Bahtyin, Mihail Mihajlovics

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2018. október 11-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 47 szerkesztést igényelnek .
Mihail Bahtyin
Születési dátum 1895. november 17-( 1895-11-17 ) én [1] [2] [3] […] vagy 1895. november 16- ( 1895-11-16 ) án [4]
Születési hely
Halál dátuma 1975. március 7.( 1975-03-07 ) [5] [6] [7] […] (79 éves)
A halál helye
Ország
Akadémiai fokozat A filológia kandidátusa
alma Mater
A művek nyelve(i). orosz
Iskola/hagyomány Orosz filozófia , antiintellektualizmus , neokantianizmus
Irány nyugati filozófia
Időszak Modern filozófia
Fő érdeklődési körök Nyelvfilozófia , dialogikus filozófia , művészetfilozófia , irodalomkritika , vallásfilozófia , etika , esztétika
Jelentős ötletek Polifonizmus , dialogizmus , nevetéskultúra , kronotóp , karneválozás , menippea
Befolyásolók F. M. Dosztojevszkij , V. I. Ivanov , A. A. Meyer és más orosz vallásfilozófusok , I. Kant , F. Nietzsche Kierkegaard
Befolyásolt S. G. Bocharov , V. I. Tyupa , Yu . Kristeva , Ts .
Wikiidézet logó Idézetek a Wikiidézetben
Wikiforrás logó A Wikiforrásnál dolgozik
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Mihail Mihajlovics Bahtyin ( 1895. november 17. [1] [2] [3] […] vagy 1895. november 16. [4] , Orel [8] – 1975. március 7. [5] [6] [7] […] , Moszkva [9] ) orosz filozófus , kulturológus , irodalomkritikus, az európai kultúra és művészet teoretikusa. A nyelv, az epikus narratív formák és az európai regény műfajának kutatója . Az európai regény új elméletének megalkotója, belefoglalva a többszólamúság (polifónia) fogalmát egy irodalmi műbe. François Rabelais regényének művészi elveit kutatva Bahtyin kidolgozta a nevetés egyetemes népi kultúrájának elméletét.

Olyan irodalmi fogalmak birtokában van, mint a polifonizmus , a nevetéskultúra , a kronotóp , a karneválozás , a menippea , a spirituális felső és a testi fenék.

Bahtyin több olyan nyelvészeti mű szerzője, amelyek általános elméleti kérdésekkel, stilisztikával és a beszédműfajok elméletével foglalkoznak . A " Bahtin Kör " néven ismert tudományos és filozófiai kör értelmiségi vezetője.

Bátyja, Nyikolaj Mihajlovics Bahtyin filozófus és az ókor történésze.

Életrajz

1895. november 4 - én  ( 16 )  született Orelben , nagy családban, amely később Vilnába , majd Odesszába költözött . Az apa banki alkalmazott volt.

Elmondása szerint a petrográdi és a novorosszijszki egyetemen tanult (nincs okirati bizonyíték).

1918-tól Nevelen élt , ahol egy egységes munkaügyi iskolában tanított. Ugyanitt Bahtyin a hasonló gondolkodású értelmiségiek szűk körét alkotta: M. I. Kagan , L. V. Pumpjanszkij , V. N. Volosinov , M. V. Judina , B. M. Zubakin . Az első publikált cikk a Művészet és felelősség (1919) volt.

1920-tól Vitebszkben élt , ahol a Pedagógiai Intézetben és a Konzervatóriumban tanított, nyilvános előadásokat tartott filozófiáról, esztétikáról és irodalomról. Ismerősei körébe tartozott P. N. Medvegyev , V. N. Volosinov és I. I. Sollertinsky . 1920-1924 között befejezetlen filozófiai értekezéseken és egy Dosztojevszkijról szóló könyv korai kiadásán dolgozott .

1921-ben feleségül vette Elena Alekszandrovna Okolovicsot (1901-1971).

1924-ben Medvegyev meghívására, aki korábban odaköltözött, visszatért Leningrádba . Bahtyin körében (amelybe most M. V. Judina, P. N. Medvegyev, V. N. Volosinov, L. V. Pumpjanszkij és I. I. Szollertyinszkij mellett, akik Vitebszkből és Nevelből költöztek, I. I. Kanajev , a költő K. K. Vaginov és a tubuli M. I. orientalista folytatta viták és szemináriumok a vallásfilozófiáról , etikáról , irodalomról. Freudot a pszichoanalízis elméletével is megvitatták . Június 28-án a Művészettörténeti Intézetben „A hős és a szerző problémája a művészi alkotásban” című beszámolót olvasták fel.

