Parlamenti választásokat ( alsóházi választások ) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában ( Nagy-Britannia ) , ezek egyben általános választások is ( angolul az Egyesült Királyság általános választásai ) 1802 óta , az Egyesült Királyság megalakulása után tartják. Nagy-Britannia és Írország . Nagy-Britannia első parlamentje a Nagy -Britannia és az Ír Parlamentbe beválasztott, majdaz Egyesült Királyság első parlamentjébe választották be őket, ezért a választásokat Az alábbi táblázat nem tartalmazza.
1801 - ben Nagy-Britanniában erősen korlátozták a szavazati jogot . A 21 év feletti férfiak és nők egyenlő alapon történő általános választójogát csak 1928 -ban hozták létre . 1918- ig az általános választásokat nem ugyanazon a napon tartották, a szavazás több hetet vett igénybe.
A megadott többségi adat a kormánypártból (vagy pártokból) megválasztott képviselők számának különbségére utal az összes többi párthoz viszonyítva (amelyek egy része támogatta a kormányt, de nem vett részt benne). A beszélő ki van zárva a számításból. A negatív többség azt jelenti, hogy a választások után felakasztott parlament (vagy kisebbségi kormány ) volt. Például az 1929-es általános választásokon a Munkáspárt 42 mandátummal maradt el a többségtől, ezért –42-ként szerepel. Ha a hatalmon lévő párt változik, akkor ezt a számot újraszámolják, de az általános választások utáni változásokat nem módosítják.
Szinte lehetetlen többséget megállapítani 1832 előtt , amikor a választási reform következtében az úgynevezett „ rohadt városrészek ” elveszítették parlamenti képviseletüket ; ezt megelőzően a tory párt antidemokratikus dominanciával rendelkezett. Különösen a korszak elején a frakciószerkezet bonyolultsága, amelyben a whig- és tory-hagyományok lehetővé tették, hogy a kormány tagjai és az ellenzék támogatói egyszerre legyenek soraikban, lehetetlenné teszi a pontos többségi adatot szerezni. Az 1832-től körülbelül 1859 -ig tartó adatok hozzávetőlegesek a kormányon lévő párt meghatározásával kapcsolatos problémák miatt, mivel a forrás az összes liberálisra vonatkozik, nem csak a később Liberális Párttá alakult whigekre. Az alábbi táblázatban szereplő Whig és Peelite miniszterelnököt az összes liberális támogatja.
Választások | Dátumok | Megválasztott miniszterelnök (a ciklus alatt) |
győztes párt | Többség | Helyek | uralkodó (uralom) |
---|---|---|---|---|---|---|
1802 | 1802. július 5 - augusztus 28 | Henry Addington | tory | n/a | 658 | III. György (1760-1820) |
( William Pitt Jr. ) [a] | ||||||
1806 | 1806. október 29 - december 17 | Lord Grenville | vigi | 658 | ||
1807 | 1807. május 4 - június 9 | Portland hercege | Tori | 658 | ||
( Spencer Percival ) [a] | ||||||
1812 | 1812. október 5 - november 10 | Liverpool grófja | ||||
1818 | 1818. június 17 - július 18 | |||||
1820 | 1820. március 6 - április 14 | IV. György (1820-1830) | ||||
1826 | 1826. június 7 - július 12 | George Canning [a] | ||||
( Godrich vikomt ) | ||||||
( Wellington hercege ) | ||||||
1830 | 1830. július 29 - szeptember 1 | Wellington hercege [b] [6] | Tori | n/a | 658 | IV. Vilmos (1830-1837) |
1831 | 1831. április 28 - június 1 | Gray gróf | vigi | n/a | 658 | |
1832 | 1832. december 8. – 1833. január 8 | Gray gróf | 225 | |||
( Melbourne vikomt ) [c] [7] | ||||||
(Wellington hercege) | konzervatívok | −308 | ||||
