A Pythagoreanus rendszer egy zenei rendszer, amelynek elmélete a pitagoraszi harmonikaiskolához kapcsolódik . A késő ókor óta a kiemelkedő zeneteoretikusok ( Nikomachus , Jamblikhosz , Boethius és mások) közvetlenül Pythagorasnak tulajdonították .
A Pitagorasz-rendszer elvont matematikai ötlete (mint az ötödik láncolata) a nyugat-európai barokk korszakában alakult ki .
Egyes tudományos cikkekben "Pitagorasz rendszernek" is nevezik. .
Általában kvintek (vagy negyedek) sorozataként ábrázolják, például így (6 kvintből álló lánc az fa hangból ):
F - C - G - D - A - E - H
vagy diatonikus skálaként :
C | D | E | F | G | A | H | C | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
egy | 9/8 | 81/64 | 4/3 | 3/2 | 27/16 | 243/128 | 2 | |||||||
Teljes hang | Teljes hang | Limma | Teljes hang | Teljes hang | Teljes hang | Limma | ||||||||
8 : 9 | 8 : 9 | 243 : 256 | 8 : 9 | 8 : 9 | 8 : 9 | 243 : 256 | ||||||||
203,91 c | 203,91 c | 90,22 c | 203,91 c | 203,91 c | 203,91 c | 90,22 c |
A nyugati zenében a Pitagorasz skálát nemcsak az ősi monodiák , hanem a középkori többszólamú zenék alapjául is tartják. A zeneteoretikusok továbbra is a pitagoraszi hangolás alapján írják le az intervallumokat. , bár az éneklés, majd a hangszeres többszólamú tonális zene legkésőbb a 16. században kezdett elsajátítani a tiszta hangolást . Ez utóbbihoz képest a Pitagorasz egy tiszta oktáv (1:2) és egy tiszta kvint (2:3) természetes hangközei által generált oktáv-ötöd skála [1] . A Pythagore-i számrendszer intervallumrelációiban érintettek számára a faktorizációk 3-nál nem nagyobb prímszámokon alapulnak. Emiatt főként angol nyelvi környezetben a pitagorasz rendszert limitnek is nevezik . tuning 3 ( eng. 3-limit tuning ).
A következő táblázat a Pitagorasz hangközöket mutatja egy oktávig, és legfeljebb 18 kvint alatt kapjuk meg. A diatonikus intervallumok (vagyis azok, amelyek a pitagoraszi 7-lépéses diatonikában fordulnak elő, és legfeljebb 6 ötödik lépésből származnak) félkövér betűkkel vannak szedve. A kromatikus intervallumokat szabályos betűkkel jelöljük (amelyek a diatonikus intervallumokkal együtt a 12 fokozatú Pitagorasz-oktáv skálán keletkeznek, és 7-11 kvint fokozatban kapják meg). A többi, 12-18 ötödik lépéssel kapott "dikromatikus" (vagy "enharmonikus") intervallum dőlt betűvel van szedve. Ez utóbbiak (kivéve a pitagoreusi vesszőt, amely az oktáv nélküli kibővített hetediknek és a kicsinyített egyiknek felel meg) kétszeresen növelt és csökkentett diatonikus hangközöknek felel meg.
Rövidítések: "m." - kicsi; "b." - nagy; "ész." - csökkentett; "uv." - kinagyítva.
A táblázat Q és O oszlopában rendre azon kvintek és oktávok száma látható, amelyek elhalasztása egy adott intervallumot eredményez (ebben az esetben a pozitív számok felfelé, a negatív számok lefelé haladnak). Például a Q = -9 és O = 6 értékek a redukált hetediknek felelnek meg, vagyis a redukált hetedik értéket úgy kapjuk meg, hogy az adott hangból (magasságból) 9 kvint lefelé és 6 oktávot felfelé halasztunk; így hangfrekvencia aránya egyenlő
Ugyanakkor az O számot (az oktávnál kisebb intervallumokra) egyértelműen a Q szám határozza meg, amely funkcionális függésben van tőle , és a képlet határozza meg:
ahol a szám egész része [2] .
Továbbá a táblázatban feltüntetett intervallumok mindegyike egyedileg T egész hang ( a T oszlopban felsorolva ), L limm ( L oszlop ) és K Pitagorasz kommunikáció ( K oszlop) összegeként jelenik meg a korlátozások mellett.
.Amint a táblázatból látható, diatonikus hangközök esetén három egyenlőségpár egyike lép fel: és , vagy és , vagy és (vagyis a diatonikus intervallum mindig egyenlő vagy egy egész számú hanggal, vagy egy egész számmal hangok hozzáadott limmával, vagy kevesebb, mint egy Pitagorasz kommunikátoronkénti egész szám). A kromatikus intervallumokhoz ezen kívül az és , vagy és , valamint a "dikromatikus" (dőlt betűs) relációkat - is és , vagy és .
