Féllánctalpas mezőgazdasági gépekben – kerekes mezőgazdasági traktor vagy kombájn hajtótengelyére szerelhető kivehető lánctalpas mozgató (és ezáltal a gép kerekes futóműve féllánctalpassá alakul ) a talaj tömörödésének csökkentése, valamint a terepjáró képesség és vonóerő növelése érdekében a gép tulajdonságai nedves és/vagy laza talajú területeken vagy hótakarón végzett munka során [1] [2] .
A féllánctalpas használata javasolt olyan időszakokban, amikor a hagyományos kerékhajtású traktor (kombájn) csúszása megnövekedett , mély nyomot hagy és nem tudja kifejteni a szükséges vonóerőt. Más esetekben használata nem javasolt, mivel ez csökkenti a gép műszaki-gazdasági teljesítményét [1] [2] .
Két fő félpályás séma létezik:
A hernyók aktív fejlesztése Oroszországban nemrég kezdődött. Kezdetben az első néhány kombájnt acéllánctalpas hernyókocsivá alakították át. A jövőben a nehéz traktorokat és kombájnokat már kerekesről hernyósra alakították át. A félpálya évről évre fejlődött, megbízhatóbb és nélkülözhetetlen asszisztenssé vált a mezőgazdaságban. Továbbá sokszorosára nőtt a féllánctalpas igény, és már meg is jelent az igény olyan gépek átalakítása iránt, mint az önjáró kaszák, önjáró permetezőgépek és még a nem mezőgazdasági gépek is. A hernyópályák fejlesztése Oroszországban nagyon ígéretes. Az egyik orosz cég 2018 óta komolyan foglalkozik ezzel a fejlesztéssel, és elkészített egy univerzális modellt, amely a legtöbb kombájnhoz alkalmas, 2019-ben a termékek tömeggyártásba kerültek GH2-1840 néven.
Miért nem a kerekek már feltétel nélküli részei a mezőgazdasági gépeknek, mi történik, és mire számíthat a piac a közeljövőben?
A mezőgazdaság területén vezető kutatóvállalat, a DLG elemzése szerint a kerekek több szempontból is rosszabbak, mint a lánctalpas rendszerek:
- manőverezhetőség
- átjárhatóság
- ugrás
- meghajtó teljesítményfelvétel
- fenntarthatóság
- kuplung
Ha minden olyan nagyszerű, miért nem használunk eddig mindannyian lánctalpakat kerekek helyett, annak egy nagyon jelentős oka van - a költségek. Ma a traktor vagy kombájn tengelyén történő hernyóhajtás költsége 5-6-szor haladja meg a kerekek költségét, és 2-3-szor az ikrek költségét. Egyetérthetünk, a különbség jelentős, nem mindenki engedheti meg magának, hogy teherautót vegyen. Ezt a rendszert különösen nehéz körülményekre tervezték, ahol a kerekek nem tudnak megbirkózni, így a hevederek használata nehéz körülmények között sokkal hatékonyabb, mint a kerekeknél, és 2 éves használatig viszonylag gyorsan megtérül. Ha elvetjük a költségeket, és rákérdezünk a hernyómozgatók hiányosságaira, akkor még mindig van néhány kisebb engedmény a keréken - ez a sebesség, a gyors cserélhetőség és a sokoldalúság. Azonban minél többet látunk hernyórendszereket a traktorokon, kombájnokon, azok annál kevesebbe kerülnek, már nem darab-, hanem tömegtermék lesz, és egyre nagyobb számban vásárolhatják meg a gazdálkodók ezt a technológiát. A lényeg egyszerű: ha a cél a talajtömörödés csökkentése többszöri áthaladás után, a nyomvályúsodás csökkentése a műtrágya és a nedvesség egyenletes eloszlása érdekében, vagy egyszerűen csak a tapadás növelése nedves, ragadós talajon, semmi és semmi nem fog jobb flotációt biztosítani, mint a lánctalpas rendszerek.
• A talaj tisztelete – a hernyók nagy felülete a talajra alacsony nyomást biztosít – 39-50 kN/m2 (0,3-0,5 kgf/cm2), azaz kisebb, mint egy emberi láb nyomása. Így a hernyópálya védve van a talajba való mély bemerüléstől. A lánctalpas járművek sebessége elérheti az 50-70 km/h-t, a szántóföldi munka során a 20 km/h-t.
• Megnövekedett hozam, csökkent talajtömörödés – egy 2007-es tanulmány, amelyet Richard Godwin professzor vezetett a Harper Adams University College-ban [6] , azt mutatja, hogy a hagyományos ikerkerekeknél szélesebb nyomtávok háromszor nagyobb tapadást biztosítanak, mint kétszeresek, és 43%-kal csökkentik a talajtömörödést. A hernyók is a legteljesebb betakarítást biztosítják, mert. a szállítási pálya csökkenésével, amikor az ikerkerekekről hernyókra váltunk, csökken a termésveszteség. A széles nyomtávú szállításból származó termésveszteség a félpályákhoz képest több mint 2500 rubelbe kerülhet a gazdálkodóknak. 1 ha-tól.
• Csökkentett üzemanyag-fogyasztás – a tökéletes tapadás a talajon lehetővé teszi, hogy a gép mindig alacsony sebességgel dolgozzon, ami ugyanannyi műveletet jelent alacsonyabb üzemanyag-fogyasztás mellett. Emellett a pályák nedves talajon való csekély csúszása miatt akár 23%-os üzemanyag-megtakarítás is elérhető rossz időben.
• Kényelem – A lánctalpas lánctalpak simább futást biztosítanak egyenetlen termőföldön, mint a kerekek. A félsínt kifejezetten a nehéz szántóföldi körülmények közötti munkavégzésre tervezték, így az év bármely szakában könnyű hozzáférést biztosít a munkaterülethez, és pénzt és időt takarít meg a gazdálkodóknak.