Vasúti Mérnökök Testülete

Vasúti Mérnökök Testülete
Létezés évei 1809-1918 _ _
Ország Orosz Birodalom
Tartalmazza Orosz Birodalmi Hadsereg (1809-ig),
Vasúti Minisztérium
Típusú különleges erők
Diszlokáció Orosz Birodalom

A Vasúti Mérnökök Testülete az Orosz Birodalom Fegyveres Erőinek  különleges alakulata .

Történelem

Nem sokkal azután, hogy 1809 áprilisában Oldenburgi György herceget a "Vízi Hírközlési Osztály" főigazgatóságának igazgatójává nevezték ki [1] , létrehozták a Kommunikációs Osztályt [2] , amelynek vezetése Tverben volt . 1816-ban áthelyezték Szentpétervárra ).

I. Sándor 1809. november 20-i legfőbb kiáltványa szerint ; a kommunikációs útvonalakat 10 körzetre osztották; létrejött a Vasúti Mérnöki Testület [3] , a mérnökképzésre pedig a Vasútmérnöki Intézet .

A Vasútmérnökök Testülete „katonai beosztásban” jött létre. Ezért az állam főigazgatójának felügyelete alatt a következőkből állt:

A belső kommunikáció jobb menedzselése érdekében 1809-ben 10 körzetre osztották őket:

1818-ban 1 tábornokot, 1 ezredest, 1 őrnagyot és 6 hadnagyot egészítettek ki az 1. kerület állományába - Arakcseev tábornok katonai településein végzett munkák elvégzésére ; Carbonier tábornokot a katonai telepek munkájának igazgatójává, Fabre ezredest az asszisztensévé , Rerberg századost az őrnagyi posztra nevezték ki .

1826. március 26-tól a kerületek száma 5-re csökken:

A jövőben a járások száma és összetétele többször változott:

A Vasútmérnöki Testület körzetei 1844-1861. Vasúti Minisztérium kerületei 1862-1888. Szentpétervár Vytegorsky Visnyevolotszkij Moszkva Jaroszlavszkij Kazanszkij Mogilevszkij kaukázusi Szaratov kaukázusi Kovno Kijev Varsó Vasúti Minisztérium kerületei 1888-1891. Szentpétervár Vytegorsky Visnyevolotszkij Moszkva Kazanszkij Mogilevszkij kaukázusi Kovno Kijev Varsó A vasúti minisztérium kerületei 1901-re Szentpétervár Vytegorsky Moszkva Kazanszkij kaukázusi Kovno Kijev Varsó Tomszk

1829 augusztusában megszervezték a Hírközlési Hadtest főhadiszállását, amelynek vezetőjét P. A. Varencov vezérőrnaggyal nevezték ki ; 1833-ban A. I. Myasoedov váltotta fel .

1834. november 23-án bevezették a hadtest kibővített állományát.

1865-ben a Vízügyi és Szárazföldi Hírközlési Főigazgatóságot Vasúti Minisztériumnak nevezték el, 1867-ben pedig a Vasútmérnöki Testület kapott civil szervezetet.

Vezérigazgatók

A hadtest főigazgatói a Vasúti Főosztály vezetői voltak:

Jegyzetek

  1. ↑ Oldenburg hercegének kinevezése előtt N. P. Rumjantsev gróf volt az igazgatója . Az osztály tagjai: von Sukhtelen és de Witte tábornok mérnökök , Devolant , Gerard 3. és Truzson altábornagyok , Sablukov kamarai junker, valamint Olszufjev és Waxel államtanácsosok .
  2. ↑ 1820-tól 1832-ig az osztályt "Vasúti Főigazgatóságnak", 1833-tól 1842-ig pedig "Vasúti és Középületi Főigazgatóságnak" nevezték.
  3. ↑ A hadtest kezdetben Vízi és Szárazföldi Hírközlési Mérnöki Testület néven alakult, de 1810. augusztus 11-én ezt a nevet felváltotta a Vasútmérnöki Testület név, amely 1859 -ig maradt fenn .
  4. ↑ A főigazgató és a főfelügyelők alkották a Tanácsot, ami nagyon fontos volt: egyetlen fontos ügyben sem döntöttek anélkül, hogy megtárgyalták volna, főleg a technikai oldalon. A Tanácsról szóló írásbeli ügyek elkészítésére a Tanács alatt irodát hoztak létre. Tver városát nevezték ki a főigazgató és az egész közigazgatás székhelyéül, a legfontosabb vízi kommunikáció központjaként.
  5. ↑ A mérnöki helyeket eleinte "a Vízügyi Hírközlési Osztály és más osztályok tisztségviselői, különös érdemekért, a főigazgató javaslatára a Mérnöki Testületbe helyezték át". Ekkor azonban "az intézet tanfolyamain előzetes vizsga nélkül senkit sem lehetett felvenni az alakulatba, beleértve a szolgálatra behívott külföldi mérnököket sem".

Irodalom