Vlagyimir Dmitrijevics Levsin | |
---|---|
Jaroszlavl kormányzója | |
1880. február 2. – 1887. április 1 | |
Előző | Nyikolaj Alekszandrovics Bezák |
Utód | Alexey Yakovlevich Fride |
Ufa kormányzója | |
1876. július 2. – 1880. február 29 | |
Előző | Ippolit Fedorovics Scserbackij |
Utód | Pavel Platonovics Sramcsenko |
Voronyezsi alelnök | |
1872. január 1. – 1876. július 2 | |
Előző | Ivan Egorovics Sevics |
Utód | Ivan Alekszandrovics Zvegincov |
Samara alelnöke | |
1870. január 30. – 1871. december 31 | |
Előző | Alekszej Alekszandrovics Pancsulidzev |
Utód | Vaszilij Viktorovics Lukoskov |
Születés | 1834 |
Halál |
1887. április 2. (14.). |
Apa | Levsin, Dmitrij Szergejevics |
Anya | Natalia Mikhailovna Petrovskaya [d] |
Díjak |
Vlagyimir Dmitrijevics Levsin ( 1834 - 1887 . április 2. [14] , Jaroszlavl ) - orosz államférfi, Ufa , majd Jaroszlavl tartomány kormányzója ; tényleges államtanácsos .
1834 -ben született katonai családban, később Dmitrij Szergejevics Levsin (1801-1871) gyalogsági tábornok. A közszolgálat 1851. február 26-án kezdődött [1] a Moszkvai Állami Tulajdon Kamarában. 1856 - ban a Belügyminisztérium Központi Statisztikai Bizottságához került . 1858 - ban az Orosz Földrajzi Társaság tagjává választották . 1868 - ban visszatért korábbi osztályára , és állami vagyonkezelői pozíciót kapott Perm tartományban .
Nem sokkal ezután, 1870-ben kinevezték a Szamarai tartomány helyettes kormányzói posztjára , 1872-ben pedig ugyanerre a posztra helyezték át Voronyezsbe ; 1873. augusztus 30-án igazi államtanácsosi rangra emelték . 1876-ban Levsint kinevezték Ufa tartomány élére , 1880-ban pedig ugyanerre a pozícióra helyezték át Jaroszlavl tartományban .
A helyi tudomány képviselői, különösen a történelem és a régészet témakörében, rokonszenvre és támogatásra találtak Levsinben. Kifejezte a Rostov Kreml helyreállításának szükségességét . A helyreállítást A. A. Titov és I. A. Shljakov helytörténészek , I. A. Vakhramejev jaroszlavli polgármester , D. A. Bulatov rosztovi kerület nemeseinek vezetője, Mansvetov pap és mások végezték Vlagyimir Dmitrijevics részvételével és a Moszkvai Császári Régészeti Társaság felügyelete mellett. magánadományokért. Felújították a Fehér és Otdatochnaya kamrát, amelyben megnyílt az Egyházi Régiségek Múzeuma (1883), majd 1884-ben - a Hercegtorony, 1885-ben - a Szent István barlangtemplom . Leonty a Rostov Mennybemenetele székesegyházban , majd a következő években - a Megváltó Senya és János teológus templomának külső falai , a "Kerttorony", amelyet olvasóteremnek és könyvtárnak szántak. A helyreállítások összköltsége elérte a 20 000 rubelt. A Rosztovi Kreml helyreállításával foglalkozó bizottság elnökeként végzett munkájáért az Orosz Birodalmi Régészeti Társaság Levsint tiszteletbeli tagjai közé választotta. Vlagyimir Dmitrijevicset 1884. december 3-án a Császári Moszkvai Régészeti Társaság teljes jogú tagjává választották.
Jaroszlavlban E. I. Yakushkin szerint történelmi és régészeti múzeumot alapítottak. Levsin aktívan részt vett az 1887-es jaroszlavli 7. régészeti kongresszus megszervezésének előkészítő munkáiban , de nem élte meg a megnyitását.
Levsin E. K. Ogorodnyikovval együtt kiadta az „Orosz Birodalom lakott helyeinek listáit”, amelyet a Belügyminisztérium Központi Statisztikai Bizottsága állított össze és adott ki (XLIV, Tula tartomány , Szentpétervár , 1862).
1887. április 2 -án ( 14 ) hirtelen meghalt Jaroszlavl éjszakáján .
Feleségül vette a titkos tanácsos és N. F. Shaufus szenátor lányát , Olga Nikolaevna [2] . A 400 holdas családi birtok Tula tartományban volt ; Ufa tartományban is vásároltak 2156 hold földet [1] .
Levshin, Vladimir Dmitrievich - ősök | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Ufa kormányzóság kormányzói | |
---|---|
Szótárak és enciklopédiák |
|
---|