1928 decemberében Bahtyint számos más leningrádi értelmiségivel együtt letartóztatták A. A. Meyer csoportjának (" Feltámadás ") tevékenységével kapcsolatban. 1929. január 5. Bahtyint betegség miatt ( osteomyelitis többszöröse ) kiengedték a börtönből, házi őrizetben. Július 22-én, amíg a kórházban volt, távollétében öt évre ítélték a szolovecki táborban , de felesége és barátai erőfeszítéseinek köszönhetően az ítéletet öt év Kustanai -i száműzetésre változtatták . 1929 júniusában jelent meg Bahtyin első monográfiája Dosztojevszkij kreativitásának problémái címmel .

A száműzetés 1936-os befejezése után a nagyvárosi élet tilalma miatt Bahtyin a saranszki Mordvai Állami Pedagógiai Intézetben kapott állást , de 1937 -ben kénytelen volt onnan távozni, és 1945-ig a Szavelovóban élt. állomáson a Kalinin régióban, ahol tanárként dolgozott a 14. számú iskolában. 1938-ban az osteomyelitis szövődményei miatt lábát amputálták [11] .

A háború előtt Bahtyin részt vett a Világirodalmi Intézet irodalomelméleti szekciójában. A. M. Gorkij a Szovjetunió Tudományos Akadémiájáról (IMLI) , ahol két jelentést tartott a regény elméletéről [12] . Az első jelentés „A szó a regényben” címmel 1940. október 14-én készült (ez a jelentés a Voprosy Literatury, 1965, 8. számban jelent meg); a második jelentés, "A regény mint irodalmi műfaj" 1941. március 24-én hangzott el (megjelent az "Irodalom kérdései", 1970, 1. szám) [13] .

1946. november 15-én Bahtyin Moszkvában, a Világirodalmi Intézetben megvédte Ph.D. disszertációját "Rabelais a realizmus történetében" [14] címmel, és Ph.D. fokozatot kapott . Ugyanebben az évben visszatért Saranszkba , ahol 1961-ig a Mordvai Állami Pedagógiai Intézet (1957-től - Mordvai Állami Egyetem) Általános Irodalmi Tanszékén dolgozott .

Kortársai által szinte elfelejtett (1930 és 1963 között három kisebb újságjegyzet kivételével nem publikált) Bahtyin az 1960-as években visszatért a Szovjetunió tudományos terébe , köszönhetően a hasonló gondolkodású emberek segítségének, akik felismerték őt. tanáruk: 1960-ban kollektív levelet kapott az irodalomkritikusoktól – a Világirodalmi Intézet tudósaitól V. V. Kozhinov , S. G. Bocharova , G. D. Gachev , P. V. Palievskii , V. D. Skvoznikov [15] .

1969-ben Bahtyin Szaranszkból Moszkvába költözött, Jurij Andropov pártfogásával , aki utasította , hogy keressen egy tisztességes lakást egy irodalomkritikusnak . 1970-ben Bahtyint felvették az Írószövetségbe , 1972 szeptemberében pedig lakást kapott a szovjet író lakásszövetkezetében: Krasznoarmeiskaja utca 21. [17] [18] .

Az 1960-as és 1970-es években Bahtyin cikkeit az IMLI kiadványaiban közölték: a Voprosy Literatury folyóiratban és a Context gyűjteményben. Sikerült kiadnia Rabelais-ról szóló könyvét, újra kiadni egy Dosztojevszkijról szóló könyvet (valójában egy új kiadást), elkészítette az irodalomról szóló cikkgyűjteményt „Irodalom és esztétika kérdései. Különböző évek tanulmányai ”(röviddel a szerző halála után jelent meg).

1975. március 7-én halt meg , 79 évesen. A Vvedensky temető 21. részében temették el [19] [20] .

Legacy

Bahtyin fő műveit hamarosan lefordították, és igen széles körben ismertté váltak Nyugaton. Angliában , a Sheffieldi Egyetemen működik a Bahtyin Központ , amely tudományos és oktatási munkát végez [21] . Bahtyin munkássága különösen nagy népszerűségre tett szert Franciaországban , ahol Cvetan Todorov és Julia Kristeva támogatta . Bahtyin Japánban is nagyon híres , itt jelentek meg első összegyűjtött munkái, valamint nagyszámú monográfia és mű róla.

