Pavlovszkij, Vszevolod Szergejevics

Vszevolod Pavlovszkij
Születési dátum 1908( 1908 )
Polgárság
Szakma forgatókönyvíró
Karrier 1928-1939
IMDb ID 1248878

Vszevolod Szergejevics Pavlovszkij (1908-19??) - szovjet forgatókönyvíró.

Életrajz

1908 -ban született [1] .

Számos forgatókönyv szerzője, amelyek közül hatot az ország különböző filmstúdióiban forgattak: Sovkino , Belgoskino , Sojuzkino , Azerfilm , Kijevi Filmgyár . Ezekben – szatirikus jelleggel – a szovjet társadalom szerkezetének aktuális kérdései vetődnek fel: a „szexuális kérdés”, a patriarchális és polgári erkölcs atavizmusa, valamint a proletár hiányosságai [2] .

A bürokrácia témájának éles volta és a bürokratikus pszichológia maradványai a szovjet alkalmazottak rétegei között, az 1929-es „állami tisztviselő” változatban felvetette, kitiltást és az igazgató Jerevánba való távozását okozta [3] . A jövőben a Szojuzkino vezetése jelentős változtatásokra kényszerítette Ivan Pyriev -et, és a képet megcsonkított formában 1931-ben adták ki [4] .

A szerző, a fiatal forgatókönyvíró, Vsevolod Pavlovsky neve az "Állami tisztviselő" című filmnek köszönhetően vált ismertté, amelyet Ivan Pyriev rendező forgatókönyve szerint rendezett. Baljós szatíra a kettősségről és az opportunizmusról, komor színek a valóság ábrázolásában, különös érdeklődés az emberi természet sötét, „földalatti” oldalai iránt – ez jellemezte Pavlovszkij levelét.

— Irina Grashchenkova , „Moziantropológia XX/20.”, 2014 [5]

Filmográfia

Kritika

"A tárgyalásnak folytatódnia kell"

Az 1930-ban bemutatott film vitahullámot váltott ki nemcsak a sajtóban, hanem a munkásklubokban is. A dolgozó közönség számára elérhető forma ellenére a kritikusok észrevették a szubjektív pszichologizmust és a "szocialista újjászervezésért folytatott aktív harctól való eltérést" [6] .

... komoly kísérlet történt arra, hogy eltávolodjanak az egyenes szlogenektől, a csupasz sémától, és a főszereplők sajátos, egyéni vonásokkal felruházott karakterein keresztül aktuális erkölcsi kérdéseket vetjenek fel.
A "The Court Must Continue"-t az agitpropfilm mércéjével értékelve a kritikusok nem látták meg benne a valóban realista művészet csíráit, alkotóinak azt a vágyát, hogy ne a plakát módszereivel, hanem a filmművészet segítségével oldják meg a felvetett problémát.

– Vaclav Smal, Évtizedek lencséjével, 1980 [7]

Szimbolikus, hogy a film hősnője, Elena, aki a nő iránti birtoklási attitűd maradványait fenyegeti, egy lámpagyárban dolgozik. Ez egyrészt utalás a karakter részvételére az akkori Szovjetunió egyik fő hadjáratában - az egész ország villamosításában... <>, másrészt ez egy kapcsolat a társadalom összes betegségére rávilágító ideológiai reflektor képével.

— Svetlana Smagina, Artikult No. 27 2017 [2]

Jegyzetek

  1. ↑ Szovjet játékfilmek írói. 1917-1967, 1972 , p. 266.
  2. ↑ 1 2 Smagina S. A. A "szexuális kérdés" bírálata a szovjet moziban az 1920-as évek második felében – a harmincas évek elején.  // Cikk : folyóirat. - 2017. - március ( 27. sz .). - S. 89-94 . — ISSN 2227-6165 .
  3. ↑ Isaeva Natalya. Pyriev örökségétől a Szibériai Mozi Múzeumig // Altaiskaya Pravda: információs portál. - 2016. - január 16.
  4. ↑ Ivan Alekszandrovics Pirjev (elérhetetlen link) . Letöltve: 2013. január 9. Az eredetiből archiválva : 2013. május 6.. 
  5. ↑ Grashchenkova I. N. Filmantropológia XX/20 . - M. : Ember, 2014. - S. 106. - 895 p. - ISBN 978-5-906131-49-2 .
  6. ↑ Képernyő és kultúra // Fehérorosz mozi és televízió a művészi kultúra rendszerében / A. V. Krasinsky, G. V. Ratnikov, L. N. Zaiceva és mások - Minszk: Tudomány és technológia, 1988. - S. 31-32. — 253 p. — ISBN 5-343-00313-3 .
  7. ↑ Smal V. I. Évtizedek prizmáján keresztül: a Fehéroroszországi Kommunista Párt politikájáról a filmművészet terén a 20-30-as években / Szerk. S. V. Martszelev. - Minszk: Tudomány és technológia, 1980. - S. 96-97. — 150 s.

Irodalom

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Tematikus oldalak