Vaszilij Jakovlevics Koldanov | |
---|---|
Az RSFSR erdészeti iparának népbiztosa (minisztere). | |
1940. április - 1947 . | |
A kormány vezetője |
Vaszilij Vasziljevics Vakhrusev Ivan Szergejevics Khokhlov Konsztantyin Dmitrijevics Pamfilov Alekszej Nyikolajevics Koszigin |
Előző | Mihail Ivanovics Saltykov |
Utód | Tikhon Kirillovics Petrov |
Születés |
1903 p. Busaevo , Ryazan Uyezd , Rjazani kormányzóság , Orosz Birodalom |
Halál |
1984 Moszkva , RSFSR , Szovjetunió |
Oktatás | Voronyezsi Erdészeti Intézet |
Akadémiai fokozat | az agrártudományok kandidátusa |
Díjak |
![]() ![]() ![]() |
Vaszilij Jakovlevics Koldanov ( 1903 , Busaevo falu , Rjazan járás , Rjazan tartomány , Orosz Birodalom - 1984 , Moszkva , RSFSR ) - szovjet erdészeti szakember és államférfi, az RSFSR erdészeti iparának népbiztosa (1940-1947).
A polgárháború tagja , a Vörös Zászló Rend birtokosa [1] .
1937-ben diplomázott a Voronyezsi Erdészeti Intézetben , a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1955).
A Szovjetunió Glavleskhoz Mezőgazdasági Népbiztosságának ágazati, osztályvezetőjeként, helyettes vezetőjeként dolgozott.
1939-től népbiztos-helyettes, 1940-től - az RSFSR erdészeti iparának népbiztosa.
A Nagy Honvédő Háború idején a Moszkvai Területi Állami Védelmi Bizottság felhatalmazta a front, az ipar és a főváros üzemanyaggal való ellátására.
1947-1953-ban. - a Szovjetunió erdészeti miniszterhelyettese.
1953-1956-ban. - A Szovjetunió Mezőgazdasági Minisztériuma Glavleskhoz vezetőhelyettese.
1956-ban a Szovjetunió Tudományos Akadémiájára került tudományos munkára, először az Erdészeti Intézetbe, majd annak 1959-es átszervezése után az Erdőtudományi Laboratóriumba. Szerkesztője volt az Erdőipar és az Erdészet folyóiratoknak.
Több mint 40 tudományos közlemény szerzője, köztük a "Fajváltás és újraerdősítés" (1966), "Sztyeppei erdősítés" (1967), "Esszék a szovjet erdőgazdálkodás történetéről" (1992) monográfiák.