1992 óta Vitebszkben (2000 óta Moszkvában) adnak ki „tudományos kutatási folyóiratot M. M. Bahtyin életrajzáról, elméleti örökségéről és korszakáról” („M. M. kutatóinak, követőinek és ellenzőinek negyedévente folyóirata”. Bahtyin”, majd - „Tudományos kutatási folyóirat M. M. Bahtyin életrajzáról, elméleti örökségéről és korszakáról”) - „Párbeszéd. Karnevál. Chronotop". A 2004-2008 - as szünet után 2009 óta a magazin évente kétszer jelenik meg. M. Bahtyin munkásságában nagy helyet foglalnak el a színház és a dramaturgia problémái, általában az előadóművészet filozófiája. A Bahtyin testvérek gyermekkorukban nevelőnőjük irányításával az Iliász jeleneteit játszották , távozása után is folytatták a színházi előadások rendezését. Az „M. Bahtyin és a színház” a következő szempontokat emeli ki: a színház szerepe Bahtyin életében és munkásságában, személyiségének és tudományos érdeklődésének formálásában; a tudós életrajzának „színházi” tényei a kultúra kontextusában; dramaturgiai, színházesztétikai és színházfilozófiai problémák a tudós munkáiban, kapcsolatuk a korszak általános kulturális folyamataival, Bahtyin értelmezése a „teatricalitás” eszméiről, az általános kulturális univerzális – a „világ – színház” metafora. ", ami egyértelműen a XX. században valósult meg.

Bahtyin archívumát az RSL Kéziratok Osztályán őrzik, 913. alap.

Filozófia

Bahtyin egyik központi gondolata a párbeszéd gondolata [22] , amelyet Dosztojevszkij művének mint polifónia elemzésének példája tár fel. Az orosz vallási filozófián keresztül a párbeszéd a katolicitás eszméjéig nyúlik vissza (szimfónia, interszubjektivitás, pluralizmus, multipolaritás). A létet („konkrét valóság”) olyan eseményként értelmezik, amely cselekmény és szubjektum (személy) nélkül elképzelhetetlen. Különösen azt jegyezte meg, hogy "egy tárgy elválaszthatatlan az eseményben betöltött funkciójától" [23] . A konkrét eseményeken kívül csak „üres lehetőségek” és „gyökértelen lét” léteznek. A racionalizmust előítéletnek tartotta, a lényeg érzékelése pedig csak az intuíciónak köszönhetően lehetséges („esztétikai látás”, „szerelmi szemlélődés”). Irracionalista mozzanatokat filozófiájában, esztétikán keresztül támaszt alá.

A cselekvésfilozófiával kapcsolatos munkája részeként Bahtyin kétségtelenül elkezdte kidolgozni saját, fenomenológiai típusú filozófiai rendszerét – ezt nyilván az első filozófia alatt értette. A Szerző és a hősre való áttérés Bahtyin számára talán egyben a fenomenológia rendszeréről a fenomenológiai módszerre való átmenet is – a módszer melletti végső választás.  (elérhetetlen link) Bahtyin filozófiájában különleges helyet foglal el a „komikus kultúra” karneváli példáján történő tanulmányozása , amelyben nincs komolyság („formalitás”) és dogmatizmus , „az élet maga játszik”. A nevetés és a karnevál lényegének magának az eseménynek a demonstrációját nevezi, vagyis egyszerre megújulásnak, változásnak, törésnek, újjászületésnek és válságnak. Bahtyin ragaszkodik elsőbbségükhöz, és bírálja azokat a kísérleteket, amelyek ezeket a jelenségeket szükségletekre csökkentik. A nevetés, a karnevál és az ünneplés az elidegenedés nélküli létezést jelenti.

A verbális művészi kreativitás esztétikája

M. M. Bahtyin, Művészet és felelősség:

Arra, amit a művészetben megtapasztaltam és megértettem, életemmel kell válaszolnom, hogy ne maradjon benne minden, amit tapasztaltam és megértettem.

A művész és az ember gyakran mechanikusan „naivan” össze van kötve egy műben. Nincs köztük áthatolás: az ember eltűnik az életből, amikor a művészetben van, és fordítva. Csak az egység és a felelősség garantálja a belső kommunikációt, miközben az életnek és a felelősségnek is egymásért kell viselnie a felelősséget. A művek irrelevánssága és népszerűségének hiánya az emberi életkérdések szűkszavúságával, könnyelműségével függ össze, a költészetet pedig a „vulgáris életprózáért” kell okolni. Csak a „szilárd felelősség” biztosítja a művészet és az élet egyként való kialakulását az emberben, de nem egyesül [24] .

