Ez a cikk a következő sorozat része: | |
Történeti hivatkozás | |
---|---|
Problémák | |
| |
Vitatott régiók | |
Politika | |
| |
felkelések | |
| |
Megpróbálja megoldani a konfliktust | |
ENSZ részvétel | |
| |
|
A rendezési terv egy megállapodás a Polisario Front és Marokkó között egy népszavazás megszervezéséről , amely a nyugat-szaharai nép önrendelkezésének kifejezése lenne , és akár a teljes függetlenséghez, akár a Marokkói Királysággal való integrációhoz vezetne. Ez a mai napig érvényben lévő tűzszünethez, valamint a tűzszüneti megállapodás felügyeletére és népszavazás megszervezésére létrehozott ENSZ békefenntartó misszió létrehozásához vezetett.
Az Afrikai Egységszervezet (OAU) korábbi békejavaslatán alapult, de ezúttal az Egyesült Nemzetek Szervezete támogatta. A tervet először 1980 végén, majd 1990-ben vezették be a Biztonsági Tanács 658-as határozatával, majd 1991 -ben írták alá a törvénybe . 1992 -ben népszavazást kellett volna tartani , de ez nem történt meg, mivel mindkét fél nem értett egyet abban, hogy ki szavazzon. 1997 -ben az ENSZ Houstoni Megállapodása megpróbálta megnyitni az utat az 1998-ban tartandó népszavazás előtt, és átfogó választói minősítést tett közzé. Mivel azonban Marokkó megtagadta a népszámlálás eredményének elfogadását, és ezért a népszavazás főbb résztvevőire vonatkozó javaslat elfogadásának csekély valószínűsége miatt az ENSZ főtitkára felfüggesztette a rendezési tervet. [egy]
Egy másik megoldást javasolt 2001 -ben James Baker ENSZ-főtitkár különmegbízottja , az I. Baker-terv , amelyet Marokkó elfogadott, de a Polisario Front elutasított, a Baker II tervet pedig 2003 -ban Marokkó elutasította, Algéria azonban elfogadta. , a Polisario és az ENSZ Biztonsági Tanácsa [2] . 2004 júniusában James Baker lemondott nyugat-szaharai ENSZ-megbízotti posztjáról.