| Szergej Alekszejevics Ovsyannikov | |
|---|---|
| Születési dátum | 1939. március 9. (83 évesen) |
| Születési hely | Novoszibirszk , Szovjetunió |
| Ország | Szovjetunió, Orosz Föderáció |
| Tudományos szféra | Pszichiátria, szexopatológia, öngyilkosság |
| Munkavégzés helye | A. I. Evdokimovról elnevezett Moszkvai Állami Orvosi és Fogorvosi Egyetem, Pszichiátriai, Narkológiai és Pszichoterápiás Osztály, FDPO |
| alma Mater | Novoszibirszki Állami Egészségügyi Intézet |
| Akadémiai fokozat | az orvostudományok doktora. |
| Akadémiai cím | Egyetemi tanár |
| tudományos tanácsadója | V. M. Morozov |
| Ismert, mint | pszichiáter, szexológus, pszichiátriatörténész |
| Weboldal | msmsu.ru/education/tea… |
Szergej Alekszejevics Ovsyannikov (1939. március 9., Novoszibirszk , RSFSR , Szovjetunió ) - szovjet és orosz tudós a pszichiátria területén, az orvostudományok doktora , az FPDO Pszichiátriai, Narkológiai és Pszichoterápiás Tanszékének professzora . 2019-ben a Moszkvai Állami Orvosi és Fogorvosi Egyetem Wayback Machine -jében. AI Evdokimova, a legmagasabb kategóriájú pszichiáter-klinikus [1] A moszkvai pszichiátriai iskola egyik alapítója és kiemelkedő képviselője. Jelentős mértékben hozzájárult a pszichiátria történetének tanulmányozásához, és joggal tekinthető az orosz iskola alapítójának. Az orosz pszichiátria kiemelkedő klasszikusainak hallgatója: V. M. Morozov és A. A. Portnov.
Szergej Alekszejevics Ovsyannikov 1939. március 9-én született Novoszibirszkben egy orvosi családban. Novoszibirszkben élt a következő címen: st. Frunze , d . _ Novoszibirszk központi kerületében található . Az oroszországi népek regionális jelentőségű kulturális örökségének tárgya [2] .
1941 decemberében S. A. Ovsyannikov családjának lakóterületén élt egy jól ismert orosz és szovjet tudós, akadémikus, a modern aeromechanika és aerodinamika egyik alapítója, Szergej Alekszejevics Chaplygin , aki Novoszibirszkbe költözött .
Ovsyannikov S.A. 42. számú iskolában tanult (ma I. gimnázium). Az iskolát ezüstéremmel fejezte be.
1962-ben szerzett diplomát a Novoszibirszki Orvostudományi Intézet orvosi karán . A Regionális Pszichiátriai Kórházban dolgozott osztályvezetőként.
1965-ben belépett a moszkvai TSOLIUV posztgraduális iskolájába (témavezető - az Orosz Orvostudományi Akadémia levelező tagja, Prof. V. M. Morozov).
1968-tól 1971-ig vezetőként dolgozott. számú pszichiátriai klinikai kórház osztálya. P. P. Kascsenko.
1971-től 1980-ig tudományos főmunkatársként dolgozott. a Moszkvai Pszichiátriai Kutatóintézetben (MNIIP). 1971-ben védte meg PhD disszertációját.
A Pszichiátriai, Narkológiai és Pszichoterápiás Tanszék megalakulása óta az FPDO MGMSU névadója. A. I. Evdokimova [3] (1980. május 20.) asszisztensként , majd adjunktusként , 1999 óta pedig professzorként dolgozik . A GBUZ TsKPB MO és a Moszkvai Neurózis Klinika tanácsadója. Szolovjov.
1996-ban a Moszkvai Orvosi Akadémián. I. M. Sechenov az orvostudományok doktora fokozat megszerzéséhez monográfia formájában védte meg disszertációját "A borderline pszichiátria története és ismeretelmélete" témában.
A pszichiátria kiemelkedő tudósa. A kutatás a pszichiátria elméleti, módszertani és gyakorlati alapjainak fejlesztésére irányul.
Az Orosz Föderáció közegészségügyi kiválósága (2005), Moszkva-díjas orvostudományi díj (2013).
