Petroszjan, Garegin Bahsijevics

Garegin Bakssievics Petroszjan
kar.  Գարեգին Բախշիի Պետրոսյան
Születési dátum	1902. szeptember 10( 1902-09-10 )
Születési hely	Goris , Orosz Birodalom
Halál dátuma	1997. december 12.( 1997-12-12 ) (95 évesen)
A halál helye	Jereván , Örményország
Ország	Orosz Birodalom  Szovjetunió  Örményország
Tudományos szféra	matematika története
Munkavégzés helye	YSU , az Örmény SSR Tudományos Akadémiája
alma Mater	Jereván Állami Egyetem
Akadémiai fokozat	A fizikai és matematikai tudományok doktora (1955)
Akadémiai cím	professzor (1964)
Ismert, mint	az ókori és középkori Örményország matematikatörténetének kutatója, a Jereváni Egyetem rektora
Díjak és díjak

Garegin Bakssievics Petrosyan ( örmény  Գարեգին Բախշիի Պետրոսյան ; 1902. szeptember 10., Gorisz - 1997. december 12. ) a szovjet történelem tudósa volt , jereváni armeniai tudós .

A fizikai és matematikai tudományok doktora (1955), professzor (1964). A Jereváni Állami Egyetem rektora (1938-1941, 1949-1957). Az Örmény SSR tiszteletbeli tudósa (1967).

Életrajz

Garegin Bakssievics Petrosyan 1902. szeptember 10-én született Gorisban [ 1] . Alapfokú oktatását otthon szerezte.

1925-től az SZKP tagja [2] . 1929-ben diplomázott a Jereváni Állami Egyetem Fizikai és Matematikai Karán . 1930-ban lépett be, majd 1934-ben diplomázott a Moszkvai Állami Egyetemen , mint elméleti fizikus [3] [1] . 1934-1936-ban Petroszjan egyidejűleg a Fizikai és Matematikai Kar dékánja és a Jereváni Állami Egyetem tudományos rektorhelyettese volt [1] . 1935. november 20-án az Örmény Szovjetunió Oktatási Népbiztossága mellett működő Központi Hitelesítési Bizottság határozatával Garegin Petrosjan megkapta a fizikai és matematikai tudományok kandidátusi fokozatát, és nem kapott értekezés megvédése nélkül egyetemi docensi címet . 4] . 1938-1941-ben a Jereváni Állami Egyetem rektora, egyúttal a Jereváni Állami Egyetem Elméleti Fizika Tanszékének vezetője [1] . 1938-1947-ben az örmény SZSZK Legfelsőbb Tanácsának 1. összehívású képviselője volt.

1941-ben Garegin Petrosyan önként vonult a Nagy Honvédő Háború frontjára [5] . A 408. lövészhadosztály politikai tiszthelyettesi posztjára nevezték ki , részt vett az észak-kaukázusi csatákban ( Tuapse hadművelet , Goyth-hágó védelme , Novorosszijszk hadművelet ) [5] . 1942. október 22-én az ellentámadás során súlyosan megsebesült. 1942-ben leszerelték a hadseregből [5] .

1943-1949-ben Garegin Petrosyan az újonnan létrehozott Örmény SSR Tudományos Akadémia elnökségének tudományos titkáraként dolgozott . 1949-1957-ben ismét a Jereváni Állami Egyetem rektora volt. Erőfeszítései révén az YSU-ban megalakult a Nemzetközi Kapcsolatok Kara és a Fizikai és Matematikai Tudományok Történeti Tanszéke, amelyet 1956-ig vezetett [1] . 1950-1958-ban Garegin Petrosyan az Örmény Kommunista Párt Központi Bizottságának , 1953-1956-ban az Örmény Kommunista Párt Központi Bizottságának volt a tagja [2] . 1951-1955 között az Örmény SSR 3. összehívású Legfelsőbb Tanácsának helyettese. 1954-1958 között a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának helyettese volt a IV. összehívásban .

Garegin Petrosyan 1955-ben védte meg disszertációját a fizikai és matematikai tudományok doktora címére [1] . 1958-1997 között az Örmény SSR Tudományos Akadémia Természettudomány- és Technikatörténeti Tanácsának (a továbbiakban: NAS RA ) elnöke volt. 1964-ben megkapta a professzori akadémiai címet [1] . 1965-ben Garegin Petrosyant a Nemzetközi Tudománytörténeti Akadémia levelező tagjává választották [1] . 1967-ben Garegin Petrosyan megkapta az Örmény SSR tiszteletbeli tudósa kitüntető címet.

Garegin Bakhshievich Petrosyan tudományos munkái a matematika történetéhez kapcsolódnak. Foglalkozott a matematika történetével az ókori és középkori Örményországban [1] . Garegin Petrosyan volt a "History of Natural Science and Technology in Armenia" [6] alapítója és főszerkesztője .

