Krysko, Vadim Borisovics

Vadim Borisovich Krysko  (szül. 1961. március 2., Drezda [ 1] ) orosz nyelvész , a filológia doktora, az orosz nyelvtörténet és a paleoszláv tudomány szakértője.

Életrajz

Drezdában (Németország) született katona családjában. Miután 1978-ban elvégezte a rigai középiskolát , beiratkozott a Lett Egyetem Filológiai Karára . 1983-ban kitüntetéssel végzett az egyetemen, 1983-tól 1986 -ig a posztgraduális iskolában tanult. A Ph.D. értekezés témája : "Transzgredi" jelentésű igék az orosz nyelv történetében" (1986). Az 1983-1991 közötti időszakban. a Lett Állami Egyetem Orosz Nyelv Tanszékén tanított, 1991-ben egyetemi docensi, 1995-ben professzori címet kapott. 1991-1994 között az Orosz Tudományos Akadémia Orosz Nyelvi Intézetének doktorandusza volt . A doktori disszertáció tárgya: "Tranzitivitás, tárgy, animáció az orosz nyelv történetében" (1994) [1] .

2003-tól - az Orosz Nyelv Történeti Lexikográfia és Történeti Nyelvtan Tanszékének vezetője, 2012-től - A Régi Orosz Nyelv Tanszék vezetője. 2003 óta - a Régi orosz nyelv szótára (XI-XIV. század) főszerkesztője , 2003-2011-ben - A XI-XVII. századi orosz nyelv szótára. ; "A régi orosz nyelv történeti nyelvtana" (I-IV. kötet, Moszkva, 2000-2006) akadémiai monográfiasorozat szerkesztője. A " Russian Linguistics " nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja (2002-2009); tagja az Egyházi Szláv Szótárak Bizottságának a Szlávisták Nemzetközi Bizottsága mellett; az Uppsalai Egyetem tiszteletbeli doktora (2008 óta). A Nemzettudományok Népszerűsítéséért Alapítvány díjazottja (2006-2007). 2017 óta az Orosz Föderáció Szlávis Nemzeti Bizottságának tagja. A díj kitüntetettje . A. A. Shakhmatova RAS (2018).

1994-1998-ban. tanított az Állami Szláv Kultúra Akadémián , az Orosz Állami Bölcsészettudományi Egyetemen . Jelentéseket és előadásokat tartott egyetemeken és kutatóközpontokban Magyarországon, Svédországban, Norvégiában, Dániában, Finnországban, Németországban, Ausztriában, Bulgáriában, Olaszországban és Svájcban. 1995-1996, 1997, 1998, 2001, 2006, 2017 tudományos munkát végzett az Uppsala Egyetemen (Svédország), 2001-2002, 2006, 2007, 2013 között az Alapítvány ösztöndíjasaként. A. von Humboldt , - a Göttingeni Egyetemen , valamint 2015-ben és 2017-ben. - a Giessen Egyetemen (Németország), 2007-ben - a Helsinki Egyetemen (Finnország).

Tagja a szlávisták XI-XV. kongresszusának, számos nemzetközi konferenciának Oroszországban és külföldön (Bulgária, Nagy-Britannia, Magyarország, Németország, Lettország, Norvégia, Lengyelország, Finnország, Franciaország, Csehország, Svájc, Svédország) [2] .

