Nemzetközi kormányközi szervezet
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2015. március 7-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 16 szerkesztést igényelnek .A nemzetközi kormányközi szervezet a szuverén államok olyan szövetsége, amely a nemzetközi jognak megfelelően közös politikai, gazdasági, társadalmi, tudományos, műszaki és kulturális célok megvalósítására jött létre egy többoldalú nemzetközi szerződés alapján [1] .
A nemzetközi kormányközi szervezet fogalmának rövid definícióját az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának 1950. február 27-i határozata tartalmazza: „Ezek államok megállapodásával létrejött szervezetek, amelyek tagjai maguk az államok.”
A 19-21. századi nemzetközi kapcsolatok gyakorlata nemzetközi kormányközi szervezetek létrejöttéhez és intenzív fejlődéséhez vezetett. A többoldalú diplomácia új formájaként három vagy több résztvevő között létrejött nemzetközi szerződés alapján jönnek létre az együttműködés közös céljainak elérése érdekében. A nemzetközi kormányközi szervezet jelei a tevékenység nemzetközi jogi alapjai ( nemzetközi szerződés vagy charta ), a speciális állandó irányító testületek, a személyi állomány, a pénzügyi források rendelkezésre állása, a döntések végrehajtására vonatkozó állami kötelezettségek megléte [2] [3] .
Az ilyen szervezetek a nemzetközi jog alanyának státuszával rendelkeznek , amely lehetővé teszi számukra, hogy önállóan kössenek ügyleteket, szerezzenek tulajdont, és megállapodásokban, köztük nemzetközi szerződésekben részes feleiként lépjenek fel [4] .
A nemzetközi kormányközi szervezet összetétele
A nemzetközi kormányközi szervezetek tagjai a képviselőik által képviselt államok. A kormányközi szervezethez tartozó államok eltérő státuszúak lehetnek: alapító államok és az alapító szerződéshez csatlakozott államok. A különböző státusú államok jogai és kötelezettségei általában azonosak [5] .
Miután a szervezetet a szervezet alapító államai létrehozták, a tagok döntése alapján új államokat vehetnek fel. Az új tagok felvételéről szóló döntést többségi szavazással vagy egyhangúlag hozzák meg. Egyes nemzetközi szervezetek elvileg a világ minden országa előtt nyitottak, elismerik alapokmányukat és teljesítik a szervezettel kapcsolatos kötelezettségeiket. Ezek közé tartozik például az Egyesült Nemzetek Szervezete , az Egészségügyi Világszervezet . A legtöbb esetben azonban a tagjelölt államoknak meg kell felelniük bizonyos feltételeknek ahhoz, hogy felvételt nyerjenek a szervezetbe. Például a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének tagjai lehetnek olajtermelő olajexportáló országok. Csak olyan országok lehetnek a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagjai , amelyek elértek egy bizonyos fejlettségi szintet . Csak egy régió országai lehetnek tagjai regionális kormányközi szervezeteknek (például az Afrikai Egységszervezetnek , a FÁK -nak stb.). A belépési feltétel lehet egy vagy több is.
Vezérlők
A hierarchia szempontjából a kormányközi szervezetek irányító testületei fő- és segédtestületekre oszlanak. A fő testületek az alapszabály alapján jönnek létre, részt vesznek a döntéshozatalban, irányítják a szervezet bizonyos típusú tevékenységeit. A kisegítő szervek meghatározott, állandó vagy ideiglenes, szükség szerint létrejött és megszüntetett feladatokat látnak el.
A nemzetközi kormányközi szervezetek főbb szervei az ellátott feladatok szerint tanácsadói, végrehajtói, közigazgatási, igazságügyi és tanácsadó testületekre oszthatók.
Jegyzetek
- ↑ Nemzetközi Kormányközi Szervezet // Finam Pénzügyi Szótár .
- ↑ Kurkin B.A. A nemzetközi szervezetek fogalma és típusai // Nemzetközi jog: Tankönyv . - M. : MGIU, 2008. - 192 p. Archivált másolat (nem elérhető link) . Letöltve: 2013. június 1. Archiválva az eredetiből: 2015. március 22.
- ↑ Modern kormányközi szervezetek a világpolitikai térben . MGIMO. Letöltve: 2013. január 1. Az eredetiből archiválva : 2013. június 2.
- ↑ Egy nemzetközi kormányközi szervezet fogalma és jelei (hozzáférhetetlen link) . Nemzetközi törvény. Letöltve: 2013. június 1. Az eredetiből archiválva : 2013. szeptember 18..
- ↑ Kuteinikov A.E. NEMZETKÖZI KORMÁNYKÖZI SZERVEZETEK: Szociológiai megközelítés . SZOCIOLÓGIAI ÉS SZOCIÁLIS ANTROPOLÓGIAI FOLYÓIRAT, 1999, II. kötet, 4. szám. Letöltve: 2013. június 1. Az eredetiből archiválva : 2016. március 4..
Lásd még
 Szótárak és enciklopédiák |
|---|