Pereslavsky kerület

terület
Pereslavsky kerület
Zászló Címer
é. sz. 56°44′. SH. 38°51′ K e.
Ország  Oroszország
Tartalmazza Jaroszlavl régió
Magába foglalja 21 vidéki körzet
Adm. központ Pereslavl-Zalessky városa
Történelem és földrajz
Az alapítás dátuma 1929
Négyzet

3107,92 [1]  km²

  • (3. hely)
Magasság
 • Maximum 292,4 m
Időzóna MSK ( UTC+3 )
Népesség
Népesség

20 076 [2]  ember ( 2018 )

  • (1,66%)
Sűrűség 6,46 fő/km²
Digitális azonosítók
OKATO 78 232
OKTMO 78 632
Hivatalos oldal
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A Pereszlavszkij járás  egy közigazgatási-területi egység ( kerület ) Oroszország Jaroszlavl régiójának déli részén .

A közigazgatási központ Pereslavl-Zalessky város (nem tartozik a kerületbe) [3] . A kerület és a regionális központ határain belüli helyi önkormányzati szervezet keretében Pereslavl-Zalessky város városi körzete működik [4] .

Földrajz

Terület - 3108 km² (3. hely a régiók között). A járás északon az Uglics és Boriszoglebszk régióval, északkeleten a Rosztovi régióval, valamint a Vlagyimir (dél), Moszkva (délnyugat) és Tver (nyugat) régiókkal határos.

A körzet északi részén található az egész régió legmagasabb pontja - a Tarhov-hegy (292,4 m tengerszint feletti magasságban).

A fő folyók a Nerl , Kubrya , Trubezh . A kerület területén található a Pleshcheyevo-tó is .

Éghajlat

Télen az átlaghőmérséklet -11 °C (minimum -39,5 °C), nyáron +18 [5]  °C (maximum +37 °C) [6] .

Történelem

Az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság Elnökségének 1929. június 10-i rendeletével alakult meg az Ivanovo ipari régió részeként Vlagyimir tartomány egykori pereszlavli körzetéből , a Nagorjevszkaja voloszt nélkül. A körzetben a községi tanácsok voltak: Alekszinszkij, Bagrimovszkij, Baksejevszkij, Bektysevszkij, Berendejevszkij, Boronukovszkij, Budovszkij, Veszlevszkij, Vilenszkij, Glebovszkij, Goloperovszkij, Dobrilovszkij, Dubrovitszkij, Kupanszkij (más néven Hmelnyikovszkij), Ponyi, Licsenszkij, Nagornij, Licsenszkij,,, Polovtsian, Ponomarevsky, Ragozinsky, Rushinovsky, Ryazantsevsky, Skomorokhovsky, Smolensky, Staischepsky, Faleleevsky, Jurinsky, Yagrenevsky. 1929-1930-ban a járás az Ivanovo ipari régió Alekszandrovszkij kerületének része volt. 1935-ben a Vilenszkij, Pogosztovszkij, Podberezevszkij és Rusinovszkij községi tanácsot áthelyezték az újonnan alakult Petrovszkij körzetbe . 1936-ban a körzet az újonnan alakult Jaroszlavl régió része lett .

1944. március 17-én Pereslavl-Zalessky megkapta a regionális alárendeltségű város státuszát, és kivonták a körzetből, miközben a központja maradt [7] .