Név | K | O | T | L | K | Hozzáállás | Érték centben _ |
Lépés innen: c |
További példák |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
egyhangú, prima | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1:1 | 0,00 | c | |
Pitagorasz vessző (hetedikre növelve oktáv nélkül) [3] |
12 | -7 | 0 | 0 | egy | 531441:524288 | 23.46 | Övé | des-cisz, fes-e, a-gisis |
kétszer ész. harmadik | -17 | tíz | 0 | egy | -egy | 134217728:129140163 | 66,76 | eseses [4] | cis-eses, eis-ges |
limma , m. szekund, moll (diatonikus) félhang |
-5 | 3 | 0 | egy | 0 | 256:243 | 90.22 | des | e-f, cisz-d, des-eses |
apotoma , uv. prima, dúr (kromatikus) félhang |
7 | - négy | 0 | egy | egy | 2187:2048 | 113,69 | cis | cisz-cisis, des-d, eses-es |
ész. harmadik | -tíz | 6 | egy | 0 | -egy | 65536:59049 | 180,45 | eses | cis-es, e-ges |
egész hang b. második | 2 | -egy | egy | 0 | 0 | 9:8 | 203,91 | d | d-e, e-fis, B-c, des-es, cisz-dis |
kétszer uv. prima | tizennégy | -nyolc | egy | 0 | egy | 4782969:4194304 | 227,37 | cisis | ces-cis, deses-d |
kétszer ész. kvart | -tizenöt | 9 | egy | egy | -egy | 16777216:14348907 | 270,67 | díjak | cisz-fes, fis-b, cisis-f |
félditon, m. harmadik | -3 | 2 | egy | egy | 0 | 32:27 | 294.13 | es | d-f, es-ges |
uv. második | 9 | -5 | egy | egy | egy | 19683:16384 | 317,60 | dis | des-e, es-fis |
ész. kvart | -nyolc | 5 | 2 | 0 | -egy | 8192:6561 | 384,36 | fes | cisz-f, fis-b, dis-ges |
deaton, szül. harmadik | négy | -2 | 2 | 0 | 0 | 81:64 | 407,82 | e | d-fis, eis-gisis |
kétszer uv. második | 16 | -9 | 2 | 0 | egy | 43046721:33554432 | 431,28 | disis | ces-dis, es-fisis |
kétszer ész. kvint | -13 | nyolc | 2 | egy | -egy | 2097152:1594323 | 474,58 | geses | cisz-ges, disis-a |
kvart | -egy | egy | 2 | egy | 0 | 4:3 | 498.04 | f | d-g, ces-fes |
uv. harmadik | tizenegy | -6 | 2 | egy | egy | 177147:131072 | 521,51 | eis | des-fis, deses-f |
kétszer ész. hatodik | -tizennyolc | tizenegy | 3 | 0 | -2 | 536870912:387420489 | 564,81 | szamarak [4] | cisis-as, cisz-ázok |
ész. ötödik (komikus tritone [5] ) |
-6 | négy | 3 | 0 | -egy | 1024:729 | 588,27 | ges | cisz-g, H-f, e-b |
triton, uv. kvart | 6 | -3 | 3 | 0 | 0 | 729:512 | 611,73 | fis | f-b, des-g |
kétszer uv. harmadik | tizennyolc | -tíz | 3 | 0 | egy | 387420489:268435456 | 635.19 | eisis | des-fisis, eses-gis |
ész. hatodik ( a Pythagore-rendszer farkas ötödik ) |
-tizenegy | 7 | 3 | egy | -egy | 262144:177147 | 678,49 | ases | cisz-as, Gis-es |
kvint | egy | 0 | 3 | egy | 0 | 3:2 | 701,96 | g | d-a, dis-ais |
kétszer uv. kvart | 13 | -7 | 3 | egy | egy | 1594323:1048576 | 725.42 | fisis | des-gis, deses-a |
kétszer ész. hetedik | -16 | tíz | négy | 0 | -2 | 67108864:43046721 | 768,72 | heses [4] | cisz-heses, cisis-b |
m. hatodik | - négy | 3 | négy | 0 | -egy | 128:81 | 792.18 | mint | d-b, disz-h |
uv. ötödik (tetraton) | nyolc | - négy | négy | 0 | 0 | 6561:4096 | 815,64 | gis | des-a, eses-b |
ész. hetedik | -9 | 6 | négy | egy | -egy | 32768:19683 | 882,40 | heses | cisz-b, Gis-f |
b. hatodik | 3 | -egy | négy | egy | 0 | 27:16 | 905,87 | a | d-h, Es-c |
kétszer uv. kvint | tizenöt | -nyolc | négy | egy | egy | 14348907:8388608 | 929,33 | gisis | des-ais, deses-a |
kétszer ész. oktáv | -tizennégy | 9 | 5 | 0 | -2 | 8388608:4782969 | 972,63 | ceses 1 | Dis-des, Disis-d |
m. septima | -2 | 2 | 5 | 0 | -egy | 16:9 | 996.09 | b | G-f, Des-ces |
uv. hatodik (pentaton) | tíz | -5 | 5 | 0 | 0 | 59049:32768 | 1019,55 | ais | des-h, deses-b |
ész. oktáv | -7 | 5 | 5 | egy | -egy | 4096:2187 | 1086,31 | ces 1 | cisz-c, des-deses |
b. hetedik | 5 | -2 | 5 | egy | 0 | 243:128 | 1109,78 | h | cisz-övé |
kétszer uv. hatodik | 17 | -9 | 5 | egy | egy | 129140163:67108864 | 1133,24 | aisis | ces-ais, eses-cis |
ész. nona | -12 | nyolc | 6 | 0 | -2 | 1048576:531441 | 1176,54 | deses 1 | Dis-es, Eis-f |
oktáv | 0 | egy | 6 | 0 | -egy | 2:1 | 1200,00 | c 1 |
zenei skála | |
---|---|