Az esztétika Bahtyin filozófiájának egyetlen irányába van beírva. Felelősségteljes cselekedetről és a „létbeli non-alibi” érvényesüléséről beszélünk, vagyis az elkövetett tettek, különösen az írott műalkotások igazolásának megtagadásáról. A művészet terén szellemi érdeklődését a verbális kreativitás vonzza. Ezzel kapcsolatban a gondolkodó egy sor hermeneutikai problémát vázolt fel.

Szöveges probléma

Bahtyin felhívta a figyelmet arra, hogy a humanitárius gondolkodás mindig arra irányul, hogy mások gondolataival dolgozzon, a szöveget annak különféle köntöseiben kezelje. Viszont minden szöveg mögött egy nyelvi rendszer áll, amely számos társadalmi csoport nyelvéből áll. A kutató a szöveggel dolgozik, saját szövegértékelést kíván készíteni. Így párbeszéd folyik a szerző és az olvasó között. Azonban maga a szerző is feltételezi a szupracímzett létezését, a kölcsönös megértés legmagasabb fokát. Ezért Bahtyin a szöveg dialogikus jellegében a harmadik személyről beszél. [25]

Bahtyin azt vizsgálta, hogy milyen hibákat követtek el az irodalomkritika korabeli általános módszerei. Így a formai módszer és az anyagesztétika összességében az irodalomról alkotott tudományos ítéletek rendszerét építi fel a művészet lényegének kérdésétől általában véve, miközben nem veszi észre a szöveg dialogikusságát. A poétika tehát a lehető legközelebb áll a nyelvészethez, sőt annak részévé válik. A szöveggel való munka természetesen nyelvi módszert is feltételez, de ez ne irányadó, hanem egy komplex esztétikai elemzés része legyen. A szót az általános esztétikai elméleten, az ismeretelméleten és más filozófiai tudományokon alapuló nyelvészetben kell tanulmányozni.

Az esztétikát az egyetemes kultúrával való egységével összefüggésben kell érteni. Egy sajátos filozófiai módszertannak kell rámutatnia a művészet és a kultúra szférájának egészének áthatolására. A forma érzelmi-akarati feszültsége a művészet értékéről beszél. A szerző nem csak az anyagot dolgozza fel: művészi értéktevékenysége az anyag átalakítására irányul egy bizonyos tartalom közvetítése érdekében. A művészet az értékszemlélet új formáját hoz létre, amely már valósággá vált. A műalkotás tartalma az individuáció, a megismerés és az etikai cselekvés valóságának konkretizálása, amelyek egy esztétikai tárgy formájában egyesülnek.

Az esztétikai elemzés tárgya legyen az esztétikai tevékenység tartalma (a szemlélődő vagy magának a művésznek a szemlélődése). A kreativitásnak ez a felfogása az esztétikai tárgy architektonikája. A mű az esztétikai intuíció valósága. A külső anyagi munka viszont csak technikai apparátus egy esztétikai tárgy megvalósítására [26] .

Roman

Bahtyin a regényszót tartotta stilisztikailag a legsajátosabbnak. A kutatók egészen a 20. századig a hagyományos stilisztika jegyében figyelték a regény nyelvezetét, nem vették észre annak egyedi jellegét. "Szó a regényben":

A regény egésze többstílusú, ellentmondásos, diszharmonikus jelenség. A kutató több heterogén stílusegységgel találkozik benne, amelyek olykor más-más nyelvi síkon helyezkednek el, és más-más stílusmintának vannak kitéve.

Bahtyin kiemelte a kompozíciós-stilisztikai egységek főbb típusait, amelyekre egy regény egésze rendszerint felbomlik:

1) a szerző közvetlen irodalmi és művészi narratívája (minden változatában);

2) a szóbeli mindennapi elbeszélés különféle formáinak stilizációja (skaz);

3) a félig irodalmi (írott) hétköznapi elbeszélés különféle formáinak stilizálása (levelek, naplók stb.:);

4) az irodalmi, de nem művészi szerzői beszéd különféle formái (erkölcsi, filozófiai, tudományos érvelés, retorikai felolvasás, néprajzi leírások, protokollinformációk stb.);

5) a szereplők stilisztikailag egyénre szabott beszédei.

Ezek a heterogén stilisztikai egységek a regényben összefüggő művészi rendszerré egyesülnek, és alárendelődnek az egész legmagasabb stílusegységének, amely nem azonosítható a neki alárendelt egységekkel sem.

A regény nyelve nyelvek rendszere, ezért az igazi regénypróza előfeltétele a nyelv belső rétegződése, a benne lévő társadalmi heterogenitás és egyéni viszály. E tekintetben hiba a szerző nyelvére vagy a mű stílusára koncentrálni.