1945-ben Alekszinszkij, Bagrimovszkij, Baksejevszkij, Bektysevszkij, Berengyevszkij, Boronukovszkij, Bulevszkij, Dubrovickij, Nikulszkij, Rjazancevszkij, Szmolenszkij és Sztajcsevszkij községi tanácsok és Berendejevó működő település az újonnan alakult Rjazantsevszkij körzethez került . 1954-ben egyesítettek néhány falusi tanácsot a régióban: Glebovsky, Novsky és Polovetsky egyesült egy Glebovsky-ba; Jurinszkij és Golokerovszkij - Jurinszkijhoz; Licsenszkij Szkomorokhovszkijhoz - Licsenszkijhez; Ponomarevsky és Faleleevsky - Ponomarevsky-nek; Jagrenevszkij és Ragozinszkij Trojszkijhoz; Veszlevszkij és Nagornij - Veszkovszkijhoz. 1959. március 6-án a megszüntetett Rjazantsevszkij járás [8] területének egy részét a falusi tanácsokkal a Pereszlavszkij körzethez csatolták : Alekszinszkij, Dubrovickij, Ljubimcevszkij, Szarevszkij, Szkoblevszkij, Szmolenszkij és Berendejevó működő település; A Sarevsky községi tanácsot átnevezték Rjazantsevszkijnek. A Petrovszkij körzet felszámolása kapcsán az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1959. október 22-i rendelete [9] alapján a Pogosztovszkij községi tanács a Pereszlavszkij körzethez került. Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1963. február 1-i rendeletével létrehozták a Pereslavsky vidéki körzetet, amely magában foglalta a korábbi Pereszlavszkij és Nagorevszkij kerületeket. A községi tanácsok összetétele a következő lett: Aleksinsky, Andrianovsky, Veskovsky, Glebovsky, Dmitrievsky, Dobrilovsky, Dubrovitsky, Zagorevsky, Kopninsky, Lychensky, Lyubimtsevsky, Nagorevsky, Pogostovsky, Ponomarevsky, Lutchinsky, Ryazantsevsky, Tromelnitsky, Skobsky, Rjazantsevszkij, Tromelnickij, Skobh, Jurinszkij. Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1965. január 12-i rendeletével a pereszlavli vidéki területet Pereslavl régióvá alakították át. A regionális végrehajtó bizottság 1965. július 12-i határozatával megalakult a Kubrinszkij községi tanács a kerületben, amely magában foglalta az Andriaiovszkij községi tanács területének egy részét [10] .

Népesség

Népesség
1939 [11]1959 [12]1970 [13]1979 [14]1989 [15]2002 [16]2007 [17]2009 [18]2010 [19]
77 837 44 911 43 157 34 279 28 232 22 576 22 481 20 445 20 352
2011 [20]2012 [21]2013 [22]2014 [23]2015 [24]2016 [25]2017 [26]2018 [2]
20 266 20 036 20 030 20 344 20 704 20 664 20 514 20 076

Közigazgatási-önkormányzati felosztás

A Pereslavszkij járás a régió közigazgatási-területi egységeként 21 vidéki körzetet foglal magában [3] [4] .

A helyi önkormányzati szervezés keretében 2006. január 1-től 2019. január 1-ig. kerület határain belül működött a pereszlavli önkormányzati körzet , amelyet 2019-re három vidéki település jogállású községével együtt megszüntettek és Pereslavl-Zalessky város városi körzetébe vontak be [27] [4 ] [28] .

Közigazgatási
-területi egység
közigazgatási
központja
Önkormányzat
(2006-2018)
közigazgatási
központja

Települések száma
_
Népesség
(fő)
Terület
(km²)
Andrianovsky vidéki körzet Andrianovo falu Nagorjevszk vidéki település Nagorye falu 109 5075 [2] 1049,00 [1]
Dmitrievsky vidéki körzet Dmitrievskoe falu
Zagorievsky vidéki körzet Zagorie falu
Kopninsky vidéki körzet Kopnino falu
Kubrinsky vidéki körzet Kubrinszk falu
Nagorevszkij vidéki körzet Nagorye falu
Veszkovszkij vidéki kerület Novoselye falu Külvárosi vidéki település Troitskaya Sloboda falu 132 9338 [2] 1443,92 [1]
Glebovsky vidéki körzet Glebovszkoje falu
Dobrilovsky vidéki körzet Dobrilovo falu
Kupan vidéki körzet Kupanszkoje falu
Lychensky vidéki kerület Lychentsy falu
Perelessky vidéki kerület Pereleski falu
Ponomarevskiy vidéki körzet falu Ponomarevka
Trinity vidéki kerület Troitskaya Sloboda falu
Aleksinsky vidéki körzet Dubki falu Ryazancevo vidéki település Ryazancevo falu 69 5663 [2] 615,00 [1]
Berendejevszkij vidéki körzet Berendevo falu
Dubrovitsky vidéki kerület Dubrovitsy falu
Lyubimtsevsky vidéki körzet falu Lyubimtsevo
Ryazantsevsky vidéki kerület Ryazancevo falu
Skoblevsky vidéki körzet Skoblevo falu
Szmolenszk vidéki körzet Szmolenszkoje falu

