Krapivina, Raisa Nikolaevna
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. május 8-án felülvizsgált
verziótól ; az ellenőrzések 7 szerkesztést igényelnek .
| Raisa Nikolaevna Krapivina |
|---|
| Születési dátum |
1947. április 9. (75 évesen)( 1947-04-09 ) |
| Születési hely |
Ulan-Ude , burját-mongol SZSZK , Orosz SFSR , Szovjetunió |
| Ország |
Szovjetunió → Oroszország |
| Tudományos szféra |
történelem , orientalistika , tibetológia , vallástudomány , filozófia |
| Munkavégzés helye |
Keleti Kéziratok Intézete RAS |
| alma Mater |
Fehérorosz Állami Egyetem |
| Akadémiai fokozat |
a történelemtudományok kandidátusa |
| ismert, mint |
történész, tibetológus, orientalista, buddhológus, műfordító |
Raisa Nikolaevna Krapivina (szül. 1947. április 9., Ulan-Ude, Burjat-Mongol Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság, RSFSR, Szovjetunió) - szovjet-orosz történész , orientalista , tibetológus, fordító , a tibeti kultúra, forrástanulmányok és tibeti szövegkritika szakértője irodalom, a történettudományok kandidátusa, az Orosz Tudományos Akadémia Keleti Kéziratok Intézetének tudományos főmunkatársa.
Életrajz
Raisa Nikolaevna Krapivina 1947. április 9-én született Ulan-Udében . 1970-ben szerzett történelem szakot a Fehérorosz Állami Egyetemen . 1970-ben asszisztensként kezdett dolgozni az Ulan-Ude-i Technológiai Intézet filozófiai tanszékén. 1972-1980-ban. a Szovjetunió Tudományos Akadémia Szibériai Kirendeltsége Burját Kirendeltsége Társadalomtudományi Intézetének kutatója volt . 1980-2006-ban - tudományos főmunkatárs az Orosz Tudományos Akadémia Szentpétervári Szövetségi Keletkutatási Intézetében (Távol-Kelet szektor). 2006 óta a Keleti Kéziratok és Dokumentumok Osztályának munkatársa és a Tibeti Alap letéteményese.
1983-ban védte meg Ph.D. értekezését a "Történetírás és forrástanulmányok" szakterületen "Sonam Tzemo traktátus" A tanításhoz vezető ajtó "(XII. század) és kulturális és történelmi jelentősége" témában.
1991-1993-ban tibeti nyelvet tanult a Himalájai Nyelvek Főiskoláján a Tribhuvan Egyetemen ( Kathmandu , Nepál ). 1995-2002-ben tibeti nyelvet és irodalmat tanított a Szentpétervári Állami Egyetem Keleti Karán [1] . 1993-2006-ban fordítóként dolgozott prof. Zhamiang Kenze, aki Szentpéterváron tanított.
2006-2007-ben - a tibeti nyelv tanára az Orosz Állami Bölcsészettudományi Egyetemen [2] .
Tudományos tevékenység
A fő tudományos érdeklődési terület a buddhológia, Tibet kultúrája, a forrástanulmányok és a tibeti irodalom szövegkritikája alapjai.
A korai munkák a tibeti szakja iskola tanításának történetével foglalkoztak . Ehhez a kérdéshez kapcsolódik az Ötödik Dalai Láma (1992) és Tugan Lopsan-Choykyi-Nyima (1995) történelmi munkáinak fejezeteinek fordítása és tanulmányozása, a Sodnam-Tzemo (1994) értekezés fordítása és tanulmányozása.
2001-ben 13 tibeti tündérmese R.N. Krapivina a Szikkim fejedelemség lakosságának folklórját képviseli, egy indiai terület, ahol többek között tibeti bevándorlók laknak, akik kínai-tibeti nyelveket beszélnek.
Az "Elme és tudás. A tudáselmélet tanulmányozásának hagyománya a tibeti Drapun kolostor gomandatsánjában " (2005) című könyv a buddhista ismeretelméletet fedi le, és a kognitív aktusok osztályozását adja meg. A kiadvány tartalmazza a Szentpéterváron dolgozó tibeti tudós, Geshe Lharamba Zhamyan Kenze (1927-2006) előadásait az „Elme és tudás” témában, valamint a 18. századi emlékmű szövegét, amely az alapjául szolgált. A kurzus.
A tibetológiához jelentős hozzájárulás a tibeti buddhizmus legfontosabb szövegeinek fordítása. Geshe Jamyang Kenze-vel együttműködve lefordították Abhisamayaalankara Ornament of Insights című művét, egy indo-tibeti buddhista szöveget, amely a Prajnaparamita Szútrákhoz kapcsolódik .
Főbb munkái
- A Kon tibeti klán korai története és a tibeti buddhizmus Sazhaba iskolájának kialakulása // A keleti népek művelődéstörténetének írásos emlékei és problémái. A Szovjetunió Tudományos Akadémia Leningrádi Fiókjának XV éves tudományos ülésszaka. 1979. december 1. rész (1). M.: Nauka, GRVL, 1981. S. 109-115.
- Anyagok a szakja iskola történetéhez . Ki volt az alapító tanára? // A keleti népek művelődéstörténetének írott emlékei és problémái. A Szovjetunió Tudományos Akadémia Leningrádi Kirendeltségének XX éves tudományos ülésszaka. 1985. 1. rész M.: Nauka, GRVL, 1986. S. 53-56.
