Tartósság
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. március 15-én felülvizsgált
verziótól ; az ellenőrzéshez
1 szerkesztés szükséges .
A tartósság egy elem vagy rendszer azon tulajdonsága, hogy bizonyos működési feltételek mellett hosszú ideig működőképes maradjon a határállapot kialakulása előtt .
Tartóssági kritériumok
A tartósságot két feltétel határozza meg: a fizikai vagy az elavulás
- Fizikai kopásról akkor beszélünk, ha egy elem vagy rendszer további javítása és üzemeltetése veszteségessé válik, mivel a költségek meghaladják az üzemeltetés bevételét;
- Az elavulás azt jelenti, hogy egy elem vagy rendszer paraméterei nem felelnek meg a korszerű működési feltételeknek;
Tartóssági mutatók
A tartóssági mutatók a következő megbízhatósági mutatókat foglalják magukban :
- Az átlagos erőforrás az erőforrás matematikai elvárása.
- A gamma-százalékos erőforrás az a működési idő, amely alatt az objektum adott valószínűséggel nem éri el a határállapotot, százalékban kifejezve.
- A hozzárendelt erőforrás az a teljes üzemidő, amelynek elérésekor a létesítmény működését le kell állítani, függetlenül annak műszaki állapotától (a GOST 27.002-89 szerint ez nem mutató).
- Az átlagos élettartam az élettartam matematikai elvárása.
- A gamma-százalékos élettartam az objektum működésének kezdetétől számított naptári időtartam, amely alatt az adott γ valószínűséggel nem éri el a határállapotot százalékban kifejezve.
- Hozzárendelt élettartam - az objektum működésének naptári időtartama, amelynek elérésekor a tervezett használatot meg kell szüntetni (a GOST 27.002-89 nem mutató).
Lásd még