Kutatási területei: pszichiátria története és ismeretelmélete, skizofrénia pontos diagnosztikája, borderline pszichiátria, pszichofarmakológia , szuicidológia és szexopatológia . Több mint 200 tudományos közleménye jelent meg. Számos pszichiátriai kézikönyv, monográfia és tankönyv szerzője és társszerzője orvosok és orvostanhallgatók számára:
1) "Általános szexuális patológia. Útmutató orvosok számára" (1977, 2005).
2) A Borderline Psychiatry története és episztemológiája (1996).
3) "Borderline pszichiátria és szomatikus patológia" (2001).
4) "Pszichiátria. A klinikai pszichopatológia alapjai. Tankönyv egyetemek számára" (2007, 2009, 2020).
5) "Pszichiátria: nemzeti útmutató" (2009)
6) "Pszichiátria: útmutató az orvosoknak" (2011).
7) "Pszichiátria. Tankönyv" (2012, 2020-angol nyelven).
nyolc). "Tanítás a skizofréniáról. Kompendium" (2014).
S. A. Ovsyannikov tudományos munkáinak társszerzői az orosz pszichiátria elismert fényesei: Morozov V. M., Portnov A. A., Vasilchenko G. S., Sokolov E. I., Morozov P. V., Tsygankov B. D., Romasenko L. V. V., I., Krajman. , Tikhonenko V.A., Yastrebov V.S., Vinnik Yu.Yu., Kibrik N.D. satöbbi.
2008 óta. S. A. Ovsyannikov a Moszkvai Állami Orvostudományi Egyetem problémabizottságának elnöke. A. I. Evdokimov Értekezési Tanács pszichiátriai és orvospszichológiai doktori és mesterdolgozatok megvédésére (D 208.041.05). Több mint 60 doktori és mesterdolgozatban lépett fel opponensként.
S. A. Ovsyannikov aktívan részt vesz a Moszkvai Városi Neurológusok és Pszichiáterek Társaságának munkájában, előadásokat tart Moszkvában és az ország más régióiban tartott konferenciákon, valamint részt vesz nemzetközi szimpóziumokon.
S. A. Ovsyannikov előadásokat tart a Moszkvai Állami Orvostudományi Egyetem rezidensei számára. A. I. Evdokimov, pszichiáterek és narkológusok Moszkvában és a moszkvai régióban, valamint országunk különböző régióiban a pszichiátria történetének és ismeretelméletének problémáiról, endogén mentális betegségekről (beleértve a skizofréniát), érpszichózisokról, epilepsziáról, idősek és szenilis korúak pszichózisairól, általános pszichopatológia, borderline pszichiátria, pszichofarmakológia, szexopatológia.
Gyakorlatilag Szergej Alekszejevics szakmai, tudományos, pedagógiai és szervezési tevékenységeinek nagy része szorosan kapcsolódik Moszkvához és a moszkvai régióhoz.
S.A. Ovsyannikov azon kevesek egyike, aki A.A. professzorral együtt. N. A. Semashko, a tanszék, amely nőtt és nagy tekintélyre és összoroszországi hírnévre tett szert. És ez Szergej Alekszejevics pedagógiai, tudományos és emberi tehetségének nagy érdeme.
Rendkívül magas műveltség, a pszichiátria történelmi gyökereinek és filozófiájának mély ismerete jellemzi. Ez kétségtelenül tanárának, a nagy orosz pszichiáternek, V. M. Morozovnak, P. B. Gannuskin méltó tanítványának a hatása. Szergej Alekszejevics megőrzi, továbbítja a fiatal pszichiátereknek és továbbadja nekik nemcsak a nagy elődöktől gyűjtött tudást, hanem az orosz pszichiátria szellemiségét, a téma megértésének eredendő mélységét és a beteg embernek nyújtott magas szintű humanista szolgálatot.
Szergej Alekszejevics tekintélye az orvosok, rezidensek és végzős hallgatók körében óriási. Előadásai és klinikai megbeszélései mindig sikeresek, őt magát is tisztelik [4] .
