Manticore | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Manticora latipennis az Állattani Múzeum gyűjteményében | ||||||||
tudományos osztályozás | ||||||||
Tartomány:eukariótákKirályság:ÁllatokAlkirályság:EumetazoiNincs rang:Kétoldalúan szimmetrikusNincs rang:protosztomákNincs rang:VedlésNincs rang:PanarthropodaTípusú:ízeltlábúakAltípus:Légcső légzésSzuperosztály:hatlábúOsztály:RovarokAlosztály:szárnyas rovarokInfraosztály:NewwingsKincs:Teljes metamorfózisú rovarokSzuperrend:ColeopteridaOsztag:ColeopteraAlosztály:húsevő bogarakSzupercsalád:KaraboidCsalád:földi bogarakAlcsalád:lovakTörzs:ManticoriniNemzetség:Manticore | ||||||||
Nemzetközi tudományos név | ||||||||
Manticora Fabricius , 1781 | ||||||||
Szinonimák | ||||||||
Mantichora | ||||||||
|
A Manticores ( lat. Manticora , 1837 - ig a nemzetség neve Mantichora ) egy endemikus afrikai bogarak nemzetsége a talajbogarak családjából és a lovak alcsaládjából .
Nagy bogarak, a lovak alcsaládjának legnagyobb képviselői , legfeljebb 7 cm hosszúak (állkapcsokkal együtt). Színe fekete-barna. Az állkapcsok erősen fejlettek, nagyok, fogakkal. Elytra enyhén domború, különféle szobrokkal borított - ráncos szemcsés, más fajoknál - sima vagy gödrös.
A bogarak éjszaka aktívak. aktív ragadozók.
Közép- és Dél-Afrika .
Száraz területeken, gyakran homokos talajon elterjedt.
A gümőkóros manticore ( fr. la manticore tuberculeuse ) szerepel Jules Verne Tizenötös kapitány című regényében .
![]() | |
---|---|
Bibliográfiai katalógusokban |