Ljubov Andrejevna Ljubcsenko | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Születési dátum | 1922. június 18 | |||||||
Születési hely | ||||||||
Halál dátuma | 1989. október 10. (67 évesen) | |||||||
A halál helye | ||||||||
Ország | ||||||||
Foglalkozása | államférfi , politikus | |||||||
Díjak és díjak |
|
Ljubov Andreevna Ljubcsenko ( ukrán Ljubov Andriivna Ljubcsenko ; 1922 . június 18. Jaropovicsi falu - 1989 . október 10. Staraja Kotelnya falu , Andrusevszkij járás , Zsitomir régió , Ukrán SZSZK ) - ukrán kommunista gazdaság vezetője , a bolheviki gazdaság vezetője a Zhytomyr régió Andrusevszkij kerületének. A szocialista munka hőse (1971). A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának helyettese 6-10 összehívás. Az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja (1961-1986).
1922. június 18-án született egy nagy paraszti családban Yaropovichi faluban. 1941-ben érettségizett a Yaropovitskaya középiskolában. A második világháború kitörése után családjával együtt a cseljabinszki régióba menekítették , ahol 1941-től 1943-ig esztergályosként, 1943 márciusától 1944 augusztusáig pedig esztergályos művezetőként dolgozott a cseljabinszki Magnyitogorszki Vas- és Acélműben. Vidék. A Magnyitogorszki Kohászati Üzemben végzett munkájáért 1941 decemberében a Becsületrenddel tüntették ki.
1944-ben visszatért Ukrajnába. Ugyanebben az évben belépett a Zhytomyr Mezőgazdasági Intézetbe, ahol 1948-ban végzett agronómiai diplomával. 1946-ban csatlakozott az SZKP(b)-hez. 1948 augusztusától 1950 októberéig agronómusként dolgozott a Bolseviknál az Andrusevszkij kerületben.
1950 októberétől 1989 októberéig - a bolsevik kollektív gazdaság elnöke Staraja Kotelnaja faluban, Andrusevszkij kerületben. Több mint harminc évig dolgozott a kollektív gazdaság elnökeként. Irányítása alatt a kollektív gazdaság a Zhytomyr régió vezető mezőgazdasági vállalkozásává vált. A szocialista kötelezettségek sikeres teljesítése és a magas termelési mutatók elérése érdekében a bolsevik kolhozot felvették a területi dísztáblára, elnökét lelkiismeretes munkáért Munka Vörös Zászlója érdemrenddel tüntették ki. Staraya Kotelnya falu szociális szférájával foglalkozott. Elnöksége idején a falu kolhoza művelődési házat, iskolát, háztartási műhelyt és kolhoz étkezdét, emeletes nyaralók utcáját építette a kolhozok számára. Staraja Kotelnya bekerült a példaértékű vidéki települések összukrán programjának 30 falujába.
1971-ben elnyerte a Szocialista Munka Hőse címet.
Tagjává választották az Ukrajnai Kommunista Párt Zsitomir Területi Bizottságának, az Ukrán Kommunista Párt Andrusevszkij Kerületi Bizottságának iroda tagjává, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának 6-10 összehívású képviselőjévé és az Ukrán Kommunista Párt küldöttévé. Az SZKP XXII , XXIII , XXIV , XXV , XXVI kongresszusa, XXIV, XXV, XXVI KPU, III. Szövetségi Kollégiumi Kongresszus.
1989. október 10-én halt meg Staraya Kotelnya faluban.