Lucien Kele | |
---|---|
fr. Lucien Quelet | |
Születési dátum | 1832. július 14 |
Születési hely | Montecheru , Doubs Department |
Halál dátuma | 1899. augusztus 25. (67 évesen) |
A halál helye | Hérimoncourt , Doubs Department |
Ország | Franciaország |
Tudományos szféra | mikológia |
alma Mater |
|
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Az élővilág rendszerezője | |
---|---|
Számos botanikai taxon nevének szerzője . A botanikai ( bináris ) nómenklatúrában ezeket a neveket a " Quél " rövidítés egészíti ki . » . Személyes oldal az IPNI honlapján |
Lucien Quelet ( fr. Lucien Quelet ; 1832. július 14., Montecheru - 1899. augusztus 25., Hérymoncourt) világhírű francia mikológus és természettudós, bizonyos gombafajták felfedezője , a Francia Mikológiai Társaság alapítója .
A mikológia mint tudomány kezdeti szakaszában olyan tudósok fektették le az alapokat, mint Persoon , Bulliard , Schaeffer , Fries . Lucien Kelet kemény munkája azonban a francia mikológiai iskola meghatározó alakjává tette.
A Franciaország és a szomszédos országok mikológiai flórája című munkája a magasabb rendű gombák klasszikus irodalmává vált . Ez a mű volt Lucien Kelet fő munkája, és követői, Frédéric Bataille (1850-1946) és François Margaine (1900-1970) fejezték be. A könyv közel 400 új gombafajt mutatott be, és egy új osztályozást hozott létre, amely ellentmondott Fries osztályozásának, de ennek ellenére ez képezte a 19. századi mikológia taxonómiájának alapját .
Lucien Kelet szintén tehetséges művész volt, akinek sok akvarellje a párizsi Nemzeti Természettudományi Múzeumba került.
A Francia Mikológiai Társaság egyik alapítója is volt. 1884 - ben ő lett az első és tiszteletbeli elnök.
Lucien Quelet parasztcsaládba született Montecheróban 1832. július 14- én . Fiatalkora óta árva, nagynénje nevelte fel. Már gyermekkorában megmutatkozott benne a festészet, a latin és különösen a természettudományok iránti hajlam . Különösen szerette a geológiát és a régészetet , valamint a lepkék és növények gyűjtését is . Nagybátyja és protestáns lelkészek hatására korán botanikába kezdett, különös szenvedéllyel a gombák iránt.
Miután a Montbéliard College-ban tanult (Bachelor of Letters), feladja a Protestáns Szemináriumot, és Strasbourgban kezd orvosi tanulmányokat folytatni , ahol doktori fokozatot szerzett. Esszéjének témája a májszifilisz volt.
24 évesen megkapta az orvosdoktori státuszt, létrehozta saját házát Hérimoncourtban ( Montbéliard közelében ), ahol megházasodott, és 67 éves korában bekövetkezett haláláig, 1899. augusztus 25-ig élt.
Húsz évig vergődött az orvostudomány és a természettudományok között. A zárvatermőket , majd a kriptogámokat tanulmányozta . Az 1869-ben megjelent " Mohák , sfagnumok és májfüvek katalógusa Montbéliardban " című művének megjelenése után teljesen felhagyott az orvoslással, és életét a gombák kutatásának szentelte .
Csodálatos memóriájának gondos megfigyelése, módszeres és kritikai gondolkodásával kombinálva nemcsak új gombafajták leírását tette lehetővé, hanem egy új taxonómia létrehozásához is hozzájárult. Kommunikált a kor híres mikológusaival: Boudier , Bresadola , Cook , Patoulier , Fries .
Már felnőtt korában elhagyta a Fries osztályozást, és megalkotta a sajátját, amelyet 1885 -ben adott ki .
1888-ban új művet adott ki Franciaország és a szomszédos országok mikológiai flórája címmel, amelyet a mikológusok remekműnek tituláltak. Ez a munka megváltoztatta a magasabb gombák gondolatát, és a mikológia világ referenciapontjává vált.
Élete vége felé Lucien Quehle eklektikusabb lett. Visszanyerte érdeklődését az ornitológia , a malakológia és különösen a bogarakkutatás iránt .
Un des deux ouvrages fondamentaux dans lesquels il expose son système de classification.
Calyptella, Gyroporus, Leptoporus, Omphalina, Phellinus, Rhodophyllus, Sarcodon, Stropharia, Phylloporus, Xerocomus.
Agaricus bitorquis (Quélet) Saccardo; Amanita coccola var. barlae , A. eliae , Auricularia auricula var. lactea , Bondarzewia montana (Quélet) Singer, Calocera expallens , Cantharellus friesii , Clavariadelphus truncatus (Quélet) Donk, Collybia dryophila var. aurata , Coprinus friesii , C. gonophyllus , C. tuberosus , C. velatus , Cordyceps larvicola , C. odyneri , Cortinarius bibulus , C. crocolitus , C. lebretonii , C. sulfurinus , C. lebretonii , C. sulfurinus , C. sabretonii , C. sulfurinus , Cyphella alboomallabelt , Hydnotria jurana , Hydnum repandum var. album , Hygrocybe nigrescens , Hygrophorus bresadolae , H. hyacinthus , Inocybe asterospora , I. calospora , I. corydalina , I. grammata , I. praetervisa , I. tenebrosa , I. umbratica , L. umbratica , Lac,os umbratica decipien , Lac , os. Lentinus gallicus , Lepiota castanea , L. forquignoni , Marasmius bulliardii , M. oreades var. longipes , M. torquescens , Mycena crocata var. vogesiana , M. cyanorrhiza , M. renatii , M. seynesii , Paxillus panuoides var. ionipus , Peziza ampelina , P. boltoni , P. buxea , P. crassipes , P. infuscata , P. irina , P. palustris , P. uxea , Pseudobaeospora pillodii , Ramaria versatilis , Russula R. amethystina , atroenarubens R. badia , R. barlae , R. fusca , R. incarnata , R. insignis , R. lateritia , R. lilacea , R. melliolens , R. mollis , R. raoultii , R. serotina , R. smaragdina , R. violacea , R. violeipes , R. violeipes fo. citrina , Stephensia bombycina var. crocea , Stereum insignitum , Terfezia castanea , Tricholoma orirubens , Tuber bellonae , T. fulgens , T. mougeotii , T. mutabile , Xerocomus rubellus .
|