Katzman, Roman

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. január 4-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 6 szerkesztést igényelnek .
Roman Katsman
Születési dátum 1969. november 26.( 1969-11-26 ) [1] (52 évesen)
Születési hely
Ország
Tudományos szféra héber irodalom
Munkavégzés helye
alma Mater
Akadémiai fokozat Ph.D
Weboldal héber-literature.biu.ac.il/…

Roman Katsman (1969) izraeli irodalomkritikus, a modern héber és orosz irodalom specialistája, a Bar-Ilan Egyetem Zsidó Irodalom Tanszékének professzora .

Életrajz

Roman Katsman Zhitomirban (Ukrajna) született 1969. november 26-án. 1986-1990-ben a Moszkvai Autóépítő Intézetben tanult (azokban az években - VTUZ a ZIL-nél), és a szovjet hadseregben szolgált. 1990 novembere óta Izraelben él. 1999-ben kitüntetéssel védte meg doktori disszertációját az egyetemen. Bar-Ilan a "Mitopoézis: elmélet, módszer és alkalmazása F. M. Dosztojevszkij és Sh. Y. Agnon kiválasztott munkáira" témában . 2000 óta Katzman az egyetem zsidó irodalom tanszékén tanít. Bar-Ilana. 2016-tól - rendes egyetemi tanár, 2014-től 2017-ig - tanszékvezető. 2020 óta a Bar-Ilan Egyetem orosz-zsidó irodalmi programjának vezetője Archiválva 2021. január 12-én a Wayback Machine -nél .

Házas Tatiana, Anna és Eli apja.

Kutatás

Katsman tudományos érdeklődési köre a XX-XXI. századi zsidó (héber) irodalom, irodalomelmélet és -poétika, irodalomantropológia, mitológia és mítoszteremtés, gesztuspoétika, őszinteség problémája az irodalomban, alternatív történelem , zsidó- Orosz és orosz-izraeli irodalom.

A megfoghatatlan valóság: Az orosz-izraeli irodalom száz éve (1920–2020) (2020) szinopszisa : "Egy évszázad elég hosszú ahhoz, hogy az orosz-izraeli irodalomról történelmileg stabil, bár meghatározatlan közösségként beszéljünk. Nem történelmi tanulmány. , Roman Katsman új könyve, az Elusive Reality szaggatottan körvonalazza e közösség egyik mágneses vonalát: a válaszkeresést a modernitás fő kérdésére, „mi a valóság?”, valamint annak az „igazinak” a keresését, a zsidó lét lényege. E keresések sikere attól függ, hogy az orosz-izraeli irodalom képes-e legyőzni az orosz kisebbség és az izraeli marginalitás félelmeit és kísértéseit. Egyedülálló körülmények között a túlélésért küzdve fejleszti kettősének átalakulásának összetett formáit. kulturális ártatlanság abba a paradox filozófiai realizmusba, amely csak ma, az asszimiláció és a posztmodern tapasztalat magaslatából hátrahagyott, talán teljesen felfogva. Ugyanakkor minden sajátossága ellenére az orosz-izraeli irodalom a világirodalommal megosztja fő irányzatát: a létezésbe való átmenetet egy virtuális, hálózatba kötött, kiterjesztett valóságban. A könyv A. Viszockij, A. Goldstein , E. Luxembourg , Y. Margolin , D. Markish , E. Mikhailichenko és Y. Nesis, D. Sobolev , J. Cigelman, M. Egart és mások munkáit tárgyalja.

A Nostalgia for a Foreign Land: Studies in Russian-Language Literature in Israel című könyv számos témát tárgyal: Dina Rubina munkásságát , a kétnyelvűséget és a neo-eklektikát Nekod Singer munkásságában , a hősiesség és áldozattá válást Elizaveta Mikhailichenko regényeiben, ill. Jurij Nesis, metafizika és neonativitás Mikhail Yudson "Létra a szekrényhez" című regényében

