Ondar, Kheimer-ool Opanovics

Kheimer-ool Opanovics Ondar
Születési dátum 1936. március 15( 1936-03-15 )
Születési hely
Halál dátuma 2002
Ország  Szovjetunió Oroszország 
Tudományos szféra Matematika
Munkavégzés helye KSPI, Tuva Állami Egyetem
alma Mater Leningrádi Állami Egyetem
Akadémiai fokozat A fizikai és matematikai tudományok kandidátusa
Akadémiai cím Docens
Ismert, mint A KSPI rektora, a Tyva Köztársaság kétszeres sakkbajnoka

Kheimer-ool Opanovics Ondar (1936. március 15. - 2002.) - matematikus , a Tuva Köztársaság tiszteletbeli tudósa [1] , a közoktatás kiváló hallgatója [2] , a Kyzyl Állami Pedagógiai Intézet rektora (1980-1987) [3 ] [4] , az Orosz Tudományos Akadémia levelező tagja , professzor , a fizikai és matematikai tudományok első tuvinai kandidátusa  [ 5] , sakkozó [6] , a sakksport mesterjelöltje [7] , kétszeres bajnok a tuvai köztársaság sakkban [8] [9] [10 ] ] .

Életrajz

1936. március 15-én született Semi faluban , a Tuvai Népköztársaság Dzun-Khemcsik kerületében [11] . 1954-ben ezüstéremmel érettségizett az 1. számú csádáni iskolában, ahol a Leningrádi Állami Egyetemen tanult komoly matematikai képzésben . Zsdanov (1954-1959), majd később - a Moszkvai Állami Egyetem Mechanikai és Matematikai Karának posztgraduális iskolájában . Lomonoszov .

Tevékenységek

1968-ban elnyerte a " PhD fokozatot fizikából és matematikából ", 1969-ben pedig az " Associate Professor " akadémiai címet [3] . Szervezési tapasztalatokat szerzett a matematika tanszék vezetőjeként (1968-1973) [12] és a KSPI Fizikai-Matematikai Karának dékánjaként (1973-1979). 1980-1987-ben. - a KSPI rektora [13] . 1989 szeptembere óta - a Távol-keleti Szovjet Kereskedelmi Intézet (Vladivosztok) Matematikai Tanszékének docense, 1990 márciusa óta - a Krasznojarszki Agráregyetem tuvai részlegének igazgatója, 1993 júniusától 2002-ig a Kyzyl College igazgatója. Közgazdasági és Jogtudományi Kar [14] , egyúttal a Szibériai Fogyasztói Szövetkezeti Egyetem tuvai filiáljának igazgatója. A nagy érdemekért a fáradhatatlan munkát számos kormányzati kitüntetés és kitüntető cím fémjelzi. H. O. Ondar tiszteletére még életében, 1999-ben nevezték el a Tyva Köztársaság Sheminskaya középiskoláját.

Sporteredmények

Korán megtanult sakkozni. A középosztályban a csádáni I. számú középiskola bajnoka lett, majd még iskolás korában a Dzun-Khemcsik régió bajnoka lett . Kilencedik osztályban részt vett a Tuva Autonóm Régió iskolásai közötti bajnokságban, ahol második helyezést ért el [15] .

a Leningrádi Állami Egyetemen. A. Zsdanov, a sakkszekcióban dolgozik a leendő sakkvilágbajnok, Borisz Szpasszkij, akkoriban osztálytársa irányítása alatt [7] . A Leningrádi Állami Egyetemen teljesítette az első kategória normáját, tagja volt ennek az egyetemnek a sakkcsapatának. 1963-ban és 1964-ben a Tuva ASSR bajnoka lett , 1971-ben pedig az első sakkmesterjelölt az őslakos nemzetiségű játékosok közül [1] Archivált 2020. január 8-án a Wayback Machine -nél .

Díjak és kitüntető címek

"Kiválóság a közoktatásban." [3]

"Kiválóság a Tatár Köztársaság testkultúrájában és sportjában."

„ A vitéz munkáért ” kitüntetés

A tuvai SZSZK Legfelsőbb Tanácsának tiszteletbeli oklevele .

Az Orosz Tudományos Akadémia levelező tagja.

A Szentpétervári Állami Repülési Műszerészeti Egyetem professzora .