Főbb munkái

• Az animáció kategóriájának kialakulása az orosz nyelv történetében. M., 1994. 224 p.
• Az orosz nyelv történeti szintaxisa: tárgy és tranzitivitás. M., 1997. 424 p.
• Az orosz nyelv történeti szintaxisa: tárgy és tranzitivitás. 2. kiadás, rev. és további M., 2006. 486 p.
• Az óorosz nyelv történeti nyelvtana / Szerk. V. B. Krysko. T. I: Plural Nominal Declension / S. I. Iordanidi, V. B. Krysko. M., 2000. 310 p.
• Az óorosz nyelv történeti nyelvtana / Szerk. V. B. Krysko. II. köt.: Kettős szám / O. F. Zholobov, V. B. Krysko. M., 2001. 236 p.
• Ilja könyv. Kézirat RGADA, típus. 131: Nyelvészeti kiadás, a görög szöveg előkészítése, megjegyzések, tárgymutatók. M.: Indrik, 2005. 904 p.
• Az óorosz nyelv történeti nyelvtana / Szerk. V. B. Krysko. III. köt.: Melléknevek / A. M. Kuznetsov, S. I. Iordanidi, V. B. Krysko. M., 2006. 496 p.
• Esszék az orosz nyelv történetéről. M.: Gnózis, 2007. 424 p.
• Szláv-orosz prológus a legősibb listák szerint. Synaxarion (a rövid kiadás prológusának hagiográfiai része) szeptember-februárra. T. I: Szöveg és megjegyzések / Szerk. előkészített L. V. Prokopenko, V. Zhelyazkova, V. B. Krysko, O. P. Sevcsuk, I. M. Ladyzhensky; szerk. V. B. Krysko. Moszkva: Azbukovnik, 2010 [2011-ben jelent meg]. LXXX, 824 p.
• Szláv-orosz prológus a legősibb listák szerint. Synaxarion (a rövid kiadás prológusának hagiográfiai része) szeptember-februárra. T. II: Mutatók. Kutatás / Szerk. előkészített V. B. Krysko, L. V. Prokopenko, V. Zhelyazkova, I. M. Ladyzhensky, A. M. Pentkovsky. - M .: Azbukovnik Kiadói Központ, 2011. - 856 p.
• A régi orosz nyelv szótára (XI-XIV. század). - M.: Azbukovnik, 2013. V. 10. S. 12-43, 76-133, 428-430, 434-439, 451-464, 471-546, 574-586, 632-646 (társszerző) .
• Ótemplomi szláv kánon Cirill filozófushoz: Források és rekonstrukció. — M.: Azbukovnik, 2014. — 720 p.
• Iljina könyv (XI. század): Kutatás. Mutatók / Prepar. V. B. Krysko, I. M. Ladyzhensky, T. I. Mezhikovskaya; szerk. V. B. Krysko M.: LLC "Kiadóközpont" Azbukovnik "", 2015. - 288 p.
• A régi orosz nyelv szótára (XI-XIV. század). T. XI. M.: Azbukovnik, 2016. S. 5-12, 96-259, 330-423, 472-482, 553, 697-742 (társszerző).
• Vesti Chimes. 1671-1672 / Szövegek, kutatások, megjegyzések, tárgymutatók készítése I. Mayer, S. M. Shamina, A. V. Kuznetsova, I. A. Kornilayeva és V. B. Krysko E. V. Amanova közreműködésével. M.: Azbukovnik, 2017. 806 p.