( Robert Peel ) | ||||||
1835 | 1835. január 6 - február 6 | Robert Peel [d] [8] | −113 (C) | |||
(Melbourne vikomt) | vigi | 113 | ||||
1837 | 1837. július 24 - augusztus 18 | Melbourne vikomt [e] [9] | 29 | Victoria (1837-1901) | ||
1841 | 1841. június 29 - július 22 | Melbourne vikomt [f] [10] | vigi | n/a | 658 | |
(Robert Peel) [g] [11] | konzervatívok | 77 | ||||
( Lord John Russell ) | vigi | n/a | ||||
1847 | 1847. július 29 - augusztus 26 | Lord John Russell [h] [12] | vigi | −72 | 656 | |
( Earl of Derby ) | konzervatívok | n/a | ||||
1852 | 1852. július 7–31 | Earl of Derby [i] [13] | konzervatívok | 7 | 654 | |
( Earl of Aberdeen ) [j] [14] | Peelites | n/a | ||||
( Palmerston vikomt ) | vigi | |||||
1857 | 1857. március 27 - április 24 | Palmerston vikomt [k] [15] | vigi | 100 | 654 | |
(Earl of Derby) | konzervatívok | n/a | ||||
1859 | 1859. április 28-május 18 | Earl of Derby [l] [16] | konzervatívok | n/a | 654 | |
(Palmerston vikomt) | liberálisok | 59 | ||||
1865 | 1865. július 11–24 | Palmerston vikomt [a] | 81 | 658 | ||
( Earl Russell ) [m] [17] | n/a | |||||
(Earl of Derby) | konzervatívok | |||||
( Benjamin Disraeli ) | ||||||
1868 | 1868. november 17 - december 7 | William Gladstone | liberálisok | 115 | 658 | |
1874 | 1874. január 31 - február 17 | Benjamin Disraeli | konzervatívok | 49 | 652 | |
1880 | 1880. március 31 - április 27 | William Gladstone [18] | liberálisok | 51 | 652 | |
( Salisbury márquess ) | konzervatívok | n/a | ||||
1885 | 1885. november 24 - december 18 | Salisbury márquess [19] | konzervatívok [n] | n/a | 670 | |
(William Gladstone) [20] | liberálisok | −16 | ||||
1886 | 1886. július 1–27 | Salisbury márki | Konzervatívok és Liberális Unionisták | 58 | ||
1892 | 1892. július 4–26 | Salisbury márquess [21] | n/a | |||
(William Gladstone) | liberálisok | −126 | ||||
( The Earl of Rosebery ) [22] | n/a | |||||
(Salisbury márquess) [o] | konzervatívok | |||||
1895 | 1895. július 13 - augusztus 7 | Salisbury márki | Konzervatívok és Liberális Unionisták | 153 | 670 | |
1900 | 1900. szeptember 26. - október 24. [p] | Salisbury márki | Konzervatívok és Liberális Unionisták | 135 | 670 | |
( Arthur Balfour ) | n/a | |||||
( Henry Campbell-Bannerman ) [o] | liberálisok | |||||
Választások | Dátumok | Megválasztott miniszterelnök (a ciklus alatt) |
győztes párt | Többség | Helyek | uralkodó (uralom) |
Választások | Dátumok | Megválasztott miniszterelnök (a ciklus alatt) |
győztes párt | Többség | Helyek | Részvételi részvétel [23] | uralkodó (uralom) |
---|---|---|---|---|---|---|---|
1906 | 1906. január 12 - február 8 | Henry Campbell-Bannerman | Liberális | 129 | 670 | n/a | VII. Edward (1901–1910) |
( Herbert Henry Asquith ) | |||||||
1910 | 1910. január 15 - február 10 | G. G. Asquith | Liberálisok (kisebbségi kormány) [a] | −122 | 670 | ||
1910 | 1910. december 3–19 | G. G. Asquith | −126 | V. György (1910-1936) | |||
( David Lloyd George ) | |||||||
Az 1911-es országgyűlési törvény értelmében 1916-ban megtartandó választásokat az első világháború (1914-1918) miatt nem tartották meg. | |||||||
1918 | 1918. december 14 | David Lloyd George | Liberálisok ( koalíciós kormány ) [b] | 238 | 707 | 57,2% | |
( Bonar Lowe ) [c] | konzervatívok | ||||||
1922 | 1922. november 15 | Bonar törvény | 74 | 615 | 73,0% | ||
( Stanley Baldwin ) | |||||||
