Mirtovszkij, Nyikolaj Vasziljevics

Nyikolaj Vasziljevics Mirtovszkij
Születés 1894
Halál 1959. április 16( 1959-04-16 )
Temetkezési hely
Akadémiai fokozat az orvostudományok doktora
Díjak
Az Ukrán SSR Tudományos és Technológiai Tiszteletbeli Dolgozója

Nyikolaj Vasziljevics Mirtovszkij ( 1894 , Szaratov , ma Szaratov régió , Oroszországi Föderáció  - 1959. április 16., Lvov , Lvov régió ) - szovjet egészségügyi dolgozó, neuropatológus, az Ukrán SSR tiszteletbeli tudósa, professzor (1940), az orvostudomány doktora (1936) ) . Az Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsának 2. összehívásának helyettese .

Életrajz

Ügyvéd és állami iskolai tanár családjában született. 1912-ben érettségizett a szaratovi reáliskolában és letette az érettségi vizsgát [1] .

1912-ben belépett a Szaratovi Egyetem orvosi karára, korrepetálással foglalkozott.

1915-ben, az egyetem utolsó évfolyamán, több hónapot töltött önkéntesként az orosz hadseregben az első világháború kaukázusi frontján , ahol egy perzsai tábori kórházban dolgozott. 1916-ban diplomázott az orvosi karon, és 1917 elejéig gyakornokként dolgozott Szaratov város pszichiátriai kórházában.

1917-ben gyakornok volt az orosz hadsereg egyik hadosztályának gyengélkedőjében az északnyugati fronton. Az 1917. februári forradalom után a hadosztály katonabizottságának tagjává választották és a gyengélkedő főorvosi posztjára nevezték ki.

1917 decemberében visszatért Szaratov városába, ahol hamarosan gyakornokká választották a Szaratovi Egyetem orvosi karán. 1920-tól munkatársi asszisztensként, 1922-től főasszisztensként, 1925-től Privatdozentként dolgozott (a szakdolgozat sikeres megvédése után).

1930-ban Dnyipropetrovszk városába költözött . 1930-1932-ben a Dnyipropetrovszki Orvosfejlesztési Intézet Idegbetegségek Osztályának vezetője volt. 1932-1941-ben a Dnyipropetrovszki Egészségügyi Intézet Idegbetegségek Osztályának vezetője volt. 1937 januárja óta az orvosi intézet orvosi karának dékánja, 1938-tól pedig a dnyipropetrovszki orvosi intézet igazgatóhelyetteseként dolgozott oktatási és tudományos munkáért.

A Nagy Honvédő Háború idején evakuálták a Szovjetunió keleti régióiban, idegsebészeti kórházakat szervezett Ordzhonikidze, Jereván, Kuibisev városokban. 1941-ben a Sztavropoli Egészségügyi Intézet Idegbetegségek Tanszékének professzora lett. 1941-1943-ban az Észak-Oszét Orvosi Intézet Idegbetegségek Osztályának vezetője volt. 1943-1944-ben a Kuibisev Orvosi Intézet Idegbetegségek Osztályának vezetője volt. 1944-ben visszatért Dnyipropetrovszk városába.

1944-1955-ben az idegbetegségek osztályának vezetője és a Dnyipropetrovszki Orvosi Intézet igazgatóhelyettese tudományos munkáért.

1955-ben - 1959 áprilisában - a Lviv Orvosi Intézet Idegbetegségek (Neurológiai) Osztályának vezetője.

A tudományos kutatás irányai: a vegetatív idegrendszer működésének szabályozásának központi mechanizmusai; az autonóm idegrendszer anyagcserére, hőszabályozásra és a szív- és érrendszerre gyakorolt ​​hatásának tanulmányozása; a humorális anyagcsere vizsgálata idegrendszeri betegségekben, különösen a kalcium-anyagcsere és a görcsös szindróma, az epilepszia, a tetánia közötti kapcsolat; klinikai kísérletek szövetterápiával mellékpajzsmirigy-betegeknél; a központi idegrendszer szerveinek elváltozásainak vegetatív és biokémiai tünetei; a botulizmus patogenezisének, klinikai tüneteinek és kezelésének tanulmányozása; az akut cerebrovascularis balesetek patogenezisének és klinikájának vizsgálata. Több mint 40 tudományos közlemény, köztük 2 monográfia szerzője.

Lvov városában halt meg. A Lychakiv temetőben temették el .

Díjak

Források

  1. ↑ Szaratovi Régió Állami Levéltára, f.377 - Szaratov I. Alekszandr-Mariinszkij Reáliskola a Közoktatási Minisztérium Kazanyi Oktatási Körzetében. 1873–1918, op. 1, d. 904 - Tanulók vallomása a 7. osztály elvégzéséről, 1912