Publikációk

Könyvek

Szerkesztette

Válogatott cikkek

angol
  • A volt Szovjetunióból érkező bevándorlók fiatalabb generációjának héber költészete Izraelben. 1. rész: Alex Rif, Nadia-Adina Rose. Judaica Russica , 4. szám, 2020. 18-39.
  • Realizmus-4.0: Israeli Russophone Literature Today, Judaica Russica , 1:2 (2019), pp. 5-22.
  • Zsidó félelem nélküli beszéd: a szovjet zsidó nonkonformizmus definíciója felé (F. Gorenshtein, F. Roziner, D. Shrayer-Petrov), East European Jewish Affairs , 48(1), 2018, pp. 41-55.
  • Az áldozati paradigma válsága a kortárs orosz irodalomban Izraelben (Eric Gans generatív antropológiájának alkalmazott esettanulmánya), Antropoetika: The Journal of Generative Anthropology , XXIV. 1 2018 ősz.
  • The First Shall Be the Last: Rethinking Antisemitism – Adam Katz és Eric Gans (recenzió), Shofar , 36.2 (2018), pp. 80-83.
  • Stam: A banalitás elviselhetetlen könnyedsége, avagy Etgar Keret humorának természetéről, Ben-Gurion Egyetemi Szemle , 2018. tél.
  • „Eric Gans: Az eredetről, a kultúráról és a zsidókérdésről való gondolkodás Hermann Cohen örökségével szemben”,  Journal of Jewish Thought and Philosophy , 23, 2015, pp. 236-255.
  • „Network and Sacrifice in the Novel  I/e_rus.olim  , Elizaveta Mikhailichenko and Yury Nesis”,  Toronto Slavic Quarterly , 54 (2015), pp. 27-49.
  • „Nekod Singer oroszul és héberül: Neoeklektizmus és túl”,  Szimpózium: Negyedéves folyóirat a modern irodalomban , 70:2, 2016, pp. 66-79.
  • „Boris Pasternak Doctor Zhivago in the Eyes of the Eyes of the Israeli Writers and Intellectuals (A többnyelvű zsidó filológia minimális alapja), Around the Point: Studies in Jewish Multilingual Literature , szerk. Hillel Weiss, Roman Katsman, Ber Kotlerman, Cambridge Scholars Publishing, 643-686.
  • "Etgar Keret: A minimális metafizikai eredet." Symposium: A Quarterly Journal in Modern Literature , vol. 67, 2013, pp. 189-204.
  • „Zsidó hagyományok: Aktív gesztusgyakorlatok a vallási életben”, Test-nyelv-kommunikáció. An International Handbook on Multimodal in Human Interaction , szerk. szerző: Cornelia Müller, Alan Cienki, Ellen Fricke, Silva H. Ladewig, David McNeill, Sedinha Tessendorf. Nyelvtudományi és kommunikációtudományi kézikönyvek sorozata. Berlin-New York, Mouton de Gruyter, 2013, 320-329.
  • „Mordecai a király kapujában: néhány bevezető megjegyzés Matvei Kagan „Vom Begriff der Geschichte” (A történelem fogalmáról) című művéhez , a 20. és 21. század kelet-európai zsidó irodalmában: Identitás és poétika . Szerk. írta: Klavdia Smola. Sorozat: Die Welt der Slaven . München-Berlin-Washington/DC, Verlag Otto Sagner, 2013, pp. 403-406.
  • (Szerkesztőként): Matvej Kagan. Vom Begriff der Geschichte. Rövid ismertető: Simon Gulko - Matvej Kagan." In: Kelet-európai zsidó irodalom a 20. és 21. században: Identitás és poétika . Sorozat: Die Welt der Slaven . Kiad.: Klavdia Smola. München - Berlin - Washington/DC, Verlag Otto Sagner , 2013, 406-432.
  • „Matvei Kagan: Judaism and the European Cultural Crisis”, Journal of Jewish Thought & Philosophy , 21 (2013), pp. 73-103.