Települések

A pereszlavli régióban összesen 310 település található (mindegyik vidéki).

Közgazdaságtan

Fő foglalkozása a mezőgazdaság (főleg a keleti részen) és az erdőgazdálkodás. Nemfémes ásványokat – homokot és kavicsot – bányásznak.

A helyi turizmus fejlesztése a régió nevezetességeihez és különösen a Pleshcheevo-tóhoz kapcsolódik .

Az Orosz Tudományos Akadémia Programrendszerek Intézete Veskovo faluban található [1] .

Andrianovo falu közelében , a Nerl -Volzhskaya folyó mellett egy kis Khorobrovskaya vízerőmű működik .

Közlekedés

A környék nevezetes lakói

Látnivalók

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 Jaroszlavl régió. Az önkormányzat teljes földterülete . Letöltve: 2016. február 1. Az eredetiből archiválva : 2018. szeptember 24..
  2. 1 2 3 4 5 Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén . Letöltve: 2018. július 25. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26.
  3. 1 2 A jaroszlavli régió 2002. február 7-i törvénye N 12-z "A jaroszlavli régió közigazgatási-területi szerkezetéről" . Letöltve: 2018. szeptember 24. Az eredetiből archiválva : 2016. szeptember 21..
  4. 1 2 3 A Jaroszlavl Régió 2004. december 21-i 65-z sz. törvénye „A jaroszlavli régió településeinek nevéről, határairól és jogállásáról” . Letöltve: 2018. szeptember 24. Az eredetiből archiválva : 2018. október 5..
  5. Klíma: Pereslavl-Zalessky - Éghajlati grafikon, Hőmérséklet grafikon, Klíma táblázat - ru.Climate-Data.org . hu.climate-data.org. Letöltve: 2019. október 31. Az eredetiből archiválva : 2019. október 31.
  6. Yandex. Időjárás
  7. Információs üzenetek // A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Vedomoszti. - 1944. - 18. szám (278). - 4. o.
  8. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának lapja. 10. szám (942), 1959
  9. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának lapja. 43. szám (975), 1959
  10. Jaroszlavl régió. A közigazgatási-területi felosztás kézikönyve 1917-1967 . - Jaroszlavl, 1972. Forrás (elérhetetlen link) . Letöltve: 2022. június 19. Az eredetiből archiválva : 2013. június 10. 
  11. 1939-es szövetségi népszámlálás. A Szovjetunió tényleges lakossága kerületek és városok szerint
  12. 1959-es szövetségi népszámlálás. A városok és más települések, körzetek, regionális központok és nagy vidéki települések tényleges népessége 1959. január 15-én az RSFSR köztársaságaiban, területein és régióiban . Letöltve: 2013. október 10. Az eredetiből archiválva : 2013. október 10..
  13. 1970-es szövetségi népszámlálás. A Szovjetunió városainak, városi jellegű településeinek, kerületeinek és regionális központjainak tényleges lakossága az 1970. január 15-i népszámlálás szerint a köztársaságokra, területekre és régiókra vonatkozóan . Hozzáférés dátuma: 2013. október 14. Az eredetiből archiválva : 2013. október 14.
  14. 1979-es szövetségi népszámlálás. Az RSFSR, autonóm köztársaságok, autonóm régiók és körzetek, területek, régiók, körzetek, városi települések, faluközpontok és 5000 főt meghaladó lakosságú vidéki települések tényleges lakossága .
  15. 1989-es szövetségi népszámlálás. A Szovjetunió, az RSFSR és területi egységeinek lakossága nemek szerint . Archiválva az eredetiből 2011. augusztus 23-án.
  16. 2002-es összoroszországi népszámlálás. Hangerő. 1, 4. táblázat. Oroszország lakossága, a szövetségi körzetek, az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok, körzetek, városi települések, vidéki települések - járási központok és 3 ezer vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . Archiválva az eredetiből 2012. február 3-án.
