A kecskéről | |
---|---|
| |
rajzfilm típusú | báb |
Műfaj | sztori |
Termelő | I. Boyarsky , V. Kurcsevszkij |
írta | S. Marshak |
gyártástervező | Kurcsevszkij, Vadim Vlagyimirovics |
A szerepek hangoztattak | A. Papanov , A. Burova, M. Petrov |
Zeneszerző | M. Weinberg |
Szorzók |
B. Meerovics , L. Zsdanov , K. Mamonov |
Operátor | T. Bunimovich |
hangmérnök | B. Filcsikov |
Stúdió | " Szojuzmultfilm " |
Ország | Szovjetunió |
Időtartam | 15 perc. |
Bemutató | 1960 |
IMDb | ID 6668932 |
Animator.ru | ID 2069 |
Az "A kecskéről" egy szovjet bábos animációs film, amelyet 1960 -ban forgattak Samuil Marshak "A kecske meséje" (1922) című mesejátéka alapján . Iosif Boyarsky és Vadim Kurcsevszkij debütált rendezőként .
Nagyapa és nő egy kunyhóban laktak, és nagyon megöregedtek. Nem volt gyerekük, csak egy kecskéjük. Egyszer egy fáradt nagypapa hazajött egy köteg tűzifával, és panaszkodni kezdett a betegségéről:
AH ah ah! Ó ó ó!
Valami most rossz lettem,
gyenge, lusta és egészségtelen.
Csak vitt egy köteg tűzifát.
Jó lenne, ha lefeküdnék.
Gyújtsa be a kályhát, asszony.
A kályhát gyújtó Baba támogatta a nagypapát, és azt mondta, hogy nagyon rossz, hogy nincs fiuk, aki tűzifát hozna, kályhát gyújtana és káposztalevest főzne. De ekkor egy kecske benézett az ablakon, és azt mondta, hogy tud vacsorát főzni. A nagyapa és az asszony nagyon meglepődtek, mert ilyen értelmes kecskéket még nem láttak.
A házba belépve a főszereplő gazdálkodni kezdett: káposztalevest főzött, felsöpörte a padlót a kunyhóban, és megígérte, hogy tűzifát vág. Előtte azt mondta, hogy nem szeret lustálkodni, és szakálla ellenére még nagyon fiatal. A nagyapa és az asszony nem örül a kecskének, ő elment vízért, megetette az öregeket vacsorával és lefektette őket. Aztán úgy döntöttem, hogy elmegyek az erdőbe gombászni.
Hét éhes farkas volt az erdőben. Egy elveszett kecskét látva meg akarták enni. De a kecske, látva, hogy eljött a halála, úgy döntött, hogy a végsőkig harcol:
Ha eljött a halálom,
emlékezni fogsz a kecskére!
Lábaimmal összetörlek,
szarvakkal szúrlak!
Az egyik farkas fülét átszúrta, a másiknak a hasát felvágta. De a farkasok nem vonultak vissza, mert heten voltak. Hirtelen az erdőben egy nagypapa és egy nő hangja hallatszott, akik rájöttek, és elmentek kecskét keresni:
Ó, kecske, te vagy a mi kecskénk!
Miért hagytál el minket?
A főhős a nagyapja kétcsövű sörétes puskájával és a nagymama szorításával kezdte ijesztgetni a farkasokat. A farkasok megijednek, a kecske pedig hívja gazdáit, és azt kiabálja, hogy hét farkast legel a bundájáért. A farkasok, köztük a vezérük, megszöknek. Az öregek kimennek a tisztásra és meglátnak egy kosarat. Azt hiszik, hogy a kecske meghalt, és keservesen gyászolnak. De a kecske élve és egészségesen kiemelkedik az erdőből. Megmutatja az összegyűjtött gombát, és elmondja, hogyan győzte le a farkasokat.
Az elégedett öregek dicsérik a kecskét, hazatérve pedig egy dalt énekelnek a tiszteletére:
Mint a mi kecskénk,
Ó, a merészség kis feje!
A tölgy miatt, a fenyő miatt
Farkasok támadtak rá,
de a kecskéhez nem nyúltak.
Eh, a feje ép.
Ép szemek, ép lábak,
szakáll, pata, szarv.
Ó igen, okos kecske –
Minden farkast legyőzött!
1957-ben Vadim Kurcsevszkij érkezett a Szojuzmultfilmhez, 1961-1962-ben pedig produkciós tervezőként dolgozott egyszerre három filmen. „Read and roll to Paris and China” (rendező: A. Karanovics), „A kecskéről” (ahol V. Kurcsevszkij is dolgozik rendezőként I. Bojarszkijjal együtt) és „A repülő proletár” (rendező: I. Ivanov-Vano és I. Boyarsky).
- Prokhorov A. Vadim Kurcsevszkij // A szovjet animációs film rendezői és művészei. M., 1984 [1]Vadim Kurcsevszkij rajzfilmjei | |
---|---|
|