• Reflexív igék tranzitivitása az orosz nyelvben a 11-18. // Leningrádi Értesítő. egyetemi 1984. No. 2. S. 79-84.
• „Transzvehi” jelentésű igék az orosz nyelv történetében // A szó szemantikája a diakróniában. Kalinyingrád, 1987, 42-48.
• 'transgredi' jelentésű igék a 18-20. századi orosz nyelvben. // A beszédrészek fejlődése az orosz nyelv történetében. Riga, 1988, 90-94.
• Tranzitív reflexív igék az orosz nyelv történetében // Tanulmányok a történelmi grammatikából és lexikológiából. M., 1990. S. 166-177.
• Korrelatív reflexív igék a régi orosz nyelvben // Név és ige történelmi perspektívában. Riga, 1991, 115-126.
• A verbális tranzitivitás kategóriájának kialakulása az óorosz nyelvben // A premongol időszak óorosz nyelve. L., 1991. S. 84-106.
• Hangellentétek kialakulása az óorosz nyelvben a XII-XIII. században. // Slavica Stetinensia. 1992. T. 1. S. 107-116.
• Személytelen animáció a régi orosz nyelven // Vopr. nyelvészet. 1992. No. 4. S. 29-44.
• Az animáció kategóriája a régi novgorodi dialektusban [I] // Szlavisztika. 1993. No. 3. S. 69-79.
• Közös szláv és ónovgorodi formák Névl. vmi masc. *o-declensions // Orosz nyelvészet. 1993. évf. 17. S. 119-156.
• Új anyagok az ősi Novgorod névelő történetéhez az -e-ben // Vopr. nyelvészet. 1993. No. 6. S. 78-88.
• Az animáció kategóriája az ónovgorodi nyelvjárásban [II] // Szlavisztika. 1994. No. 1. S. 31-40.
• A régi orosz nyelv történeti nyelvtana: problémák és kilátások // Russian Studies Today. 1994. No. 1. S. 23-37.
• Megjegyzések az ónovgorodi dialektushoz (I. Palatalizáció) // Vopr. nyelvészet. 1994. No. 5. S. 28-45.
• Jegyzetek az ónovgorodi dialektushoz (II. Varia) // Vopr. nyelvészet. 1994. No. 6. S. 16-30.
• A nem általános névleges többesszámú paradigma kialakulása az orosz és a lengyel nyelvek történetében // Kontakty językowe polsko-wschodniosłowiańskie. Rzeszów, 1995, 85-102. (társszerző: S. I. Jordanidi).
• Régi orosz újítások a névleges deklináció többes számában. I // K. nyelvészet. 1995. No. 4. P. 64-77 (társszerző: S. I. Jordanidi).
• Régi orosz újítások a névleges deklináció többes számában. II // Kérdés. nyelvészet. 1995. No. 5. P. 88-104 (társszerző: S. I. Jordanidi).
• Ókori novgorod-pszkovi dialektus a közös szláv háttérrel // Vopr. nyelvészet. 1998. No. 3. S. 74-93.
• Apa és anya // Szlávisztika. 2002. No. 1. S. 42-47.
• Die Reste des elliptischen Duals im Altrussischen // Historische Sprachforschung. 2002. Bd. 115, H. 1. S. 128-137.
• A jövő sokszorosító határozóinak történetéről // Zeitschrift für Slavische Philologie. 2002. Bd. 61, H. 2, 365-398.
• Orosz-egyházi szláv kéziratok a 11-14. mint az ószláv és óorosz nyelvek történetének forrása: új adatok // Szláv nyelvészet. Szlávisták XIII. Nemzetközi Kongresszusa: Dokl. ross. delegációk. M., 2003. S. 339-355.
• Nuove fonti greche di testi innografici slavi nei manoscritti di Grotaferrata // Bollettino della Badia greca di Grotaferrata. Terza sorozat. 2005 sz. 2. P. 43-56.
• Byashe, az idő nem épült, de szegény: írnok bejegyzése az 1384-es lucki zsoltárban // Szlavisztika: szinkron és diakrónia. Ült. tudományos Művészet. I. S. Ulukhanov 70. évfordulójára. M., 2006. S. 429-438.
• Orosz történeti lexikográfia (XI-XVII. század): problémák és kilátások // Vopr. nyelvészet. 2007. No. 1. S. 103-118.
• Az összehasonlító dialektusok történetéről (vodley, mentén, közel, közel és közel) // Nyelv mozgásban: L. P. Krysin 70. évfordulóján. M., 2007. S. 357-365.
• Régi orosz nyelv // Nagy orosz enciklopédia. T. 9. M., 2007. S. 339-340.
• Az értelmetlen megértése: a fordított himnográfiai szövegek értelmezése felé // Darъ slovesny: Festschrift für Christoph Koch zum 65. Geburtstag. München, 2007, 177-190. (Specimina philologiae slavicae; Bd. 146).
• Verbális hívás nyikorgókkal: Az ókori kánon rekonstrukciójáról az első tanító Cirillhez // Schnittpunkt Slavistik. Ost and West im wissenschaftlichen Dialog. Festgabe für Helmut Keipert zum 70.Geburtstag. T. 3: Vom Wort zum Szöveg. Göttingen, 2012, 285-306.
• Régi szláv kánon Cirill filozófus tiszteletére: a tanulmány eredményei // Izv. RAN. Ser. megvilágított. és yaz. 2013. No. 3. S. 10-46.
• A Skit Patericon kiadásáról // Vopr. nyelvészet. 2014. 5. szám P. 122-148.
• Frühe volkssprachliche Entwicklung: Das Altostslavische // Die slavischen Sprachen = A szláv nyelvek: Ein internationales Handbuch zu ihrer Struktur, ihrer Geschichte und ihrer Erforschung = Szerkezetük, történetük és vizsgálatuk nemzetközi kézikönyve. bd. 2. Berlin: De Gruyter Mouton, 2014. S. 1345-1351.
• Entstehung der Kategorie der Belebtheit/Personalität // Die slavischen Sprachen = A szláv nyelvek: Ein internationales Handbuch zu ihrer Struktur, ihrer Geschichte und ihrer Erforschung = Szerkezetük, történetük és vizsgálatuk nemzetközi kézikönyve. bd. 2. Berlin: De Gruyter Mouton, 2014. S. 1596-1605.
• Élő szellem (a chrstvity szóról) // Slavia. 2017. Roč. 86, seš. 1. S. 61-65.
• Az Assumption Collection új kiadásához // Die Welt der Slaven. 2017.Jg. 62, H. 2, 215-246.
• Irina kínja a szláv írás ősi korszakának lefordított élete // Die Welt der Slaven. 2018. Jg. 63, H. 2, 243-270.
• A régi orosz kéziratok kivonatai: Prolegomena a kiadáshoz // A legrégebbi nyelvi tanúsítványok és szövegek a szláv nyelveken. Wien, 2018, 191-211.
• A tipográfiai charta rajzai és feliratai I. I. Szreznyevszkij gyűjteményéből származó új adatok tükrében // Izv. RAN. Ser. megvilágított. és yaz. 2018. No. 4. P. 25-41 (O. S. Sapozhnikovával).
• Az óorosz szókincs tezaurusza: a Régi orosz nyelv szótára (XI-XIV. század) XI. kötetének kiadásához // Történelmi emlékezet és orosz identitás. M., 2018. S. 431-441.
• Lavroshevskoe evangélium és extratextusai // Die Welt der Slaven. 2019.Jg. 64, H. 1, 148-189.

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 Az orosz nyelv szótára a XI-XVII. században. Referenciaszám / In-t Rus. lang. őket. V.V. Vinogradov RAS. M.: Nauka, 2004. - S. 131
2. ↑ V.B. profilja Krysko az Orosz Nyelv Intézet honlapján. V.V. Vinogradova . Letöltve: 2019. október 14. Az eredetiből archiválva : 2019. október 14. (határozatlan)

Linkek

• V.B. profilja Krysko az academia.edu oldalon
• Interjú a " Echo of Moscow " rádióállomással (2018)