Chris Finnegan | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Általános információ | ||||||||
Teljes név | angol Christopher Martin Finnegan | |||||||
Polgárság | Nagy-Britannia | |||||||
Születési dátum | 1944. június 5 | |||||||
Születési hely | Buckinghamshire | |||||||
Halál dátuma | 2009. március 2. (64 évesen) | |||||||
A halál helye | London | |||||||
Súlykategória | 2. közepes (75 kg) | |||||||
Rack | jobb oldali | |||||||
Növekedés | 183 cm | |||||||
Szakmai karrier | ||||||||
Harcok száma | 37 | |||||||
Nyertek száma | 29 | |||||||
Kiütéssel nyer | tizennyolc | |||||||
vereségeket | 7 | |||||||
Döntetlen | egy | |||||||
nem sikerült | 0 | |||||||
World Series ökölvívó | ||||||||
Csapat | Hayes amatőr bokszklub | |||||||
Érmek
|
||||||||
Szolgáltatási rekord (boxrec) | ||||||||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Christopher Martin Finnegan ( eng. Christopher Martin Finnegan ; 1944. június 5., Buckinghamshire – 2009. március 2. , London ) – brit félnehézsúlyú és második középsúlyú ökölvívó, a hatvanas évek második felében a brit válogatottban játszott – az első félidőben az 1970-es évekből. Olimpiai bajnok, Európa-bajnok, országos bajnokságok többszörös győztese és díjazottja.
Chris Finnegan 1944. június 5-én született egy buckinghamshire -i kis faluban, angol-ír családban – apja liverpooli , anyja pedig az észak-írországi Newry városból származott . A fiú fiatalon kezdett aktívan bokszolni idősebb testvére, Terence utasítására, ugyanakkor munkásként dolgozott egy építkezésen. 1966-ban a második középsúlyú kategóriában megnyerte az Angliai Amatőr Ökölvívó Szövetség bajnoki címét , de John Torpin kijutott a jamaicai Nemzetközösségi Játékokra, akit Finnegan legyőzött a döntőben. A sportolót annyira felzaklatta ez az igazságtalanság, hogy komolyan elkezdett gondolkodni a boksz elhagyásán. 1967-ben azonban részt vett a római Európa-bajnokságon, ahol pontozással kikapott a csehszlovák Jan Geyduktól.
Egy sor sikeres szereplésének köszönhetően megkapta a jogot, hogy megvédje az ország becsületét az 1968-as mexikóvárosi nyári olimpián , ahol szenzációsan bajnok lett a második középsúlyban, az elődöntőben legyőzve az amerikai Alfred Jonest . a döntőben pedig a szovjet bokszoló Alekszej Kiszelev . Eredményéért a Brit Birodalom rendjével tüntették ki , a díjat II. Erzsébet királynő személyesen adta át neki .
Ugyanebben az évben, decemberben Finnegan vívta első meccsét a profi bokszban, megnyerte első öt meccsét, de a hatodikban, a londoni Danny Ashi ellen súlyos vágást kapott a jobb szemén, és technikai kiütéssel veszített. Ezt követte a nyolc győzelemből álló sorozat és a dán Tom Bogs veresége az EBU szerint a bajnoki címért folyó küzdelemben . 1971-ben a " Ring " magazin a legprogresszívebb bokszolót választotta, és egy évvel később Finnegan még mindig megszerezte az Európa-bajnok címet. Több ellenfelet is legyőzve találkozott a világbajnok Bob Fosterrel – tizenhárom menetig kitartott ellene, de a tizennegyedikben kikapott. A küzdelem olyan drámaira és látványosra sikeredett, hogy a The Ring szerkesztői 1972 legjobb küzdelmének nyilvánították.
Finnegan 1975-ig maradt a profi ringben, több helyi jelentőségű címet nyert, de a retina leválása miatt visszavonulni kényszerült. 1976-ban kiadta a Finnegan című önéletrajzi könyvet. Egy harcos ember önarcképe”, ahol részletesen leírta sportpályafutásának minden szakaszát, beleértve az olimpiai játékokon nyújtott teljesítményét is.
2009. március 2-án halt meg egy londoni kórházban, miután több hétig küzdött tüdőgyulladással [1] .
Olimpiai középsúlyú ökölvívó bajnok | |
---|---|
| |
1904 : 65,77-71,67 kg; 1908 : 63,5-71,67 kg; 1920-1936 : 66,68-72,57 kg; 1948 : 67-73 kg; 1952-2000 : 71-75 kg 2004-2012 : 69-75 kg 2016– : 70–75 kg |
A Ring Magazin Év küzdelme | |
---|---|
|