Garegin Bakhshievich Petrosyan 1997. december 12-én halt meg Jerevánban . A jereváni Shaumyan temetőben temették el [7] .

• Petrosyan G. B. A matematika történetéből a középkori örményországban — Er. : az Örmény SSR Tudományos Akadémia kiadója, 1986. - 160 p.
• Petrosyan G. B., Abrahamyan A. G. Anania Shirakatsi bibliográfiája = Անանիա Շիրակացու մատենագրությյուն / E. B. Sar. — Er. : szovjet író, 1979. - 398 p.
• Petrosyan G. B., Abrahamyan A. G. Anania Shirakatsi. — Er. : YSU Kiadó, 1970. - 176 p.
• Petrosyan G. B., Abrahamyan A. G. Euclid geometriája = Երկրաչափութիւն Եւգլիտին. — Er. : az Örmény SSR Tudományos Akadémia kiadója, 1962. - 285 p.
• Petrosyan G. B. Matematika Örményországban az ókorban és a középkorban — Er. : YSU Kiadó, 1959. - 437 p.
• Petrosyan G. B. David Anhaght örökségének új lefedésének egyik kísérletéről   ( kar.) - 1991. - Թիվ 1 . - Էջ 176-184 .
• Petrosyan G. B. Az állatöv felfedezésének idejéről és a kapcsolódó kérdésekről   ( örmény) - 1988. - Թիվ 4 . - Էջ 162-166 .
• Petrosyan G. B. Az Ovanes Erzykatsis-Plusnak tulajdonított természettudományi munkák kérdéséről  (Arm.)  = Հովհ երզնկ- վեր բն գիտ հ // Történelmi és Filológiai folyóirat. - 1985. - Թիվ 3 . - Էջ 211-215 .
• Petrosyan G. B. Még egyszer Anania Shirakatsi „Kritikon”  (örmény)  című művéről = Նորից Անանիա Շիրակացու “Քննիկոնի Journal of Philadelphia. - 1983. - Թիվ 4 . - Էջ 131-137 .
• Petrosyan G. B. „Kritikon”, Anania Shirakatsi  (örmény)  = Անանիա Շիրակացու “Քննիկոնը” // Journal of History and Philology. - 1980. - Թիվ 2 . - Էջ 212-220 .
• Petrosyan G. B. A 7. századi örmény földrajzról „Ashkharatsuytse”  (kar.)  = VII հայակական “Աշխարհացոյցի” մասին //. - 1979. - Թիվ 2 . - Էջ 241-246 .
• Petrosyan G. B. A 7. századi örmény földrajzról „Ashkharatsuytse”  (örmény)  = VII դարի հայկական “Աշխարհացոյցի History of Philadelphia” - 1979. - Թիվ 2 . - Էջ 241-246 .
• Petrosyan G. B. az analitikai geometria kérdései Gukas Terterens munkájában „trigonometria és kúpos metszetek”  (kar.)  = Ն երկր հ ղուկ տերտեָՂ Ղնիւոնիւ — Er. , 1979. - Թիվ 7 . - Էջ 67-90 .
• Petrosyan G. B. Az első nyomtatott könyv a matematikáról örmény  (örmény) nyelven  = Հայերեն առաջին տպագիր մաթեմատիկակըֶ ofտիկական — Er. , 1973. - Թիվ 5 . - Էջ 37-48 .
• Petrosyan G. B. A metrológiai táblázatok értelmezésének egyik kísérletéről „Ashkharatsuyts”  (Arm.)  = „Շխ” չ ղյուս լուս փորձի մ // Történelmi és Filológiai folyóirat. - 1973. - Թիվ 2 . — Էջ 227-232 .
• Petrosyan G. B. Az „Itineria” és „csillagászati ​​geometria”  (Arm.)  = „Մղոն” և „ստղ երկր” հ művek munkáiról // Történelmi és Filológiai Lap. - 1972. - Թիվ 4 . - Էջ 200-208 .
• Petrosyan G. B. Az „Ashkharatsuyts”  (arm.)  = „Աշխարհացույցի” szerzői problémája - 1971. - Թիվ 10 . - Էջ 54-60 .
• Petrosyan G. B. Hosszúságmértékek az ókori örmény forrásokban és új értelmezésük  (Arm.)  = Երկ չ հին հ ու դր նոր // Történelmi és Filológiai folyóirat. - 1970. - Թիվ 3 . - Էջ 215-228 .
• Petrosyan G. B. Matematika Örményországban az V–VI. században  (kar.)  = Մաթեմատիկան Հայաստանում V—VI դարերում History of Philadelphia és /. - 1966. - Թիվ 1 . - Էջ 113-124 .
• Petrosyan G. B. A matematika történetének néhány kérdéséről az ókori Örményországban // A fizikai és matematikai tudományok történetének kérdései . - M . : Felsőiskola , 1963. - S. 91-95. — 524 p. Archiválva : 2014. augusztus 8. a Wayback Machine -nél
• és Petrosyan G. B., Abrahamyan A. G. Euklidész geometriájának újonnan talált örmény szövege  (örmény)  = Եվկլիդեսի երկրաչափութեան բգ֫ըննիննյ - 1962. - Թիվ 1 . - Էջ 148-170 .
• Petrosyan G. B. A 9. század kiemelkedő tudós-matematikusának életéről és tevékenységéről Levona  (Arm.)  = IX դ կ գիտն- տիկոս կյ ու մ // A természettudomány és a technika története Örményországban. — Er. , 1960. - Թիվ 1 . - Էջ 7-20 .
• Petrosyan G. B. örmény matematikai irodalma a 17-18. században  (örmény)  = Հայկական մաթեմատիեական գրական գրականը XVIոմդՂոականու. - 1959. - Թիվ 1 . - Էջ 187-201 .
• Petrosyan G. B. Ananias Shirakatsi aritmetika tankönyve és jelentősége a matematika történetében  (Arm.)  = Ն շիր թվ դ նր նր - Թիվ 11-1 . - Էջ 19-46 .
• Petrosyan G. B. „Polygonal numbers” by Hovhannes Sarkavag  (örmény)  = Հովհաննես Սարկավագի “Անկիւնաւոր ըָոհաննես Սարկավագի “Անկիւնաւոր ընկիւնաւոր թָւնաւնես Սարկավագի of the Sciences. - 1945. - Թիվ 4 . - Էջ 23-42 .
• Petrosyan G. B. Euklidész geometriájának és matematikatörténeti jelentőségének örmény ókori fordítása  (Arm.)  = Էվկլիդեսի երկր հ թ և նր նր - 1945. - Թիվ 1-2 . - Էջ 59-76 .
• Petrosyan G. B. Aritmetika Urartuban az Urartian ékalakúak szerint  (Arm.)  = Թվ ուր ըստ ուր սեպ // Az Örmény SSR társadalomtudományi értesítője. - 1945. - Թիվ 3-4 . - Էջ 55-72 .