Tudományos közlemények

A "valószínűségelméletről és a matematikai statisztikáról" című könyv [16]

A "Bevezetés az összetett változó függvényeinek elméletébe" című könyv

A "Markov-variációk invariáns mértékeinek halmazának szerkezeti tulajdonságai" című könyv.

Orosz-tuvinai szótár a matematikai kifejezésekről.

Jegyzetek

  1. Január - Tuva Köztársaság . dereksiz.org. Letöltve: 2020. február 23. Az eredetiből archiválva : 2020. február 23.
  2. Salchak L.P., Salchak K.B. Pedagógiai oktatás Tuvában. Tudományos gondolat. Sztori. Emberek. - Kyzyl: TuvKI, 2003.
  3. 1 2 3 Oorzhak Kh.d.-N, Karaool L.s. Felsőfokú pedagógiai képzés kialakulása és fejlesztése Tuvában  // A Tuva Állami Egyetem Értesítője. Pedagógiai Tudományok. - 2012. - Kiadás. 4 . — ISSN 2221-0458 . Archiválva az eredetiből 2020. február 6-án.
  4. CA No. 19 (2003) "TUVÁM, SORSOM, FÁJDALOM..." . www.centerasia.ru Letöltve: 2020. február 23. Az eredetiből archiválva : 2020. február 22.
  5. TsA No. 35 (2010) Zinaida Shozhul-oolovna Mongush, matematikatanár . www.centerasia.ru Letöltve: 2020. február 23. Az eredetiből archiválva : 2020. január 24.
  6. CA No. 44 (2002) Hírek Ázsia központjából . www.centerasia.ru Letöltve: 2020. február 23. Az eredetiből archiválva : 2020. január 8..
  7. 1 2 TsA No. 25 (2002) Egy sakkbarát emlékkönyve . www.centerasia.ru Letöltve: 2020. február 23. Az eredetiből archiválva : 2020. február 22.
  8. CA No. 19 (2007) A TUVA SAKK HAGYOMÁNYAI . www.centerasia.ru Letöltve: 2020. február 23. Az eredetiből archiválva : 2020. február 22.
  9. CA No. 19 (2004) MATEMATIKA NYERT A HEYMER-OOL ONDAR EMLÉKEZÉSÉBEN A TORNAN . www.centerasia.ru Letöltve: 2020. február 23. Az eredetiből archiválva : 2020. február 22.
  10. CA No. 14 (2007) SAKKTORNA HEIMER-OOL ONDAR EMLÉKÉRE . www.centerasia.ru Letöltve: 2020. február 23. Az eredetiből archiválva : 2020. február 22.
  11. CA No. 17 (2003) "TUVÁM, SORSOM, FÁJDALOM..." . www.centerasia.ru Letöltve: 2020. február 23. Az eredetiből archiválva : 2020. február 1..
  12. TsA No. 20 (2003) "TUVÁM, SORSAM, FÁJDALOM..." . www.centerasia.ru Letöltve: 2020. február 23. Az eredetiből archiválva : 2020. február 22.
  13. TsA No. 30 (2009) Angyalkám . www.centerasia.ru Letöltve: 2020. február 23. Az eredetiből archiválva : 2020. február 23.
  14. Tuvában 16 műszaki iskola és főiskola képez fiatal szakembereket . Tuva-Online. Letöltve: 2020. február 23. Az eredetiből archiválva : 2020. február 23.
  15. TsA No. 18 (2003) "TUVÁM, SORSAM, FÁJDALOM..." . www.centerasia.ru Letöltve: 2020. február 23. Az eredetiből archiválva : 2020. január 8..
  16. Salchak L.P., Salchak K.B. Pedagógiai oktatás Tuvában. Tudományos gondolat. Sztori. Emberek. - Kyzyl: TuvKU, 2003.

Linkek

1. Salchak L. P., Salchak K. B. Pedagógiai oktatás Tuvában. Tudományos gondolat. Sztori. Emberek / L. P. Salchak. K. B. Salchak. - Kyzyl: TuvKI, 2003.

2. SZÓSZEDET "Uriankhai-Tuva Encyclopedia" / szerk. S. K. Shoigu. - Kyzyl: TROO "Tuvanok világa". — 388 p.