Mellékfolyónak nevezzük a másik vízfolyásba , valamint tóba vagy más belvízbe ömlő vízfolyást ( folyó , patak , csatorna ) [1] .
Két folyó találkozásánál a mellékfolyó általában rövidebb hosszában és alacsonyabb víztartalmában , valamint a völgy eltérő irányában tér el a főfolyótól [1] . A mellékfolyók jobbra és balra oszlanak, amelyek a jobb és a bal partról folynak .
Egy folyórendszerben különböző rendű mellékfolyókat különböztetnek meg attól függően, hogy közvetlenül a főfolyóba vagy annak mellékfolyóiba ömlenek. A feltételes számozás egyik lehetséges módja szerint az elsőrendű (vagy osztályú) mellékfolyók olyan folyók, amelyek közvetlenül a főfolyóba ömlenek, a másodrendűek pedig az elsőrendű mellékfolyók mellékfolyói, és így tovább [2] .
A mellékág hossza több ezer kilométer is lehet. Tehát az Irtys , Missouri , Zhurua és Purus , amelyek mellékfolyók , a világ legnagyobb folyói közé tartoznak hosszát tekintve, az Irtys és a Missouri pedig a vízgyűjtő területét tekintve a legnagyobb folyók közé tartoznak .
Néha a mellékfolyó víztartalmát és (vagy) hosszát tekintve meghaladja a főfolyót. Például a lényegesen vizesebb Oka és Kama folyók a Volga mellékfolyóinak számítanak, a vizesebb Angara [2] a Jenyiszej mellékfolyója , az Ochakovka a Ramenka mellékfolyója, a Darling pedig hosszabb, mint a fő Murray folyó [1] . A. A. Sokolov megjegyzi, hogy bár számos körülményt figyelembe vesznek a főfolyó forrásának kiválasztásához (hossz, vízgyűjtő terület, hosszanti szelvény, víztartalom és egyéb jellemzők), ezt a kérdést rendszerint történelmi és mindennapi jellegű tényezők alapján oldják meg, és nem objektív tudományos előfeltételek [2] .