| Mara Belcseva | |
|---|---|
| Születési név | Mara Ivanova Angelova |
| Születési dátum | 1868. szeptember 8 |
| Születési hely | Sevlievo |
| Halál dátuma | 1937. március 16. (68 évesen) |
| A halál helye | Szófia Bulgária |
| Polgárság | Bulgária |
| Foglalkozása | költő , műfordító |
| Házastárs | Christo Belchev |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Mara Ivanova Belcseva ( Sevlievo , 1868 . szeptember 8. – Szófia , 1937 . március 16. ) bolgár költő és műfordító .
Akkoriban jó oktatásban részesült. A tarnovói iskola elvégzése után beiratkozott egy bécsi női főiskolára, és ott végzett.
Fiatalon özvegy lett. Férje, liberális politikus, Hriszto Belcsev pénzügyminiszter meggyilkolása után, aki 1891-ben a miniszterelnök elleni merényletben halt meg, Mara Bécsbe távozott, ahol irodalmat és filológiát kezdett tanulni egy helyi egyetemen. Itt, Bécsben ismerkedett meg a híres költővel, Pencso Slavejkovval (1866-1912). A fiatalok egymásba szerettek, és Mara közeli barátja és múzsája lett a nagy bolgár költőnek.
1911-ben együtt indultak el Olaszországba, mert a költő egészségi állapota megromlott. A pár a Comói-tó melletti Brunat városában telepedett le, ahol az éghajlat kedvező volt Pencho számára. 1912 májusában azonban Pencso Slaveikov meghalt. Mara visszatért Szófiába, és meglehetősen szerényen élt élete hátralevő részében.
A második balkáni háború idején 1913-ban ápolónő volt, később Ruse -ban és Szófiában tanított.
1937-ben szegénységben halt meg.
Költőnőként 1907-ben debütált. Kis művei egyedülálló jelenségek a bolgár "női" költészet történetében. Belcheva intim dalszövegei tele vannak gyengéd érzésekkel és elmélkedésekkel. Költészete gyengéd szerelmének himnusza versekben, amelyekből később dalok lettek.
Verseit a Philosophical Pregled folyóiratban publikálta. Fordításokkal foglalkozott, különösen Nietzsche " Így beszélt Zarathustra " és G. Hauptmann "Az elsüllyedt harang" című művét fordította bolgárra .