Gyeongsong vasútvonal | |
|---|---|
| Évek munkája | 1906-tól napjainkig |
| Ország | Észak Kórea |
| Állapot | jelenlegi |
| Alárendeltség | Korail |
| hossz |
|
| Térkép | |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A Gyeongiseong ( koreai: 경의선, 京義線) Korea egyik legrégebbi vasútvonala . 1906 -ban nyitották meg . Az út összeköti Szöult ( Dél-Korea ) Phenjannal és Sinijudzsuval ( Észak-Korea ). Szöulban metszi a Gyeongbusong vonalat, és egy transz-koreai autópályát alkot, amely összeköti a Koreai-félsziget számos nagyvárosát . Az észak-koreai Sinuiju -ban a vonal a Dél-Mandzsúriai Vasúttal köti össze , amely Koreát Ázsiával köti össze. A vonal minden állomásán peron tolóajtók vannak felszerelve .
A transzkoreai vasút létrehozásának ötlete a 19. század végén jelent meg , de pénzhiány miatt a projektet felfüggesztették. 1898-ban a Japán Birodalom koncessziót kapott egy Pusanból Szöulba vezető vasút megépítésére , Japán megpróbálta megszerezni az irányítást a mellékvonal felett. Az orosz-japán háború kezdetén figyelmen kívül hagyta a koreai semlegességi nyilatkozatot, és csapatokat szállított át Inchonba , így arra kényszerítette a koreai kormányt, hogy írjon alá egy megállapodást, amely Japánnak ruházta át a vonalprojektet, és további katonai műveletekre használja fel, ha szükségesnek tartja. A japán hadsereg elkezdte építeni a Gyeongsong vonalat, mellette katonai bázisokat hoztak létre, amelyek közül a legnagyobb a szöuli Yongsan állomás mellett volt . [egy]
1906. április 3- án megnyitották a Gyeongsong vonalat. [2]
A vonatok 1945 -ben leálltak, amikor Koreát északra és délre osztották . A koreai háború 1953 - as befejezése után a Gyeongsong vonal vonatai csak az észak-koreai határig, Munsan városáig kezdtek közlekedni, a dél-koreai vonatok pedig leálltak Kaesongba, amely 1953-ban a KNDK -ban kötött ki . Az észak-koreai vonatok viszont leálltak Dél-Koreába.
A dél-koreai hatóságok szerint Észak-Korea készen áll a rendszeres vasúti közlekedés helyreállítására a két ország között. [5]
1999 novemberében Dél-Korea megkezdte a Gyeongsong vonal egy részének korszerűsítését. A Szöul-Munsan vonalat teljesen villamosították, egy második vágányt építettek, és érezhetően megnőtt az áteresztőképesség. Dél-Korea 2153,271 milliárd vont költött a vonal korszerűsítésére . A fióktelep rekonstrukciója a tervek szerint 2012-re fejeződik be. A vonalon közlekedő vonatok átlagos sebessége eléri a 230 km/órát. [6]
| kyongison | |
|---|---|
| szöuli metró | |
| Az első rész megnyitása | 2009. július 1 |
| Hossz, km | 46, 3 |
| Állomások száma | 19 |
Szöulban a Gyeongsung vonal a szöuli metró egyik vonalát alkotja . A legészakibb állomás Munsan, ahonnan a vonal az irodaközpontba (Digital Media City) megy, onnan pedig a szöuli pályaudvarra mennek a vágányok .
A Seoul Subway Gyeongison Line köti össze a vasútállomást az irodaközponttal (Digital Media City), a vonalnak csak egy földalatti állomása van, 2012 decemberére már öt lesz, a vonal nagy része megemelt.
Munsan pályaudvaráról a legtöbb vonat az irodaközpontba megy és ott megáll, óránként csak egy-két vonat megy tovább a vasútállomásra. A Gyeongjiong Line menetrendje a 3-as és 6-os vonaltól eltérően stabil, és ez a menetrendbeli eltérés problémákhoz vezet a Gyeongjiongból más vonalakra való átszálláskor. [7]
| Állomás száma | Állomás (zárójelben a nyitás dátuma) | hangul | Khancha | Vonalváltás | Állomás típusa | Ajtók nyílnak |
|---|---|---|---|---|---|---|
| K310 | yonsan (2012. december) |
용산 | 龍山 | 1. sor Chunganseong Sin Pundang | talaj | |
| K311 | Hyochang (2012. december) |
효창 | 孝昌 | föld alatt | ||
| K312 | Kondok (2012. december) |
공덕 | 孔德 | 5. sor 6. sor Aeroexpress | föld alatt | |
| K313 | Sogan (2012. december) |
서강 | 西江 | föld alatt | ||
| K314 | Hongdae Egyetem (2012. december) |
홍대입구 | 弘大入口 | 2. sor Aeroexpress | föld alatt | |
| K315 | Kajwa | 가좌 | 加佐 | föld alatt | bal | |
| K316 | Irodai Központ (Digital Media City) | 디지털미디어시티 | 6. sor Aeroexpress | talaj | bal | |
| K317 | Susek | 수색 | 水色 | talaj | bal | |
| Gyeongseonon keresztül Gyeonggi-do- ba | ||||||
| K318 | hwajong | 화전 (한국항공대) |
花田 (韓國航空大) |
talaj | bal | |
| K319 | Kanme (zárva) | 강매 | 江梅 | talaj | ||
| K320 | henshin | 행신 | 幸信 | KTX | talaj | bal |
| K321 | neungok | 능곡 | 陵谷 | talaj | bal | |
| K322 | Tagok | 대곡 | 大谷 | 3. sor | talaj | bal |
| K323 | koxán | 곡산 | 谷山 | talaj | bal | |
| K324 | penma | 백마 | 白馬 | talaj | bal | |
| K325 | punsan | 풍산 (애니골) |
楓山 | talaj | bal | |
| K326 | Ilsan | 일산 | 一山 | talaj | jobb oldalon | |
| K327 | thanghyeon | 탄현 | 炭峴 | talaj | bal | |
| K328 | (tervezett) | talaj | ||||
| K329 | Unjeon | 운정 | 雲井 | talaj | bal | |
| K330 | Kymnyn | 금릉 | 金陵 | talaj | bal | |
| K331 | Geumcheon | 금촌 | 金村 | talaj | bal | |
| K332 | (tervezett) | talaj | ||||
| K333 | Vollon | 월롱 | 月籠 | talaj | bal | |
| K334 | Paju | 파주 (두원대학) |
坡州 (斗源大學) |
talaj | bal | |
| K335 | munsan | 문산 | 汶山 | talaj | önkényesen | |