| egy. | V. GRIZINGER – A KIVÁLÓ EURÓPAI PSZICHIÁTOR (A SZÜLETÉS 200. ÉVFORDULÓJÁN) Ovsyannikov SA, Ovsyannikov AS. Journal of Neurology and Psychiatry. SS Korszakov. 2017. V. 117. No. 7. S. 86-88. |
| 2. | A PEDAGÓGIAI MUNKÁBAN ÉS A TUDOMÁNYOS KUTATÁS VÉGZÉSE ESETÉN ALKALMAZOTT MENTÁLIS BETEGSÉGEK OSZTÁLYOZÁSÁRÓL Tsygankov B.D. , Ovsyannikov S.A. SS Korszakov. 2011. V. 111. No. 9. S. 88-89. |
| 3. | MÓDSZERTANI MEGKÖZELÍTÉSEK A NEGATÍV TÜNETEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ SKIZOFRÉNIÁBAN A PSZICHOFARMAKOTERÁPIA FOLYAMATABAN Tsygankov B.D., Ovsyannikov S.A., Khannanova A.N. SS Korszakov. 2009. V. 109. No. 11. S. 101-106. |
| négy. | AZ AGYI MIKROKERINGÉS JELLEMZŐI AZ ALZHEIMER-BETEGSÉG MEGFOGALMAZOTT KOCKÁZATÁBAN ÉS KORAI SZAKASZÁBAN SZEMÉLYEKBEN Maksimovich IV, Ovsyannikov SA, Gotman LN Angiológia és érsebészet. 2006. V. 4. No. 3. S. 20. |
| 5. | AZ AGYI MIKROKERINGÉS JELLEMZŐI AZ ALZHEIMER-BETEGSÉG MEGFOGALMAZOTT KOCKÁZATÁBAN ÉS KORAI SZAKASZÁBAN SZEMÉLYEKBEN Maksimovich IV, Ovsyannikov SA, Gotman LN Angiológia és érsebészet. 2004. No. 4. S. 20. |
| 6. | KORSZAKOV A MOSZKVA PSZICHIÁTRIAI ISKOLA KIALAKULÁSÁBAN Ovsyannikov S. A., Rol S. S. Journal of Neurology and Psychiatry. SS Korszakov. 2000. V. 100. No. 9. P. 3. |
| 7. | A REIFIKÁCIÓ FOGALMA A PSZICHIATRIÁBAN ÉS SZOCIOLÓGIÁBAN Morozov V. M., Ovsyannikov S. A. Journal of Neurology and Psychiatry. SS Korszakov. 1996. No. 1. S. 112. |
| nyolc. | DICHOTOMY "NEURÓZIS-PSZICHÓZIS" FOGALMI ÉS TÖRTÉNETI SZEMPONTBAN Ovsyannikov S. A. Journal of neuropathology and psychiatry. S. S. Korszakov. 1992. No. 2. S. 106. |
| 9. | AZ ENDOGÉNIA ÉS EXOGÉNIA FOGALMI TÖRTÉNETÉHEZ A PSZICHIÁTRIÁBAN Morozov V. M., Ovsyannikov S. A. Journal of neuropathology and psychiatry im. S. S. Korszakov. 1991. V. 91. No. 10. S. 95. |
| tíz. | JEAN FRANCOIS FERNEL MINT RENESZÁNSZ TUDÓS ÉS ORVOS ÉS HELYE A PSZICHIÁTRIA TÖRTÉNETÉBEN. Morozov V. M., Ovsyannikov S. A. A neuropatológiai és pszichiátriai folyóirat. S. S. Korszakov. 1989. V. 89. No. 4. S. 124. |
| tizenegy. | A XVIII. SZÁZAD PSZICHIÁTRIÁJÁNAK OSZTÁLYOZÁSÁNAK ÉS NOZOLÓGIAI RENDSZEREINEK EREDETE Morozov V.M., Ovsyannikov S.A. S. S. Korszakov. 1988. V. 88. No. 5. S. 124. |
| 12. | A PSZICHOPÁTIA DIAGNOSZTIKAI FOGALMA ÉS KRITÉRIUMAI A KATAMNÉZIS ADATAIRA Portnov A. K., Rakitin M. M., Ovsyannikov S. A. Journal of neuropathology and psychiatry. S. S. Korszakov. 1987. No. 7. S. 1076. |
| 13. | CSENDES SKIZOFRÉNIA ISTERIFORM NYILATKOZATOKVAL Ovsyannikov S. A. Journal of neuropathology and psychiatry. S. S. Korszakov. 1970. No. 7. S. 1031. |
Az RSCI mag Hirsch-indexe 2 [5] .
A Hirsch-index az RSCI szerint 5 [6] .
A hivatkozások száma az RSCI szerint 549 [6] .
Az RSCI magban található hivatkozások száma 120 [7] .