Fordított kérdőjel és felkiáltójel

A fordított kérdőjel ( ¿ ) és felkiáltójel ( ¡ ) írásjelek , amelyek kérdő és felkiáltó mondatokat kezdenek írásban egyes nyelveken, például spanyolul , asztúriai , galíciai és varai nyelven .

Spanyolul úgy hívják őket: fordított kérdő ( signos de interrogacion ) és felkiáltójel ( signos de exclamacion ).

Használat

Fordított kérdőjel és felkiáltójel a kérdő és felkiáltó mondat első betűje előtt használatos.

Az Ortografía de la lengua castellana (1754) második kiadásában a fordított kérdőjel, illetve a felkiáltójel a kérdés, illetve a felkiáltójel kezdetének jelzésére javasolt. . Ezek a szabályok azonban lassan életbe léptek. . Vannak 19. századi könyvek[ mi? ] , ahol ezeket a karaktereket nem gépelték be.

Többféleképpen kombinálhatók is, hogy egy kérdés kombinációját meglepetéssel vagy hitetlenséggel fejezzék ki. A kezdő karakterek általában a mondat végén jelennek meg a szokásos kérdőjelekkel és felkiáltójelekkel (?, !), amelyeket a legtöbb európai eredetű nyelvben használnak. Figyelembe kell venni azt is, hogy a fordított karakterek a szokásosak alá kerülnek, vagyis túlmutatnak a sor alsó során. A spanyolban a fordított kérdőjelek és felkiáltójelek csak a 18. század közepén jelentek meg, de nem azonnal terjedtek el. Jelenleg az angol nyelv hatására fordított tendencia tapasztalható - csak a végére kell táblákat tenni. A fordított jeleket először a Spanyol Nyelvi Királyi Akadémia ( spanyolul:  Real Academia Española ) javasolta 1754 -ben , és a következő évszázadban alkalmazták [1] .

A számítógépeken a fordított karaktereket különféle szabványok támogatják, beleértve az ISO 8859-1 , Unicode és HTML szabványokat . Beállíthatók közvetlenül a spanyol nyelvű országokban való használatra tervezett billentyűzetekről, vagy más billentyűzeteken alternatív módszerekkel. Fordított felkiáltójelek és kérdőjelek is beírhatók a Compose gombbal azokon a rendszereken, ahol ez támogatott.

Egyes szerzők nem használják ezeket a karaktereket rövid mondatokhoz. Ugyanez a szabály érvényes a katalán nyelvre is [2] .

A Nobel-díjas Pablo Neruda megtagadta a fejjel lefelé fordított kérdőjel használatát [3] .

Amikor az interneten leveleznek, a levelezők elhagyhatják a fordított karaktereket a gépelési idő megtakarítása érdekében.

Történelem

A fordított kérdőjel és felkiáltójelek széles körben használatosak a spanyolban és esetenként egyes eredeteiben, például a régi galíciai (ma már elfogadható, de nem ajánlott) vagy a katalán , valamint a varai és az asztúriai szabványokban. Spanyolul fordított kérdőnek ( signos de interrogación ) és felkiáltójelnek ( signos de exclamación ) nevezik. A spanyolban íráskor a kérdőjel és a felkiáltójel a mondat végére és elejére is kerül: csak az elején vannak ezek a jelek „fejjel lefelé” [4] .

A 19. században kísérletet tettek fordított kérdő- és felkiáltójelek beiktatására a portugál nyelvben , amint azt a Napoleão Mendes de Almeida  – „Módszeres nyelvtan” 970. bekezdése említi. Ezek a jelek azonban nem honosodtak meg a portugál nyelvben. nyelv.

Szabályok

• Az el signo de interrogación kérdőjel nemcsak a mondat végére, hanem az elejére is kerül, fordítva ¿?.
• Az el signo de admiración felkiáltójel is fordított ¡! elejére kerül, és egy mondat közepére is elhelyezhető egy felkiáltójel [5] .

Használati példák

• ¿Como estas? (Hogy vagy?)
• ¿Qué día de la semana es hoy? (A hét melyik napja van ma?)
• Szia! (Szia!)
• ¡Adios! (Viszontlátásra!)
• ¡¿Qué hases?! (Mit csinálsz?!)
• ⸘Qué haces‽ (mit csinálsz‽) ( az interrobang használata nem gyakori)

Jegyzetek

1. ↑ John Foley. Jelek és szimbólumok enciklopédiája. — Guinness. - M . : Veche, 1997. - S. 94-95. — 511 p. — ISBN 5-7838-0153-4 .
2. ↑ Institut d'Estudis Catalans (1996), Els signes d'interrogació i d'admiració (Acord de l'11 de juny de 1993) , Documents de la Secció Filològica , vol. III, p. 92–94 , < http://www.iecat.net/institucio/seccions/Filologica/llenguacatalana/documentsnormatius/docsf2.htm > Archiválva 2011. szeptember 6-án a Wayback Machine -nél 
3. ↑ Pablo Neruda, Antología Fundamental (hivatkozás nem érhető el) . Archiválva az eredetiből 2012. április 25-én.  (határozatlan)  (556 KB) , (2008. június). ISBN 978-956-16-0169-7 . p. 7   (spanyol)
4. ↑ Matveev S. A. Gyors spanyol. Expressz spanyol tanfolyam 30 napon belül. - Moszkva: AST, 2015. - S. 12. - 288 p. - ISBN 978-5-17-088921-1 .
5. ↑ G. G. Dzhanpoladyan. A spanyol nyelv összes szabálya diagramokban és táblázatokban. - M . : Astrel, 2013. - S. 250. - 269 p. - ISBN 978-5-271-46242-9 .

Linkek

• ¿ a Scriptsource.org webhelyen 
• ¡ a Scriptsource.org webhelyen