A lelapolás a megmunkálás befejező művelete, amelynek célja elsősorban párban működő alkatrészek (például szelep - szelepülék) felszerelése. A művelet során paszta vagy szuszpenzió formájában szabadon eloszlatott csiszolószemcsék segítségével egy anyagréteget távolítanak el a munkadarab felületéről. Lefedő pasztát vagy szuszpenziót alkalmaznak a szerszám felületére - lapolás. A művelet a lap - és a rész vagy mindkét rész a csiszolóanyaggal együtt - többszörös egymáshoz viszonyított mozgására redukálódik. A lap a tűréshatáron belül korrigálja az alkatrész alakját és csökkenti a felületi érdességeket. Ezzel a kidolgozási technikával Ra = 0,04–0,02 µm és Rz = 0,1–0,025 µm érdességű felületek készíthetők, a kívánt geometriai formától való eltéréssel akár 0,1–0,3 µm [1] .
Nem tévesztendő össze az átlapoló mérőhasábokkal .
A kézi lelapolást az egydarabos gyártásban és az összetett formájú alkatrészek megmunkálásában alkalmazzák.
A félig mechanikus lelapolást kisüzemi gyártásban használják. A fő mozgást a lefedőgép végzi, a csiszolóanyag betáplálását a lefedőlemezre a kezelő kézzel végzi.
A mechanikus köszörülés nagyüzemi és tömeggyártásra szolgál. A csiszolóanyag fő mozgatását és betáplálását lapozógép végzi, melynek működését a kezelő irányítja.
A fedőpaszták és iszapok különféle csiszolóanyagokból készülnek, például szilícium-karbidból, alumínium-oxidból, bór-karbidból, gyémántból stb. A csiszolóanyag és a szemcseméret kiválasztása a feldolgozott anyag típusától és keménységétől, valamint a végső anyag követelményeitől függ. feldolgozás eredménye.
A szemcsés M20-M40 felületek előzetes simítására Ra = 0,16-0,63 µm, M10-M14 - Ra = 0,04-0,08 µm-ig, Ml-MZ - végső simításra Ra = 0,02-ig. 0,04 µm. [2]
A fedéstechnikában a fedés játssza a fő szerepet. A lapnak merevnek és kopásállónak kell lennie a munkafelület alakjának és pontosságának megőrzése érdekében. A lapok öntöttvasból, acélból, rézből, bronzból, üvegből, kerámiából, alumíniumból, rozsdamentes acélból, kemény és viszkózus fából, valamint kompozit anyagokból készülnek. A legelterjedtebbek az öntöttvasból készült lefedések. Az acélt vékony hosszú lapkák gyártásához, üveget - a különösen precíz lefedéshez, a kompozit lapokat főleg gyémánt felfüggesztéssel, keményötvözetekből készült termékek feldolgozásához használják.
A megmunkálás típusától függően köröket készítenek nagyoláshoz és simításhoz. A durva körökben hornyok vannak, amelyek megtartják a lefedő pasztát vagy keveréket és a hulladékot. Lappers befejező csatornák nem rendelkeznek. A sík felületek megmunkálásakor sík lefedő lemezeket, a hengeres és kúpos felületek megmunkálásakor kerek átfedéseket használnak.
A lyukak befejezéséhez szükséges átlapoló szerszámok tüskére szerelt perselyek formájában készülnek. A fedés állítható és nem állítható. Az állíthatóak 1:50-es kúpos belső kúpos hasított inggel és táguló szerkezettel rendelkeznek, amely a kúp mozgatásával növeli az átmérőjét. A lap kezdeti átmérője általában 0,005-0,03 mm-rel kisebb, mint a megmunkálandó furat átmérője. Az átlap munkafelületének hossza: átmenő furatoknál a megmunkálandó furat mélységének 1,2-1,5, süket furatoknál kisebb a mélységénél.
Gép termékek lapos és hengeres felületeinek kidolgozására és csiszolására lapológépekkel, amelyek felületére csiszoló keverékeket, pasztákat, szuszpenziókat visznek fel. Léteznek függőleges lelapológépek (külső és belső felületek megmunkálására) és vízszintes lefedőgépek (külső felületekre). A vízszintes lefedőgép egy vagy két lefedőlappal rendelkezik, amelyek között a leválasztóban (alkatrésztartóban) helyezik el a megmunkálandó alkatrészeket. A lemezek különböző frekvenciákkal forognak egy vagy ellentétes irányba, a szeparátor vízszintes síkban oszcillál. Az alkatrészek megmunkált felületeinek a lefedőlemezekhez viszonyított összetett mozgása eredményeként egységes megmunkálásuk, nagy alakpontosság (1-3 mikronig hiba) biztosított. [3]
A lefedő lemezeket függőleges típusú gépeken használják. A dörzsölés sima többirányú mozdulatokkal történik.
A fedőlemezek öntöttvasból, keményfémből, acélból, rézből, bronzból, üvegből, kerámiából, alumíniumból, rozsdamentes acélból, kemény és szívós fából, kompozit anyagokból készülnek.
Szótárak és enciklopédiák | |
---|---|
Bibliográfiai katalógusokban |