A tömegtájékoztatási jog (és: médiatörvény , médiatörvény , médiatörvény , eng. médiajog ) az információs jognak a médiához (médiához), tömegmédiához kapcsolódó közkapcsolatokra vonatkozó alágazata .
A médiatörvény lényegében a következőképpen értelmezhető:
A médiatörvény tartalma szerint objektív alapon az információjog speciális részében kerül kialakításra, az utóbbi általános és speciális részének rendelkezéseire extrapolálva.
A médiajogi jogviszonyok fő tárgya (tárgya) a médiainformáció- termelés . A médiajog speciális tantárgyai: informátorok - újságíró, riporter; szerkesztő (főszerkesztő), szerkesztőbizottság és mások; tájékozott - rádióhallgató, tévénéző és az információs termékek egyéb fogyasztói.
Az internet , mint távközlési eszköz rohamos fejlődésével tendencia figyelhető meg, hogy a tömegmédiajog fent említett vezető intézményeit integrálják az internetjogba. Az információjog összetett intézményeként ezt feltételesen nevezhetjük internetes médiajognak.
A médiajog valamennyi alintézménye összetett jellemzőkkel rendelkezik, amelyek a vezető jogágak releváns intézményeihez kapcsolódnak: alkotmányjogi, közigazgatási, polgári és büntetőjog. A médiajog és annak alintézményei is számos összetett jogághoz kapcsolódnak: munkaügyi, gazdasági, pénzügyi és egyebek.
A médiajog az intézményi sajátosságokon keresztül számos speciális jogághoz kapcsolódik: adózás, költségvetés stb. A médiajog számos ágazatközi komplex intézménnyel áll kapcsolatban: a szellemi tulajdonjog (beleértve a szerzői jogot és az egyes iparjogvédelmi intézményeket), reklámtörvény stb.
A médiajog vezető alintézményei:
Az oroszországi médiajognak ezek a vezető alintézményei a jogalkotási aktusok gerincét alkotják.