  • „Szerelem és zavarodottság: Matvei Kagan irodalomkritikai koncepciói”, Részleges válaszok. Journal of Literature and the History of Ideas , 11:1 (2013), pp. 9-28.
  • „Kulturális retorika, generatív antropológia és narratív konfliktus”, Antropoetika 17, 1. sz. 2 (2012). http://www.anthropoetics.ucla.edu/ap1702/1702Katsman.htm Archiválva : 2014. október 29. a Wayback Machine -nél
  • „SY Agnon közösségi retorikája: A hősiesség és a hatalom válsága gabbais (kincstárnokok) két történetében az „Ir U-meloah (A város és minden, ami benne van)” című könyvből, Hebrew Studies , 52, 2011, pp. 363-378.
  • „Egy bolond láthatatlan gesztusa: test és gép az idiótában , FM Dosztojevszkij”, Toronto Slavic Quarterly 26 (2008). https://www.utoronto.ca/tsq/26/katsman26.shtml .
  • „Gesztusok A Tóratanulást Kísérő Gesztusok/Recitál a jemeni zsidók között”, Gesztus: The International Journal for the Interdiszciplináris Gesztusok és nonverbális kommunikáció (John Benjamins Publishing), 7:1 (2007), pp. 1-19.
  • „Antropoetikus gesztus. Kulcs Milorad Pavić poétikájához (Teával festett táj)”, Toronto Slavic Quarterly 12 (2005).
  • „Az irodalom csodája: a mitopoézis etikai-esztétikai elmélete”, Analecta Husserliana LXXV (2002), pp. 211-231.
  • „Dosztojevszkij nyers fiatalsága: A mitopoézis mint a távollét és jelenlét dialektikája”, The Dostoevsky Journal: An Independent Review 1 (2000), pp. 85-95.
héber
  • SY Agnon „The Parable and Its Lesson”, (héberül), Mikan , 17 (2017), pp. 340-356.
  • 'Kotesh Grisin: The Alternative History of Agnon ('Ha-mevakshim lahem rav,'  Ir u-Meloa ),' (héberül),  Dappim le-Mekhkar be-Sifrut , 19, 2014, pp. 7-43.
  • „Csoda, őszinteség és retorika S.Y. Agnon írásában” (héberül), Ma'ase Sippur: Studies in Jewish Prose , vol. 3, szerk. szerző: Avidov Lipsker és Rella Kushelevsky, Ramat-Gan, Bar Ilan University Press, 2013, pp. 307-332.
  • „Őszinteség, retorika és a csoda ábrázolása az irodalomban” (héberül), Mi'kan 12 (2012), pp. 126-143.
  • The Unrealized Cantors: The Community Rhetoric of S.Y. Agnon' (héberül), Ayin Gimel: A Journal of Agnon Studies , vol. 2, 2012, pp. 131-137. http://www.biu.ac.il/js/li/aj/ISSUE-02/articles/kastman.pdf
  • „Buchachtól Talpiotig: Dan Laor könyvéről SY Agnon (2008)”, (héberül), Cathedra , 140, 2011, pp. 180-183.
  • „The Brit of Historical Remembrance”, Zmanim , (héberül), 116, 2011, pp. 111-113.
  • „Gesztus az irodalomban: Kognitív feldolgozás és kulturális szemiózis (esettanulmány Agnon történeteiben)”, (héberül), Mekhkarey Yerushalaim be-sifrut ivrit (A héber irodalom tanulmányozása) , 22 (2008), pp. 407-436.
  • „A spontán gesztusok problémája a Bibliában. Egy esettanulmány a gesztuspoétikáról, (héberül), Mikan 9 (2008), pp. 80-96.
  • „Gesztusok poétikája Milorad Pavic írásában ( Dictionary of Kazars )” (héberül), Dappim: Kutatás az irodalomban 16-17, 2007-2008, pp. 383-400.
  • „A mítoszok tánca: mitopoézis és narratív etika”, (héberül), Ma'ase Sippur: Studies in Jewish Prose , vol. 1, szerk. szerző: Avidov Lipsker és Rella Kushelevsky, Bar Ilan University Press, 2005, pp. 431-446.
  • "A test emlékezete: A regény-mítosz, Meir Shalev Be'veito Be'midbar ", (héberül), Dappim: Research in Literature , vol. 14-15, 2005, pp. 269-291.
