| Konstantin Kukevics | |
|---|---|
| Konstanty Benedykt Antoni Kukiewicz [1] | |
| Születési név | Konsztantyin Faddejevics Kukevics |
| Születési dátum | 1817 |
| Születési hely | Vilna |
| Halál dátuma | 1842 |
| A halál helye | Verki |
| Polgárság | orosz |
| Műfaj | festő |
| Tanulmányok | Szentpétervári Birodalmi Művészeti Akadémia |
| Stílus | Műfaji festészet |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Konsztantyin Kukevics ( 1817 , más források szerint 1818 . május 21. [2] [3] , Vilna - 1842 , Verki ) - a 19. század első felének orosz-fehérorosz művésze .
Konstantin Kukevich ügyvéd családjában született. Festészetet tanult Jan Rustemnél a Vilnai Császári Egyetemen . Majd 1835 -től a Szentpétervári Művészeti Akadémián tanult A. Sauerweid híres csatafestőnél . Kukevich azonban nem lett csatafestő, inkább a népi és katonaélet zsánerjelenetei vonzották.
1836 - ban megkapta a második ezüstérmet, 1837 -ben pedig a "Huszár lóháton a fogadóban" című festményért - az Akadémia első ezüstérmét. 1839-ben XIV . osztályú művész címmel és karddal végzett.
Dolgozott Vilnában és a verkai birtokon. Egy sor litográfiával rendelkezik a népi élet jeleneteivel - "Vilna 1840-ben".
Konstantin Kukevich még a Művészeti Akadémián megfestette a „Katona tüzet rakva az erdőben” ( 1836 ), a „Huszárok” ( 1837 ) és más műveket. Stílusi vonásaikban és figurális kifejezésmódjukban nagyon közel állnak A. Venecianov korai műveihez .
Különösen érdekesek Kukevich "Orosz katonák a faluban" és "A lándzsák megállnak a folyó átkelőjénél" című festményei, amelyek a szentpétervári időszakban készültek (mindkettő a Szentpétervári Orosz Múzeumban található ). Az „Orosz katonák a faluban” festmény cselekménye a következő: katonák érkeznek a faluba várakozni. A falu főnöke szétosztja őket a házak között. Egy csapat katona megállt egy szegényház tornácánál, amelynek ajtaján egy kíváncsi háziasszony kandikál ki. Néhány lépésre ettől a csoporttól egy férfi fát vág. Számára mindez nem az első eset, így a katonákra és a főispánra sem figyel. A képen minden egyszerű és hétköznapi. Nincsenek feszült, akut helyzetek, gyors mozgás, mély érzések. Ugyanez a lassúság, nyugodt rutin tapasztalható a "Lándzsák megállása a folyó átkelőjénél" című festményen is. A cselekménye egyszerű: a leszállt lándzsások az átkelőnél lazán beszélgetnek véletlenszerű útitársakkal. Itt van egy városi dandy, egy zarándok vándor és egy parasztasszony. A képen a kompozíció természetessége szervesen ötvöződik a szereplők társadalmi jellemzőivel.
1839-ben a szentpétervári akadémiai kiállításon Kukevich "Katonapihenő", "Korchma" és "Bivak" festményei arattak sikert, ahol a művész a korábban választott nép- és katonaélet témát folytatja. De nem csak katonákról és parasztokról vannak képei. A „Zsidócsempészek Vilna környékén” című festmény lényegében a nyugati terület társadalmi rétegének ismeretlen életéről szól.
Kukevich sokat dolgozott a grafikában is: a vilnaiakról több műfaji vázlat is megmaradt. Ezek közül a művek közül a legérdekesebbek a "Kalapkereskedő", a "Bookinist", a "Junk Man", a "Tavern in the Suburb". A városlakók, kiskereskedők, mulatozók képei nagyon kifejezőek itt. A művész enyhe iróniával nézi szereplőit, együtt érez velük.
Kukevich korai halála a Vilna melletti Verka birtokon 32 éves korában nem tette lehetővé tehetségének teljes kibontakozását, de az általa hátrahagyott alkotások jelentős festészeti jelenségként kerültek be a kulturális örökségbe.