  17. Tájékoztatás a Jaroszlavl régióhoz tartozó települések, települések és települések népességéről 2007. január 1-jén . A jaroszlavli régió vidéki települései 2007. január 1-jén // Statisztikai gyűjtés. Hozzáférés dátuma: 2013. február 14. Az eredetiből archiválva : 2015. március 14.
  18. Az Orosz Föderáció állandó lakosságának száma városok, városi típusú települések és kerületek szerint 2009. január 1-jén . Hozzáférés dátuma: 2014. január 2. Az eredetiből archiválva : 2014. január 2.
  19. - _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 50 51 52 53 54 55 56 56 57 58 59 61 62 63 64 65 66 67 68 68 69 70 71 72 73 74 76 77 78 78 78 82 82 83 84 85 86 87 88 89 90 92 92 94 95 96 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 100 101 101 101 104 104 106 106 106 106 107 108 109 110 110 111 112 114 115 115 116 117 118 118 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 137 138 139 140 141 142 143 144 147 148 148 148 149 149 150 151 152 153 154 155 155 155 159 160 160 161 162 163 164 164 165 167 167 168 170 171 172 173 174 175 177 177 178 178 181 182 184 185 187 188 189 190 191 192 193 196 196 196 196 196 _ _ 200 201 202 204 205 206 208 208 208 210 _ _ _ 211 212 212 213 214 215 216 217 218 219 220 220 222 223 224 224 225 226 227 228 229 230 232 233 234 235 236 237 239 240 241 242 243 245 246 247 248 248 249 250 251 252 253 254 255 256 257 258 259 260 261 262 263 264 265 266 267 268 269 270 271 272 273 274 275 276 27 7 278 279 280 281 282 283 284 285 286 287 288 289 290 291 292 293 294 295 296 297 298 296 297 298 296 297 298 299 300 30 30 30 30 30 30 A jaroszlavli vidék településeinek lakossága . Letöltve: 2016. április 28. Az eredetiből archiválva : 2016. április 28..
  20. Jaroszlavl régió településeinek népessége és összetétele 2011. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 9. Az eredetiből archiválva : 2014. május 9..
  21. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint. 35. táblázat Becsült lakónépesség 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 31. Az eredetiből archiválva : 2014. május 31..
  22. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16.
  23. 33. táblázat Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2014. január 1-jén . Letöltve: 2014. augusztus 2. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 2..
  24. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6..
  25. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8.
  26. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31.
  27. A Jaroszlavl Régió 2018. június 13-i törvénye N 22-z „A pereszlavli önkormányzati körzet részét képező Nagorevszkij, Prigorodny és Rjazantsevszkij vidéki települések Pereszlavl-Zalesszkij város városi körzetével való egyesüléséről és a törvény módosításáról A jaroszlavli régió törvénye „A jaroszlavli régió településeinek nevéről, határairól és jogállásáról”” . Letöltve: 2019. szeptember 2. Az eredetiből archiválva : 2020. október 31.
  28. A jaroszlavli régió 2009. szeptember 29-i törvénye „A jaroszlavli régió közigazgatási-területi struktúrájáról és önkormányzatairól szóló jogalkotási aktusok módosításáról” . Letöltve: 2018. szeptember 24. Az eredetiből archiválva : 2018. szeptember 24.

Bibliográfia

Linkek