Jerzy Leszczynski | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
fényesít Jerzy Leszczynski | |||||||
| |||||||
Születési dátum | 1884. február 6. [1] | ||||||
Születési hely | |||||||
Halál dátuma | 1959. július 9. [1] (75 évesen) | ||||||
A halál helye | |||||||
Polgárság | |||||||
Szakma | színész | ||||||
Több éves tevékenység | 1902-1959 | ||||||
Színház | |||||||
Díjak |
|
||||||
IMDb | ID 0504581 | ||||||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Jerzy Leszczyński ( lengyelül: Jerzy Leszczyński ; Varsó , 1884. február 6. – 1959. július 9. , uo.) lengyel színházi és filmszínész .
Jerzy Leszczynski 1884. február 6-án született Varsóban , Bolesław és Honorata Leszczynski színészcsaládjában. A Varsói Zenei Társaság drámaóráira járt, de nem fejezte be. Színészként 1902-ben debütált a varsói Bagatelle Színházban. 1910 - ben a varsói Lengyel Színház színpadán lépett fel .
Az 1910-es években Jerzy Leszczynski a bátor Antekként debütált két filmben, amelyet Antony Fertner rendező rendezett . A némafilmes időszakban többnyire mellékszerepeket játszott [2] . Filmes karrierje során 21 filmben szerepelt.
1914-1916-ban Leshchinsky időszakosan fellépett a Színházban. Juliusz Slowacki Krakkóban . 1916-tól a varsói színházakban játszott: a Lengyel (1931-ig megszakításokkal), a Nyári Színházban (1916-1917, 1926), a Varietyben (1917-1918), a Vígszínházban (1924), a Narodova Színházban (1925- ) 26, 1931-34). 1934-től a Színházi Kultúra Propagációs Társaság ( lengyelül: Towarzystwo Krzewienia Kultury Teatralnej ; TKKT) színpadain lépett fel.
A második világháború alatt Leszczynski egy szerepet játszott a varsói színházban, de aztán úgy döntött, hogy nem működik együtt ezzel a jelenettel. Pincérként dolgozott a Café Bodonál és az U aktoroknál. A varsói felkelés leverése után a színész ismét Krakkóban élt, ahol 1945 márciusától 1949-ig a színházban lépett fel. Szlovák. 1949-1959-ben a Varsói Lengyel Színház színésze volt.
Jerzy Leszczynski az Egy színész naplója (1958) című emlékirat szerzője.
Jerzy Leszczynski 1959. július 9-én hunyt el Varsóban, és a varsói Powązkowski temető sikátorában temették el .
Év | Orosz név | eredeti név | Szerep | |
---|---|---|---|---|
1911 | f | Antek Klavish, a Visztula hőse | Antek Klawisz, Bohater Powisla | Antek Klavish |
1913 | f | Antek kombinátor | Antek kombináló | Antek Klavish |
1913 | f | Csóka | Halka (1913) | Janusz |
1914 | f | végzetes óra | Fatalna godzina | Svetlich |
1918 | f | A lélek dallamai | Duszy dallam | Ornando gróf |
1918 | f | Királyi kedvenc | Carska favoryta | Voronkov miniszter |
1921 | f | Csoda a Visztula felett | Cud Wisla felett | |
1927 | f | Az ismeretlen katona sírja | Grave nieznanego zolnierza | Michal Lazovsky kapitány |
1928 | f | Pan Tadeusz | Pan Tadeusz | Stanisław August Poniatowski király |
1933 | f | A bűn története | Dzieje grzechu | nőgyógyász |
1933 | f | álarcos kém | Szpieg w masse | Skalsky professzor |
1934 | f | Pankratov tábornok lánya | Corka generala Pankratowa | Bobrov gróf |
1936 | f | hűséges folyó | Wierna rzeka | orvos |
1936 | f | Barbara Radziwillovna | Barbara Radziwillowna | Rafal Leschinsky |
1937 | f | diplomata felesége | Diplomatyczna zóna | diplomata |
1937 | f | Csóka | Halka | utaskísérő |
1939 | f | feleség és nem feleség | Zona i nie zona | |
1948 | f | határ utca | Ulica Graniczna | Dr. Bialek József |
Tematikus oldalak | ||||
---|---|---|---|---|
Szótárak és enciklopédiák | ||||
|