Maja Konstantinovna Peglivanova | |||
---|---|---|---|
Születési dátum | 1925. május 20 | ||
Születési hely | Rostov-on-Don | ||
Halál dátuma | 1943. január 16. (17 éves) | ||
A halál helye | Krasznodon | ||
Polgárság | Szovjetunió | ||
Foglalkozása | földalatti munkás | ||
Díjak és díjak |
|
||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Maja Konstantinovna Peglivanova (1925-1943) - szovjet földalatti munkás, a " Young Guard " földalatti ifjúsági szervezet tagja . Nemzetiség szerint örmény.
Maya Peglivanova Rostov-on- Donban született 1925. május 20-án. 1926-ban apja meghalt, anyja Mayával együtt Pervomaika faluba költözött, a Krasznodonszkij körzetben , Voroshilovgrad régióban .
1932-ben, hét évesen Maya a 6. számú Pervomaiskaya Iskola első osztályába járt. A lányt társai és tanárai szerették energiája, igazságossága, kitartása és mások segítésére való készsége miatt. Maya már a 6. osztályban úttörővezető lett. Középiskolás korában szerette a kémiát és a matematikát. A kémia iránti érdeklődését tanára, Alexandra Dubrovina vette észre . Emellett Mayával kezdett tanulni, a lányok nagyon összebarátkoztak. Ezt követően a „ Fiatal Gárda ” soraiban együtt harcolnak a fasiszta megszállók ellen.
1940-ben Maya Peglivanovát felvették a Komszomolba . Maya nagyon felelősségteljesen látta el új feladatait, így először az iskola Komszomol szervezetének titkárává, majd a Komszomol körzeti bizottságának tagjává választották.
Maya a háború első napjaitól kezdve aktívan segíti az időseket: kolhozban dolgozik, ajándékgyűjtést szervez a fronton lévő katonák számára.
Amikor Krasznodont elfoglalták a nácik, Maya Peglivanova az elsők között csatlakozott a Young Guard nevű földalatti szervezethez . Aktívan részt vesz a harcban: szórólapokat ír és terjeszt, gyógyszereket gyűjt, propagandamunkát végez a lakosság körében, segíti a szovjet hadifoglyok szökését, részt vesz a hadműveletek előkészítésében.
Hogy ne tereljék Németországba, Maya az Ifjú Gárda által megnyitott A. M. Gorkij klubban kap munkát, hogy előadásokkal elterelje a nácik és rendőrök figyelmét, és közben megbeszéléseket szervezzen a szervezet főhadiszállásán.
Maya beiratkozott egy vonós-, kórus- és drámaklubba.
1943. január 11-én Maya Peglivanovát letartóztatták. Mint minden társát, a lányt is a legsúlyosabb kínzásnak vetették alá, de egy szót sem válaszolt a hóhéroknak, esküjéhez mindvégig hű maradt.
A tolmács Reiband elmondta anyjának, hogy a kihallgatás során Maya beismerte, hogy partizán, és büszkén szórta a hóhérok arcába káromkodást és megvetést. Mayát megkínozták. Levágták a mellkasát, eltörték a lábát.
A rendőrség megpróbálta eltitkolni az emberek elől a partizánok pusztítását. A kivégzést követő második napon közölték a csomagot hozó édesanyákkal, hogy a lányokat javítóintézetbe szállították.
Maya Peglivanova, Shura Dubrovina, Ulyasha Gromova és Gerasimova lányok nevét a cella falára írták.
„Elvisznek minket...” - tovább olvashatatlan. – Milyen kár, hogy nem látjuk többé. – Éljen Sztálin elvtárs !
Maya holtteste eltorzult: melleit levágták, lábait eltörték. Levette az összes felsőruházatot.
- ( RGASPI . F. M-1. Op. 53. D. 331)Amikor a Fiatal Gárdákat a kivégzésre vitték, Maya annyira kimerült volt, hogy nem tudott egyedül járni, a karjában vitték. 1943. január 15-ről 16-ra virradó éjszaka a nácik Maya Peglivanovát és 48 másik fiatal gárdistát az 5-ös számú bánya 58 méteres gödrébe dobtak.
1943. március 1-jén Mayát és bajtársait a hősök tömegsírjában temették el Krasznodon városközpontjában.