  • „Személyiség, etika és ideológia a posztmodern mitopoézisben Etgar Kerettől” (héberül), Mi'kan , 4 (2005. január), pp. 20-41.
  • „A mítoszteremtés mítosza Ido ve-Eynamban, Agnon”, (héberül), Kritika és értelmezés (Bar Ilan Egyetem), 35-36 (2002), pp. 231-245.
  • „A mítosz személyes-történeti felfogása örökkévalóságban, Agnon” (héberül), Alei-Siah 45 (2001 nyara), pp. 53-63.
  • „Generatív antropológia Agnon munkáiban” (héberül), Proceedings of the 13. Congress of the World for Jewish Studies , 2001. http://www.lekket.com/articles/003000088.pdf
Oroszul
  • Khazan V., Katsman R., Zhukhovitskaya L.G. "... örülnék, ha megtalálnám a kis helyemet az orosz irodalomban...": Ábrahám Viszockij levelei Makszim Gorkijhoz // Irodalmi tény. 2020. 1. szám (15). 115–174.
  • A lét fátyla mögött: A nevetés természetének kérdéséről I. Bábel történeteiben. Judaica Russica , 2(3), 2019, 20-40.
  • „Freakish Sacrifices”: Az áldozat problémája Alexander Goldstein Csendes mezők című regényében (oroszul). Novoe literaturnoe obozrenie (Új irodalmi megfigyelő), 150 (2/2018), pp. 271-289.
  • Utazás Zeka földjére : J. Margolin költői rejtélye (oroszul), Slavia Orientalis , LXVII, 3. sz. 4 (2018), pp. 611-629.
  • Hogyan lehetséges a mítosz? A mítosz történeti-perszonalista felfogásának alakításának kérdése (Matvej Kagan és Mikhail Gershenson, 1919-1922) (oroszul), Issledovaniia po istorii russkoj mysli (Tanulmányok az orosz szellemtörténetből), 2017, pp. 513-538.
  • Fearless Vulnerability of Nonconformism (I. Gabay, M. Grobman, G. Sapgir) (oroszul), Toronto Slavic Quarterly , # 59 (2017).
  • „Parallelnye vselennye Davida Shraera-Petrova” (David Shrayer-Petrov párhuzamos univerzumai), Wiener Slawistischer Almanach , 79 (2017), pp. 255-279.
  • A szabadság filozófiája Dennis Sobolev Jeruzsálem regényében (oroszul), Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae , 62:2 (2017), pp. 459-474.
  • „Krizis viktimnoj paradigma. Sluchaj noveishej russko-izrailskoj literatury' (Az áldozati paradigma válsága. Az orosz irodalom esete Izraelben). In RUSYCYSTYCZNE STUDIA LITERATUROZNAWCZE , # 27: Russian Literature and the Jewish Question, szerk. Mirosława Michalska-Suchanek és Agnieszka Lenart. Katowice: Wydawnictwo Uniwersytetu Śląskiego, 2017, pp. 9-28.
  • Jeruzsálem: Dennis Sobolev disszipatív regénye (oroszul), Novoe literaturnoe obozrenie (Új irodalmi áttekintés), 143 (2017. 1.), pp. 291-312.
  • „The Blue Altay: The Unknown Manuscripts of Avraam Vysotsky and the Genesis of the Novel  Saturday and Sunday ” (oroszul),  Toronto Slavic Quarterly , 56 (2016. tavasz).
  • „Jakov labirintus beszéde Hermann Cohen tiszteletére” (orosz nyelven), Roman Katsman fordítása és előszava, Issledovaniya po istorii russkoy mysli , vol. 10. Szerk.: Modest A. Kolerov és Nikolay S. Plotnikov, Moszkva, Modest Kolerov, 2014, pp. 465-478.
  • „Bűn és büntetés: Szemtől szembe” (oroszul), Dosztojevszkij i mirovaja kultura/Dosztojevszkij és a Világkultúra , N. 12 (1999), pp. 165-176.

Fordítások

oroszul

héberül

Jegyzetek

  1. ↑ Bibliothèque nationale de France azonosító BNF  (fr.) : Nyílt adatplatform – 2011.

Linkek