A szó dialogikus orientációja az idegen szavak között (az elidegenedés minden fokában és minőségében) új és lényeges művészi lehetőségeket teremt a szóban, sajátos prózai művésziségében, amely a regényben találta meg legteljesebb és legmélyebb kifejezését.

Bahtyin ebben a szellemben hasonlította össze a regényt és a költői szót. Véleménye szerint a költészet világát mindig egyetlen és vitathatatlan szó világítja meg. Minden konfliktus, kétség és tapasztalat nem megy át a kreatív tevékenység végeredményébe, hanem az anyaggal való munka szakaszában marad. A költői műfajok nyelve a stilisztikai határhoz közeledve tekintélyelvűvé, konzervatívtá válik, elzárkózik a nem irodalmi társadalmi dialektusoktól. A költészet vitathatatlan alapja csak a teremtett nyelv, amely egyben a költői kreativitás közvetlen szándéka is.

A regény éppen ellenkezőleg, a lehető legjobban megőrzi a heteroglossiát, sőt a szerző hozzájárul annak elmélyítéséhez. Valójában minden társadalmi körnek (gimnáziumi diákok, realisták, Irtenyev család), minden korszaknak és minden kornak megvan a maga nyelve. Ha a költészet kizárja a korszakok és a társadalmi csoportok ütközésének pillanatát, akkor a próza dialógikusan hasonlítja össze őket "reménytelen regényes dialógusokban". Bahtyin hangsúlyozta, hogy egy nyelv szava "félidegen". A regényben a szó „sajátjává” válik, amely saját szemantikai és kifejező törekvéséhez kapcsolódik. A prózaregényíró a heterogenitásra és a többnyelvűségre játszik, saját stílusát építi, miközben megőrzi alkotó személyisége és a stílusegység egységét.

Bahtyin két stílusvonalat azonosított az európai regényben. A szofisztikális regény az elsőt foganatosítja, jellemzői az egynyelvűség és az egystílus. A heterogenitás a regényen kívül marad, de "dialogizáló hátterévé" válik, aminek köszönhetően értékkorrelációba kerül a regény nyelvével és világával. Ebbe a sorba a filozófus lovagi prózaregényt, pásztort és barokkot is beiktatott - végső állomásként. A második vonal regényei viszont társadalmi heterogenitást visznek be a mű kompozíciójába, hangszerelve ezzel jelentésüket, gyakran megtagadva a közvetlen szerző szavát. Másik különbség az irodalmi szó, elsősorban magának a regénynek a kritikája. A szót kritizálják, amiért megsérti a valóság megfelelő tükrözését és a világ konstruálásának képességét.

Emellett Bahtyin rámutatott a regénystílus elemzésével kapcsolatos problémákra. A regény a kanonizálási és újrahangsúlyozási folyamatok keretein belül átalakul. Így egy tartományi nyelvjárást vagy szakzsargont az irodalom "kanonizálhat". Néha nem világos, hogy a szerző egy bizonyos nyelvet irodalminak tekint-e, vagy heteroglossziát helyez el benne. A második probléma egyes szerepek szintjének megváltoztatása. Például egy orvos, aki egykor másodlagos szerepeket töltött be, az olvasó számára észrevehetetlenül a regény első emberévé válhat. Ez a korszakváltás és a „dialogizáló háttér” változása következtében következik be.

Bahtyin különös figyelmet szentelt F. M. Dosztojevszkij munkásságának, mivel az nem tart igényt abszolút filozófiai megoldásokra. Az írónő regényeiben a másik szavával való intenzív interakció kétféleképpen valósul meg. Először is, a szereplők beszédében mély és hiányos konfliktus van valaki más szavával az élet („a másik szava rólam”), az élet és az etika (a másik megítélése) és az ideológiai (a szereplők világképe) tekintetében. befejezetlen párbeszéd). Dosztojevszkij hőseinek beszédei a valaki más szavával folytatott reménytelen küzdelem színtere az élet és az ideológiai kreativitás minden területén. Másodszor, a regények egésze belsőleg befejezetlen párbeszédek a szereplők, a szerző és a szereplők között: a hős szava szabad és nyitott marad, csakúgy, mint a szerző szava [27] .

Memória

1995 óta a Bahtyin Tudományos és Gyakorlati Konferenciát Szaranszkban , a 20. számú gimnáziumban tartják [28] .

Orelben 2005 - ben megnyílt a M. M. Bahtyin Múzeum [29] [30] .

