Landi, Giuseppe Antonio

Giuseppe Antonio Landi
Giuseppe Antonio Landi
Alapinformációk
Ország
Születési dátum 1713. október 29( 1713-10-29 )
Születési hely Bologna
Halál dátuma 1791. június 22. (77 éves)( 1791-06-22 )
A halál helye Belem (pár)
Művek és eredmények
Fontos épületek Boldogságos Szűz Mária székesegyház (Belem)
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Giuseppe Antonio Landi , brazil változatban - António José Landi ( olasz  Giuseppe Antonio Landi ; port. Antônio José Landi ; 1713. október 29. , Bologna , Pápai Államok  - 1791. június 22. , Belen , Brazília ) - olasz építész, akinek munkája kapcsolódik a brazil Amazonas államhoz .

Életrajz

1713-ban született az olaszországi Bologna városában, a bolognai egyetem professzorának családjában. Festészetet és építészetet tanult Ferdinando Bibien osztályában . 1743-ban a bolognai Clementine Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. Részt vett a ravennai székesegyház és az érseki múzeum, valamint a bolognai Szent Péter, Szent György és Szent Pál templom építésében és újjáépítésében .

A madridi békeszerződés 1750- es aláírása után V. João portugál király arra utasította a karmelita João Alvares de Gusmão-t, hogy vegyen fel különféle tudósokat az olasz városokba, hogy tanulmányozzák Brazília földrajzát és természeti világát, hogy elkészítsék az ország földrajzi térképét. hogy lehatárolják a gyarmati birtokokat Portugália és Spanyolország között . Antonio Landit felvették rajzolónak egy észak-brazíliai demarkációs expedícióra. 1750 végén Antonio Landi Portugáliába ment, ahol a következő két évig tartózkodott. 1753. június 2-án egy expedíció keretében Brazíliába ment, ahol a következő éveket haláláig Belém városában élte .

Belenben különféle épületeket és építményeket épített ebben a városban és az Amazonas más településein. Maga mögött hagyta a „Descrizione di varie piante, frutti, animali, passeri, pesci, biscie, rasine, e altre simili cose che si ritrovano in questa Cappitania del Gran Parà” című kéziratát az amazóniai állattanról.

Antonio Landi által épített főépületek

Irodalom