1923 | 1923. december 6 | Stanley Baldwin [24] | Konzervatívok (kisebbségi kormány) [a] | n/a | 615 | 71,1% | |
( Ramsay MacDonald ) | Munkáspárt (kisebbségi kormányzat) | −98 | |||||
1924 | 1924. október 29 | Stanley Baldwin | konzervatívok | 210 | 615 | 77,0% | |
1929 | 1929. május 30. [d] | Ramsay MacDonald | Munkáspárt (kisebbségi kormányzat) [a] | −42 | 615 | 76,3% | |
1931 | 1931. október 27 | Ramsay MacDonald | Nemzeti Liberálisok ( Nemzeti Koalíció ) | 492 | 615 | 76,4% | |
1935 | 1935. november 14 | Stanley Baldwin | Konzervatívok (Nemzeti Koalíció) | 242 | 71,1% | ||
( Neville Chamberlain ) | 242 | VI. György (1936–1952) | |||||
( Winston Churchill ) | Konzervatívok (háborús koalíció) | 609 | |||||
Konzervatívok (ideiglenes kormány) | 242 | ||||||
Az 1940-es választásokra a második világháború (1939-1945) miatt nem került sor . | |||||||
1945 | 1945. július 5 | Clement Attlee | Munkaerő | 146 | 640 | 72,8% | |
1950 | 1950. február 23 | 5 | 625 | 83,9% | |||
1951 | 1951. október 25 | Winston Churchill | konzervatívok | 17 | 625 | 82,6% | |
( Anthony Eden ) | |||||||
1955 | 1955. május 26 | Anthony Eden | 60 | 630 | 76,8% | Erzsébet II (1952- től napjainkig ) | |
( Harold Macmillan ) | |||||||
1959 | 1959. október 8 | Harold Macmillan | 100 | 78,7% | |||
( Alexander Douglas - Otthon ) | |||||||
1964 | 1964. október 15 | Harold Wilson | Munkaerő | négy | 630 | 77,1% | |
1966 | 1966. március 31 | 98 | 75,8% | ||||
1970 | 1970. június 18 | Edward Heath | konzervatívok | harminc | 630 | 72,0% | |
1974 | 1974. február 28 | Harold Wilson | Munkáspárt (kisebbségi kormányzat) [a] | −33 | 630 | 78,8% | |
1974 | 1974. október 10 | Harold Wilson | Munkaerő | 3 | 635 | 72,8% | |
( James Callaghan ) | |||||||
1979 | 1979. május 3 | Margaret Thatcher | konzervatívok | 43 | 635 | 76,0% | |
1983 | 1983. június 9 | 144 | 650 | 72,7% | |||
1987 | 1987. június 11 | Margaret Thatcher | 102 | 75,3% | |||
( Major János ) | |||||||
1992 | 1992. április 9 | Major János | 21 | 651 | 77,7% | ||
1997 | 1997. május 1 | Tony Blair | Munkaerő | 179 | 659 | 71,4% | |
Választások | Dátumok | Megválasztott miniszterelnök (a ciklus alatt) |
győztes párt | Többség | Helyek | Részvételi részvétel [23] | uralkodó (uralom) |
Választások | Dátumok | Megválasztott miniszterelnök (a ciklus alatt) |
győztes párt | Többség | Helyek | Részvételi részvétel [23] | uralkodó (uralom) |
---|---|---|---|---|---|---|---|
2001 | 2001. június 7 | Tony Blair | Munkaerő | 167 | 659 | 59,4% | Erzsébet II (1952- től napjainkig ) |
2005 | 2005. május 5 | Tony Blair | 66 | 646 | 61,4% | ||
( Gordon Brown ) [a] | |||||||
2010 | 2010. május 6 | David Cameron | Konzervatívok ( koalíció ) [b] | 78 [c] | 650 | 65,1% | |
2015 | 2015. május 7 | David Cameron | konzervatívok | 12 | 650 | 66,1% | |
( Theresa May ) [d] | |||||||
2017 | 2017. június 8 | Theresa May | konzervatívok [e] | −5 [f] | 650 | 68,8% [25] | |
( Boris Johnson ) [g] | |||||||
2019 | 2019. december 12 | Boris Johnson | konzervatívok | 80 | 650 | 67,3% | |
Választások | Dátumok | Megválasztott miniszterelnök (a ciklus alatt) |
győztes párt | Többség | Helyek | Részvételi részvétel [23] | uralkodó (uralom) |
Választások az Egyesült Királyságban | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
az alsóházba |
| |||||||
az Európai Parlamentnek | ||||||||
Népszavazás |
| |||||||
Egyéb |
|