A fejmell ( lat. Cephalothorax ) egyes ízeltlábúak testrésze , amely a fej és a mellkasi szakaszok összeolvadásának eredményeként jött létre [1] .
A cheliceratesben a test a fejmellra ( prosoma ) és a hasra ( opisthosoma ) oszlik .
A fejmell végtagjai a táplálék befogására és rágására, valamint a mozgásra szolgálnak, míg a has végtagjai légzőszervi, szexuális és egyéb speciális funkciókat látnak el.
A cefalothorax összetétele tartalmazza a fejlebeny elemeit - acron - és az azt követő 6 szegmenst. Akron tulajdonában vannak a fejmellüreget fedő pajzson található szemek, és a középső szupraorális kinövés - a felső ajak episztóma . Az első szegmensben csipesz alakú chelicerák vannak, amelyek a száj előtti antennák helyét foglalják el, de funkcionálisan nem helyettesítik az antennákat, hanem táplálék befogására szolgálnak. Őket egy második pár orális végtag követi, amelyeknek szintén külön neve van - ezek pedipalpok vagy lábcsápok. A fő szegmensből - coxából, rágási folyamattal - coxendite-ből és egy csuklós csápból állnak. A cephalothorax végtagjai közül a pedipalpok funkciói a legváltozatosabbak. Enditekkel rendelkező fő szegmenseik szinte mindig valamilyen módon részt vesznek az étkezésben, és a csápok főként érintési szervként szolgálnak, de részt vehetnek a mozgásban vagy a zsákmány befogásában. A cephalothorax fennmaradó négy szegmensének - a lábaknak - végtagjai a mozgást szolgálják. De számos formában megmaradnak a rágási folyamatok az első és a harmadik lábpár coxáján, és részt vesznek az élelmiszer rágásában is.
A magasabb rendű rákfélékben és chelicerákban ( pókfélék , patkórák, kihalt paleozoikum eurypteridák ) fordul elő. Rákfélékből - tízlábúakban .
A cefalothorax 6 fej és 7 mellkasi szakasz összeolvadásával jön létre. A cheliceratesben a cephalothorax 6 elülső, általában végtagokat hordozó testszegmensből áll, amelyekhez néha a 7. (preszexuális) szegmens kapcsolódik.
Szótárak és enciklopédiák |
|
---|