemeisterek látták el. A gazdasági igazgató a moszkvai költségvetésért volt felelős.
A dékáni tanácsot felváltva Ratgauz vette át a rendőrségi feladatok egy részét [2] .
A döntéshozatal lassúsága és a feladatok idő előtti ellátása miatt a Rathaus alkalmazottai büntetőeljárás alá vonhatók [3] .
Ratgauz megoldotta a városiak és a raznocsincsok (beleértve más városok és falvak lakosait) közötti jogi vitákat ügyletekkel, birtokokkal, végrendeletekkel , váltók végrehajtásával , örökléssel, jelzáloglevelekkel , adásvételi számlákkal és kiskorúak felügyeletével kapcsolatban.
A Rathaus felépítésében részt vett egy olyan osztály, amely a katonai kormányzótól , magánbíróságoktól, a főügyész javaslatára, a kormányhivatalok jelentései szerint vagy a bizottsági osztály utasítására érkezett büntetőügyeket vizsgálta. Az osztályba 3 ratsger és 2 burgheimester tartozott. A bűnügyi osztály ítéleteit a Rathaus elnöke írta alá.
A kamerás osztály rendelkezett a város költségvetésével és különféle feladatokkal. Felosztotta az ivóüzletből származó bevételt, a városlakóktól és kereskedőktől kapott pénzbírságokat, a taxisofőrök számának lebélyegzéséből származó díjakat és a polgárok halála utáni ingatlanbirtoklást. Ezen kívül az osztály kezelte a városi földeket, börtönöket, és nyilvántartást vezetett a kézművesekről és a polgárokról. A kamerai osztály ellenőrizte az alamizsnák és kórházak tevékenységét, szabályozta a különféle áruk árait. Az osztály dolgozói ellenőrizték a kereskedelem szabályait, a városi szolgálatok és magának az osztálynak, valamint a rendőrségnek a bérfizetését. A kamerás osztály felügyelte a Ratgauz mérlegében szereplő tűzoltó-, híd- és rendőrcsapatok, a kispolgári társaság, laktanyák, lakóházak karbantartását. Az osztály felügyelete alatt állt minden kereskedelmi hely, raktárak, istállók és műhelyek.
A Ratgauz a kézműves osztály képviselőit műhelyekbe, „kompozitokba” (különböző szolgáltatásokat nyújtva – szánok, kocsik és kocsik gyártása, javítása), „egyedül” (szűk profilú szolgáltatásokat nyújtó – kovács, sütő, festés) és szolgáltatásokért (ebbe a kategóriába tartoznak a szakácsok, lakájok, cukrászok stb.).
A céhes kézművesek céhfőnököt választottak, aki a műhelyek állapotáról információkat továbbított a ratgauzoknak, és szükség esetén tanácskozásokon vett részt egyes kérdések megoldására.
Az irodai osztály ellenőrizte a bérmunka minőségét.
Miután a Rendőrkapitányság oklevelet állított ki a nemeseknek és a kereskedőknek, feljogosította őket a város elhagyására, a pecsétet a Rathausban helyezték el. A szolgáltatás költsége okmányonként 10 kopijka volt. Az okmány pecséttel történő hitelesítése után a távozó személy úti okmányt kapott a Kormányzói Hivatalban.
Ratgauz felügyelte a markfochtokat (piaci kereskedelem gondozói), a wageusteriereket (a mérleg pontosságáért felelős alkalmazottakat), a borászokat (az italértékesítés szabályait betartva) és a beschauereket (a vágóhidakon levágott állatállomány állapotának megfigyelését).
Ratgauz információkat gyűjtött a városba belépő és onnan távozó polgárokról, akiket torschreiber-ként tartottak nyilván.
A Ratgauz kamerai osztálya alatt működött egy „Assekurants-iroda”, vagyis „Feyer-kataszter”, ahol a kőépületek tulajdonosainak adatait rögzítették. Ebben az irodában lehetőség nyílt az ingatlanok tűz elleni biztosítására.
1802. február 12- én I. Sándor névleges rendeletet írt alá, amely szerint a Ratgauz a funkciókat és az ügyeket a városi magisztrátusra ruházta át, és megszűnt [1] .