Alekszandr Feopenovics Korobeinikov | |
---|---|
Születési dátum | 1934. április 6. (88 évesen) |
Születési hely |
|
Ország | Szovjetunió → Oroszország |
Tudományos szféra | geológia |
Munkavégzés helye | Tomszki Politechnikai Egyetem |
alma Mater | Tomszki Politechnikai Intézet |
Akadémiai fokozat | a geológiai és ásványtani tudományok doktora (1983) |
Akadémiai cím | Egyetemi tanár |
tudományos tanácsadója | A.M. Kuzmin |
Díjak és díjak |
S. S. Szmirnov-díj (1997) |
Alekszandr Feopenovics Korobeinikov (született 1934) geológus , geokémikus , S. S. Szmirnov-díjas (1997).
1934. április 6-án született Taskino faluban (a Tomszki régió modern Chainsky kerületének területén) alkalmazotti családban: anyja tanár, apja pártmunkás.
1949-ben végzett egy hétéves iskolában, és beiratkozott a Tomszki Bányászati Főiskolára, ahol 1953-ban kitüntetéssel végzett. 1959-ben szerzett diplomát a Tomszki Politechnikai Intézetben geológia és ásványlelőhelyek feltárása szakon.
Az egyetem elvégzése után két évig geológusként, a KSU Nyugati Integrált Geológiai Szolgálat kutató-revíziós csoportjának vezetőjeként dolgozott.
1960-ban AM Kuzmin professzor kérésére áthelyezték a Tomszki Politechnikai Intézet Ásványtani és Krisztallográfiai Tanszékére, ahol a jövőben is dolgozott, miután asszisztensből professzor lett. 1976 és 2003 között a Földtani és Ásványlelőhelyek Kutatási Tanszéket vezette.
1966-ban határidő előtt befejezte posztgraduális tanulmányait, és sikeresen megvédte Ph.D. disszertációját „A Kommunar aranymező kontakt-metaszomatikus és hidrotermikus képződményei” témában.
1983-ban védte meg doktori disszertációját a következő témában: "Geokémiai feltételek az aranylelőhelyek kialakulásához az Altaj-Szaján gyűrött régióban." Ez a jelentős elméleti munka az aranygeokémia legfontosabb problémáinak megoldására irányul, és tudományos alapja a szibériai és más régiók aranylelőhelyeinek előrejelzésének és fejlesztésének.
Kidolgozza az endogén ércképződés elméleti alapjait, a geokémia kérdéseit, az arany és a nem konvencionális arany-platinoid, arany-ritkafém mineralizáció új előrejelzési és kutatási módszereit a földkéreg szerkezeteiben. Megindokolta egy új arany-platinoid típusú mineralizáció elterjedését Szibéria gyűrött öveiben, tanulmányozta a látens mineralizáció lokalizációjának mintázatait a kontinentális és óceáni típusú földkéreg specifikus szerkezeteiben.
Létrehozott és vezeti a nemesfémek geológiájával és geokémiájával foglalkozó nagy tudományos iskolát, amely sikeresen végzett jelentős elméleti és alkalmazott kutatásokat az ércképződés problémáinak megoldására és az orosz bányászati vállalatok erőforrásbázisának megerősítésére, valamint magasan képzett szakemberek képzésére. az ország oktatási, tudományos és ipari szervezetei számára. A TPU-nál megszervezte és vezette az Arany-Platina Innovatív Tudományos és Oktatási Központot, amely geológusok, hidrogeológusok, geofizikusok, kémikusok-analitikusok tudományos kutatásait koordinálja a nemesfémek geológiájának és geokémiájának alapvető problémáinak kidolgozása érdekében.
Több mint 470 hazai és külföldi (több mint 100) sajtóban megjelent mű, 13 monográfia, 3 tankönyv és 11 taneszköz szerzője és társszerzője.
Irányítása alatt 10 doktori és 29 kandidátusi értekezés megvédésére került sor.
A TPU doktori disszertációinak védési tanácsának vezetője, a TPU kiadói bizottságának elnöke, a Tomszki Politechnikai Egyetem Izvesztyija folyóiratának főszerkesztő-helyettese, a Platina NMS tagja. Az Orosz Föderáció Természeti Erőforrások Minisztériumának Oroszország-programja, az Érctelepek Genezisének Nemzetközi Szövetségének (IAGOD) tagja, az Orosz Tudományos Akadémia Összoroszországi Ásványtani Társasága Tudományos Tanácsának tagja, sok éven át tagja volt az Orosz Föderáció Oktatási Minisztériuma UMO-nak, a Felsőoktatási Intézmények Szibériai Oktatási és Módszertani Központjának geológiai szakterületeinek NMS vezetője.
Bibliográfiai katalógusokban |
|
---|