Díjak

• Honvédő Háború 1. osztályú rendje (1985) [8] .
• A Munka Vörös Zászlójának Rendje [2] [9] .
• A Szovjetunió érmei [5] [9] .
• Az Örmény SSR tiszteletbeli tudósa (1967) [2] .

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 YSU Életrajzi Enciklopédia, 2009 , p. 29.
2. ↑ 1 2 3 4 Örmény Szovjet Enciklopédia, 1983 , p. 261.
3. ↑ Saghatelyan, 1964 , p. 9.
4. ↑ YSU Chronography, 2009 , p. 87.
5. ↑ 1 2 3 4 Garegin Bakhshievich Petrosyan  (örmény) . syunik.wordpress.com . Letöltve: 2014. szeptember 13. Az eredetiből archiválva : 2014. szeptember 13..
6. ↑ Természettudomány és technológia története Örményországban  (angol) . Letöltve: 2014. szeptember 14. Az eredetiből archiválva : 2014. október 20..
7. ↑ Garegin Bahsievics Petroszjan . hush.am. _ Hozzáférés időpontja: 2017. szeptember 17. (határozatlan)
8. ↑ Díjlap a „Nép bravúrja ” elektronikus dokumentumbankban .
9. ↑ 1 2 YSU Életrajzi Enciklopédia, 2009 , p. harminc.

Irodalom

• Jereván Állami Egyetem. Kronográfia = Երևանի պետական ​​​​համալսարան: Տարեգրություն / Összeáll. Zh. Manukyan; ch. szerk. A. Simonyan . — Er. : YSU Publishing House , 2009. - 440 p.
• Petrosyan Garegin Bakhshievich // Biographical Encyclopedia = Կենսագրական հանրագիտարան / A. Simonyan . — Er. : YSU Kiadó, 2009. - S. 29-30. — 602 p.  (nem elérhető link)
• Saghatelyan V. V. Petrosyan Garegin Bakhshievich //Örmény szovjet enciklopédia/V. A. Ambartsumyan. —Er. , 1983. - T. 9. - S. 261. - 720 p.
• Sagetelno V.V. A matematikai tudományok fejlődése Szovjet Örményországban  (Arm.)  = Մ գիտություների զ խորհրդ // A természettudományok és a technológia története Örményországban. — Er. , 1964. - Թիվ 3 . - Էջ 5-38 .

Tematikus oldalak	zbMATH Nyitva
Bibliográfiai katalógusokban BNF : 15741967w ISNI : 0000 0000 2523 4760 J9U : 987007322504005171 LCCN : n85830407 NTA : 392498227 VIAF : 54477885 WorldCat VIAF : 54477885