Terep
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt hozzászólók, és jelentősen eltérhet a 2013. március 14-én felülvizsgált
verziótól ; az ellenőrzések 4 szerkesztést igényelnek .
A lokalitás - a tájtudományban - a táj morfológiai egysége , a természetes határnál magasabb rangú természeti-területi komplexum .
Ez a táj legnagyobb morfológiai része, amelyet a táj főbb szakaszainak különleges kombinációja jellemez. A települések elszigetelődésének fő jele a domborzat , illetve a tagolódás jellege. A terep nem kötelező eleme a táj morfológiai szerkezetének.
Területi példák:
- egyenetlen terep - bármivel benyomott terep, folyók , árkok , áfonya , gerincek és egyéb dolgok [1] .
- ártéri tájban: párhuzamos gerinces ártér , kis gerinces tagolt ártér, központi elegyengetett ártér;
- a morénás-síkságban: morénás síkság , kimosósíkság .
Jegyzetek
- ↑ Kereszt // Az élő nagy orosz nyelv magyarázó szótára : 4 kötetben / szerk. V. I. Dal . - 2. kiadás - Szentpétervár. : M. O. Wolf nyomdája , 1880-1882.
Irodalom
- Kereszt // Az élő nagy orosz nyelv magyarázó szótára : 4 kötetben / szerk. V. I. Dal . - 2. kiadás - Szentpétervár. : M. O. Wolf nyomdája , 1880-1882.
- Hegyvidéki éghajlati területek // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
- Isachenko A. G. Tájtudomány és fizikai-földrajzi zónázás. - M . : Felsőiskola, 1991. - 366 p.
- Martsinkevich G. I. Tájtudomány . - Minszk: BGU, 2007. - 206 p.
- Preobrazhensky V. S., Alexandrova T. D., Kupriyanova T. P. A tájelemzés alapjai. — M.: Nauka, 1988. — 192 p.
- Solntsev N. A. A földrajzi tájak morfológiai vizsgálata // A táj doktrínája. - M.: MGU, 2001. - 384 p.