Falu | |
sziget | |
---|---|
( sibt. ) Utyrau | |
56°58′57″ é. SH. 64°52′40″ K e. | |
Ország | Oroszország |
A szövetség tárgya | Szverdlovszki régió |
városi kerület | Tugulymsky |
Történelem és földrajz | |
Korábbi nevek | Ostrovskie Yurts, Utrauv |
Időzóna | UTC+5:00 |
Népesség | |
Népesség | ↘ 46 [1] ember ( 2010 ) |
Nemzetiségek | szibériai tatárok |
Vallomások | muszlimok |
Digitális azonosítók | |
Irányítószám | 623650 |
OKATO kód | 65250835006 |
OKTMO kód | 65725000201 |
Ostrov ( Sib.-Tat. Utyrau, Lan ) egy falu a Szverdlovszki régió Tugulymsky városi kerületében .
A " Tugulymsky városi körzet " önkormányzati formációjához tartozó Ostrov falu Tugulym falutól 16 kilométerre délkeletre (22 kilométerre az autópálya mentén) található, egyfajta "szigeten", amelyet az északi és a déli csatornák kettéválásával alkot. a Pyshma folyó medréből , amely aztán ismét egy irányba olvad össze. A falu a déli csatorna bal partján található. A falu északi oldalán található a Sakovskoe-tó [2] . Ezen a tavon kívül több mint 15 tó található a szigeten. A legnagyobb Izyakovo, 2 kis folyó ömlik bele. A tó tatár neve Biltyr.
Ostrov falunak nagy története van. A szigettől nem messze található a Kuchum-hegy. A legenda szerint ez az a hely, ahol Kuchum kán sátra állt , miután Yermakkal szemben elveszítette a csatát, és körbejárta kánsága peremét. A helyiek visszaemlékezései szerint ezen a hegyen az 1940-es években még Kuchum sátrának oszlopa állt. Az egyik legenda szerint a szigeten régóta élő szibériai tatárok sétálókat küldtek II. Miklóshoz . A császár elfogadta a sétálókat, és megadta nekik a jogot, hogy éljenek és használhassák a sziget összes rétjét.
A Szovjetunió idején tatár lakosságú nagyközség volt , volt itt általános tatár iskola, elsősegélynyújtó, klub, bolt, postás, tűzoltó, erdész, vadász. A 20. század végén a falu pusztulásba esett, sok lakos Tyumenbe távozott , a lakosság jelentősen csökkent. Korábban egy mecset volt a faluban , bezárták, majd leégett. Az egykori helyi lakosok 2014-ben téglából épült mecsetet építettek a leégés helyén. [3]
Népesség | |
---|---|
2002 [4] | 2010 [1] |
105 | ↘ 46 |
A 2010-es népszámlálás szerint tatárok élnek a faluban (100%, többségében szibériai tatárok ). [5]