2011. június 30-án az Orjol Városi Népi Képviselők Tanácsának határozata alapján az Orjoli Városi Dráma Színházat „Orosz stílus” M. M. Bahtyinról nevezték el [31] .

2015 novemberében a Mordvai Állami Egyetemen megkezdte munkáját a M. M. Bahtyin Központ, amely egy emlékkiállítást, egy könyvtárat és egy oktatási teret egyesít [32] . Ezzel egy időben a Mordvai Állami Egyetem N. P. Ogarjovról elnevezett központi kampuszának területén felavatták N. M. Filatov szobrászművész M. M. Bahtyin emlékművét : a tudóst egy karosszékben ülve ábrázolják, térdén kéziratokkal [33] ] .

Művek publikációi

  • A tett filozófiájához // Tudomány- és technikafilozófia és szociológia. Évkönyv. 1984-1985. - M., 1986. (Bahtin 24 évesen (1919-1921) kezdi írni ezt a művét. A kézirat sok oldala elveszett vagy olvashatatlanul íródott. A műben a szerző saját filozófiai koncepciót alkot, a filozófia alapján A tanulmány első részében a való világ architektonika alapelveit „nem elképzelhetőnek, hanem tapasztaltnak” tartja.
  • Dosztojevszkij kreativitásának problémái A Wayback Machine 2005. február 27-i archív példánya L., "Priboy", 1929. - 244 p., 2000 példány; Kijev, 1994.
  • Dosztojevszkij poétikájának problémái. - M., 1963; 1974; 1979 (4. kiadás); Kijev, 1994 (5. kiadás).
  • Francois Rabelais kreativitása és a középkor és a reneszánsz népi kultúrája. - M., 1965; 1990.
  • Irodalom és esztétika kérdései. - M., 1975.
  • A verbális kreativitás esztétikája Archivált : 2013. július 28. a Wayback Machine -nál . - M., 1979.
  • Irodalomkritikai cikkek. - M., 1986.
  • Bahtyin M. M. A verbális kreativitás esztétikája / Pokhodaev V. S. - Moszkva: Művészet, 1986. - P. 445. - 258 p.
  • Tetralógia. - M., 1998.
  • Összegyűjtött művek : 7 kötetben / Institute of World Literature. A. M. Gorkij RAS. — M., 1996— :
T. 1. Az 1920-as évek filozófiai esztétikája. - M .: Orosz szótárak; A szláv kultúra nyelvei, 2003 . — 957 p. T. 2. Dosztojevszkij kreativitásának problémái. Cikkek Tolsztojról. Egy orosz irodalomtörténeti előadássorozat felvételei. - M .: Orosz szótárak, 2000 . — 799 p. T. 3. A regény elmélete (1930-1961). - M .: A szláv kultúrák nyelvei, 2012. - 880 p. - ISBN 978-5-9551-0500-0 . T. 4 (1). François Rabelais a realizmus történetében (1940). A Rabelais-ról (1930-1950-es évek) szóló könyv anyagai. Megjegyzések és jelentkezések. - M .: A szláv kultúrák nyelvei, 2008 . - 1120 p. - ISBN 978-5-9551-0266-5 . T. 4 (2). Francois Rabelais kreativitása és a középkor és a reneszánsz népi kultúrája. Rabelais és Gogol (A szó művészete és a népi nevetéskultúra). - M .: A szláv kultúrák nyelvei, 2010 . — 752 p. V. 5. Az 1940-es évek alkotásai – az 1960-as évek eleje. - M .: Orosz szótárak, 1997 . — 732 p. - ISBN 5-89216-011-4 . T. 6. Dosztojevszkij poétikájának problémái. Művek 1960-1970 - M .: Orosz szótárak; A szláv kultúra nyelvei, 2002 . — 800 s.
  • Eposzi és regényes. Gyűjtemény. - Szentpétervár: Azbuka, 2000. - 304 p., 10 000 példány. — ISBN 5-267-00273-9 .
  • Beszélgetések V. D. Duvakinnal. - M .: Hozzájárulás, 2002 . — 398 p. — ISBN 5-86884-099-2 .

