| Lagúna népek | |
|---|---|
| népesség | 600 ezer ember |
| áttelepítés | |
| Nyelv | A Kwa csoport és a Volta-Komoe csoport nyelvei. |
| Vallás | Afrikai hagyományos vallások . Kevesebb híve van a keresztény-afrikai szektáknak ( Afrika vallásai ), és vannak katolikusok és protestánsok is . |
| Rokon népek | Akany , Baule . |
Lagúna népek - népcsoport, összesen 600 ezer emberrel. A letelepedés fő országa Elefántcsontpart (450 ezer fő) [1] .
Az ország délkeleti régióiban, beleértve a part lagúnákkal szomszédos részét is. Ezt a néhány népet ősibb lakóinak tekintik a zónában, mint a Baule és Anyi. A "lagúna népek" név alatt körülbelül 15, egymással nyelvi és kulturális rokonságban álló törzs egyesül. Közülük a legnagyobbak az Atie (Akie) és Abe, Abi (az összes lagúna népének több mint 50%-a), amelyek Ad-zopa és Agboville központokkal rendelkező területeken találhatók. Az Abure, Metibo, Ala-Dian, Avikam, Esuma, Nzima és más törzsek az óceán partján és a lagúnák mentén élnek. [2] .
Beszélik a Kwa csoport, a Niger-Kongó család (Kordofan család), Abure és Metibo nyelveit - a Volta- Komoe Akan nyelveket . [3] .
Többnyire a hagyományos hithez ragaszkodnak, vannak katolikusok és protestánsok (metodisták), keresztény-afrikai szekták hívei.( Afrika vallásai ) [4]
A fő foglalkozások a trópusi kézi gazdálkodás ( yam , taro , banán, olajpálma, készpénz - kávé, kakaó, banán, ananász). Horgászat , otkhodnichestvo városokban és ültetvényeken. Fafaragás (maszkok, szobrászat, fésűk, bútorok, lakásajtók), kerámiát fejlesztenek. Szövés (szövetek hagyományos szudáni bubu ruhákhoz). (Tokareva 1998: 175).
A települések tömörek. A téglalap alakú vázoszlopos házak dominálnak, ágakból szőtt, agyaggal vakolt falakkal, rafiapálmalevélből készült magas nyeregtetővel. (Tokareva 1998: 145).
A hagyományos ruházat elveszett.
A fő étel a banánkása, jamgyökér, taro, hal, zöldségek, pálmaolaj, fűszeres szószok.
A természeti erők kultusza. [5]