- Hagyomány a szakjapa iskolában (Dubmta-Shelzhi-Melon alapján) // Forrástanulmányok és a buddhizmus történetének történetírása. közép-ázsiai országok. Novoszibirszk: Nauka, 1986. S. 20-28.
- Az ötödik dalai láma (1617–1682) "Tibet története" utolsó része // A keleti népek művelődéstörténetének írásos emlékei és problémái. A Szovjetunió Tudományos Akadémia Leningrádi Fiókjának XXIV. évi tudományos ülésszaka (jelentések és közlemények). 1989 1. rész. M.: Nauka, GRVL, 1991. S. 160-168.
- Elme és tudás. A tudáselmélet tanulmányozásának hagyománya a tibeti drepun kolostor Gomandatsanjában / ösz. Krapivina R.N. Szentpétervár: Szentpétervári Állami Egyetem, 2005.
- Tibeti-mongol négysorok a tibeti-mongol szótárban "A nevek tengere" // Kelet írásos emlékei. 2016. 2. S. 5-27.
Fordítások
- Sodnam-Tzemo. A tanhoz vezető ajtó / Per. Tibetből. Szentpétervár: Datsan Gunzechoinei, 1994. 224 p.
- Az ötödik dalai láma "Tibet történelméből" // Buddhizmus fordításokban. Almanach / Vol. 1. St. Petersburg: Andreev and Sons, 1992, 153-174.
- Tugan Lopsan-Choykyi-Nyima. Filozófiai rendszerek kristálytükre. A Sakyapa vezetője / Ford. Tibetből. Szentpétervár: Datsan Gunzechoinei, 1995. 196 p.
- Geshe Lharampa Jamyang Khyentse. Útmutató a lo-jongok gyakorlásához a Fehér Tara gyakorlatának magyarázatával / Per. Tibetből. M., 1998.
- Sárkány kincs. Ókori tibeti mesék / Per. Tibetből, szöveges kiadvány. M.: Losar, 2001. 146 p.
- Tibeti ókori mesék / bevezető, ford. Tibetből. Szentpétervár: Szentpétervári Állami Egyetem, 2005.
- Elme és tudás. A tudáselmélet tanulmányozásának hagyománya a tibeti drepun kolostor Gomandatsanjában / Per. Tibetből. lang., előszó, bevezető: R. N. Krapivina. - Szentpétervár: Nestor-History, 2010.
- Dísz szövegértésekből: I-III. fejezet. A mahájána útjának tanulmányozása a tibeti drepun kolostor Gomandatsanjában / Per. Tibetből., előszó, bevezető. és komm. R. N. Krapivina. - Szentpétervár: Nauka, 2010. 738 p.
- A belátások dísze: IV. fejezet. A mahájána ösvény tanulmányozása a tibeti drepun kolostor gomandatsánjában / A szöveg kiadása (fakszimile), ford. Tibetből., előszó, bevezető, komm. R. N. Krapivina. - Szentpétervár: Nestor-History, 2012. - 734 p. [3]
- Eredmény dekoráció. fejezet V-VII. A mahájána útjának tanulmányozása a tibeti drepun kolostor Gomandatsanjában / Per. tibeti nyelvről, R. N. Krapivina előszója, bevezetője, megjegyzései. - Szentpétervár: Nestor-History, 2014. - 396 p.
- Eredmény dekoráció. fejezet VIII. A mahájána útjának tanulmányozása a tibeti drepun kolostor Gomandatsanjában / Per. tibeti nyelvről, R. N. Krapivina előszója, bevezetője, megjegyzései. - Szentpétervár: Szerk. "Branko" ház, 2015. - 240 p.
- Eredmény dekoráció. fejezet IV. A mahájána útjának tanulmányozása a tibeti drepun kolostor Gomandatsanjában / Per. tibeti nyelvről, R. N. Krapivina előszója, bevezetője, megjegyzései. - 2. kiadás, kiegészítő - Szentpétervár: Nestor-History, 2020. - 760 p.
- A buddhista tantra hagyomány Tibetben / Per. tibetiből, előszó, bevezető, szószedet R. N. Krapivina. - Szentpétervár. : Nestor-History, 2020. - 384 p.
Irodalom
- Krapivina Raisa Nikolaevna // Miliband S.D. Oroszország orientalistái. XX-XXI Biobibliográfiai szótár 2 könyvben. Könyv. 1. M.: Szerk. cég "Eastern Literature" RAS, 2008. S. 714.
- Krapivina R.I. Publikációk listája. IVR RAS. 2013. november 1
Linkek
Jegyzetek
- ↑ Krapivina Raisa Nikolaevna // S.D. Oroszország orientalistái. XX-XXI Biobibliográfiai szótár 2 könyvben. Könyv. 1. M.: Szerk. cég "Eastern Literature" RAS, 2008. S. 714.
- ↑ IVR RAS (Szentpétervár) - Personalia . www.orientalstudies.ru Letöltve: 2020. május 6. Az eredetiből archiválva : 2020. szeptember 29. (határozatlan)
- ↑ Krapivina R.N. Publikációk listája . IVR RAS . (határozatlan)