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Képzőművészeti Archívum – 2003.
  2. ↑ 1 2 Encyclopædia Britannica 
  3. ↑ 1 2 Mihail Bahtyin // az Internet Filozófia Ontológiai  Projekt
  4. ↑ 1 2 Great Russian Encyclopedia – Great Russian Encyclopedia , 2004.
  5. ↑ 1 2 Mihail Bahtyin // Encyclopædia Britannica  (angol)
  6. ↑ 1 2 Michail Michailowitsch Bachtin // Brockhaus Encyclopedia  (német) / Hrsg.: Bibliographisches Institut & FA Brockhaus , Wissen Media Verlag
  7. ↑ 1 2 Mihail Mikhajlovitsj Bahtyin // Store norske leksikon  (könyv) - 1978. - ISSN 2464-1480
  8. ↑ 1 2 Bahtyin Mihail Mihajlovics // Nagy Szovjet Enciklopédia : [30 kötetben] / szerk. A. M. Prohorov – 3. kiadás. - M .: Szovjet Enciklopédia , 1969.
  9. ↑ 1 2 Német Nemzeti Könyvtár , Berlini Állami Könyvtár , Bajor Állami Könyvtár , Osztrák Nemzeti Könyvtár nyilvántartása #118505653 // Általános szabályozási ellenőrzés (GND) - 2012-2016.
  10. ↑ BAKHTIN Mihail Mihajlovics  / Makhlin V. L. // Nagy orosz enciklopédia  : [35 kötetben]  / ch. szerk. Yu. S. Osipov . - M .  : Nagy orosz enciklopédia, 2004-2017.
  11. ↑ 1 2 L. A. Gogotisvili. Bahtyin M. M.  // Új filozófiai enciklopédia  : 4 kötetben  / előtte. tudományos-szerk. V. S. Stepin tanácsa . — 2. kiadás, javítva. és további - M .  : Gondolat , 2010. - 2816 p.
  12. ↑ Pankov N. A. M. M. Bahtyin és a regény elmélete // Az irodalom kérdései . - 2007. - 3. sz .
  13. ↑ Bahtyin M. Irodalom és esztétika kérdései. Különböző évek kutatásai. - Moszkva: Szépirodalom, 1975. - 4. o.
  14. ↑ Pankov N. A. A Világirodalmi Intézet Akadémiai Tanácsa ülésének átirata. A. M. Gorkij. A szakdolgozat védése elvtárs. Bahtyin a "Rabelais a realizmus történetében" témában, 1946. november 15. // M. M. Bahtyin életrajzának és tudományos munkásságának kérdései. - Moszkva: Moscow University Press, 2009. - S. 169-243.
  15. ↑ Pankov N. A. M. M. Bahtyin életrajzának és tudományos munkásságának kérdései. - Moszkva: Moscow University Press, 2009. - S. 486-487.
  16. ↑ Semenova O. Yu. Julian Semenov. - M .: Fiatal Gárda, 2006. 226. o
  17. ↑ Laput V. I. M. M. Bahtyin életének és munkásságának kronográfiája (életrajzi tárgymutató kísérlete) - 14-15. o. . Letöltve: 2021. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2022. január 20.
  18. ↑ A ZhSK "szovjet író" archívuma szerint M. M. Bahtyint 1972. szeptember 5-én jegyezték be.
  19. ↑ Artamonov M. D. Vvedensky-hegység. - M . : Moszkovszkij munkás, 1993. - S. 120.
  20. ↑ Ahol a halottak alszanak. (nem elérhető link) . bozaboza.narod.ru. Letöltve: 2015. november 26. Az eredetiből archiválva : 2015. november 26.. 
  21. ↑ Bahtyin Központ . Letöltve: 2010. május 1. Az eredetiből archiválva : 2010. május 5..
  22. ↑ M. M. BAKHTIN PÁRBESZÉD FOGALMA - AZ EGYEZZENTIÁLIS-ONTOLOGIAI PSZICHOLÓGIA ALAPJA (hozzáférhetetlen link) . Letöltve: 2014. június 27. Az eredetiből archiválva : 2014. július 14.. 
  23. ↑ A cselekmény filozófiájáról (hozzáférhetetlen link) . Letöltve: 2014. június 27. Az eredetiből archiválva : 2015. szeptember 24.. 
  24. ↑ Bahtyin M. M. Művészet és felelősség. - Művészet, 1979. - S. 7-8.
  25. ↑ Bahtyin M. M. A szöveg problémája a nyelvészetben, a filológiában és más bölcsészettudományokban. - Művészet, 1986. - S. 297-325.
  26. ↑ Bahtyin M. M. A tartalom, az anyag és a forma problémája a verbális művészetben. - Szépirodalom, 1975. - S. 6-71.
  27. ↑ Bahtyin M. M. Szó a regényben. - Szépirodalom, 1975. - S. 72-233.
  28. ↑ „Saranszkban tartottak tudományos és gyakorlati konferenciát Mihail Bahtyinnak szentelt” Archív másolat 2015. december 8-án a Wayback Machine -en  – történet az info-rm.com oldalon, 2009. április 29.
  29. ↑ M. M. Bahtyin Múzeum (elérhetetlen link) . www.2r.ru. Letöltve: 2016. augusztus 25. Az eredetiből archiválva : 2016. szeptember 17. 
  30. ↑ Szeptember 20. Orelben megnyílt a M. M. Bahtyin Múzeum . Letöltve: 2016. augusztus 26. Az eredetiből archiválva : 2016. december 7.
  31. ↑ A M. M. Bahtyinról elnevezett Oryol Városi Dráma Színház „Orosz stílus” története: Hivatalos weboldal (elérhetetlen link) . rs-teatr.ru. Letöltve: 2016. augusztus 25. Az eredetiből archiválva : 2016. augusztus 29. 
  32. ↑ Központi oldal az egyetem honlapján (elérhetetlen link) . www.mrsu.ru Letöltve: 2016. november 16. Az eredetiből archiválva : 2016. november 11.. 
  33. ↑ M. M. Bahtyin emlékműve Saranszkban Archív másolat , 2016. március 4. a Wayback Machine -nél / Literary Moscow 100 címe

Irodalom

  • Biblia V. S. M. M. Bahtyin, avagy a kultúra poétikája. —M.:Haladás, 1991. — 176 p.
  • Averintsev S. S. , Davydov Yu. N. , Turbin V. N. és másokM. M. Bahtyin mint filozófus. —M.:Nauka, 1992. — 256 p. —ISBN 5-02-008110-8..
  • Emerson C. M. Bachtin első száz éve. („M. Bahtyin első száz éve”). – Princeton, New Jersey, 1997.
  • Bahtyin materializálása. A Bahtyin-kör és a társadalomelmélet / Szerk. C. Brandist et al. Oxford: Macmillan Press, 2000.
  • M. M. Bahtyin személyisége és kreativitása az orosz és a világ humanitárius gondolkodásának értékelésében // Bahtyin M. M.: pro et contra / Összeállítás, szócikk. Művészet. és megjegyzést. K. G. Isupova, kronográf V. I. Laptun. - Szentpétervár. : RKHGI, 2001. - T. I. - 552 p. - (orosz mód). — ISBN 5-88812-114-2 ..
  • M. M. Bahtyin kreativitása és öröksége a világkultúra kontextusában // Bahtyin M. M.: pro et contra / Comp., and comments. K. G. Isupova; Irodalomjegyzék O. Yu. Osmukhina, T. G. Yurchenko, O. E. Osovsky, N. B. Pankova. - Szentpétervár. : RKhGI , 2002. - T. II. — 712 p. - (orosz mód). — ISBN 5-88812-127-4 ..
  • Alpatov V. M. Volosinov , Bahtyin és a nyelvészet. - M . : Szláv kultúrák nyelvei , 2005. - 432 p. — (Studia philologica). - 1500 példány.  - ISBN 5-9551-0074-1 .
  • Klyueva I. V. , Lisunova L. M. M. M. Bahtyin gondolkodó, tanár, ember. - Saransk, 2010. - 468 p. - 300 példány.  — ISBN 978-5-7493-1479-3 .
  • Makhlin V. L. Mihail Mihajlovics Bahtyin. -M.:Orosz Politikai Enciklopédia (ROSSPEN), 2010. - 440 p. — (Oroszország filozófiája a XX. század második felében). -ISBN 978-5-8243-1371-0.
  • Popova I. L. M. M. Bahtyin könyve Francois Rabelais-ről és annak irodalomelméleti jelentőségéről. - M.  : IMLI RAN, 2009. - 463 p. - ISBN 978-5-9208-0343-6 .
  • Tamarchenko N. "A verbális kreativitás esztétikája", M. M. Bahtyin és az orosz filozófiai és filológiai hagyomány. -M.: Kulagina Kiadó, 2011. - 400 p. -500 példányban.  -ISBN 978-5-903955-06-0.
  • Slomsky V. Mihail Mihajlovics Bahtyin ismert és ismeretlen filozófus. - Breszt: BrGU , 2013. - 155 p. — ISBN 978-985-473-957-1 .
  • Korovashko A. V. Mihail Bahtyin. - M .: Ifjú gárda , 2017. - Csodálatos emberek élete .
Néhány Bahtyinról szóló munka elérhető az interneten

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
 Mihail Bahtyin
Művek
  • Eposzi és regény
  • A Dialogikus
  • Dosztojevszkij poétikájának problémái
  • Francois Rabelais munkássága és a középkor és a reneszánsz népi kultúrája
Fogalmak
memória
Összefüggő
Kategória