Karimszkoje (városi típusú település)

Karimszkoje városi jellegű település , Oroszországban  a Transzbajkál Terület Karimszkij kerületének közigazgatási központja , vasútállomás.

Népesség - 12 771 [1] lakos (2021).

Etimológia

A megkeresztelt burjatokat karimoknak hívták . Nyikolaj Tyazhelov helytörténész azt írta, hogy a falu területén lévő földek egykor a kabinethez tartoztak , és csak az ortodoxok telepedhettek le ilyen földeken. A burjátok, akik úgy döntöttek, hogy itt telepednek le, felvették az ortodoxiát. Az Uletovsky kerületben található Karymka falu nevéhez is kapcsolódik a "karim" kifejezés .

Történelem

1761 -ben alapította a nercsinszki vajdasági hivatal Gantimurov hercegeinek megkeresztelt tungusai (" Karimok ") . 1822-től a település az urulgai külügyi tanácsnak volt alárendelve . Kezdetben Karymskaya falu az Ingoda folyó jobb partján volt . Az 1897- es árvíz után a lakók az 1897 -ben emelt helyen épült vasútállomásra költöztek . A falu 4 rövid utcából állt, 92 különböző épülettel, köztük egy általános iskolával, egy áttelepítési központtal, több üzlettel és egy fürdővel. A városi jellegű települési státuszt 1935 óta állapították meg .

Népesség

Közgazdaságtan

A Szovjetunió alatt gyorsan fejlődő település volt vasbetongyárral, téglagyárral, olajgyárral, egy állami gazdaságban végzett meliorációs munkával és egy fafeldolgozó üzemmel. A 2000-es évek elején vasúti közlekedési vállalkozások, a Mayak építőipari cég és egy pékség működött a faluban. A Transbajkália délkeleti részén található négy bányavállalat és egy vasút megépítése kapcsán a Karymskaya állomás , mint a transzbajkáli vasúti csomópont szerepe növekszik .

Oktatás és kultúra

Az általános iskolák mellett bentlakásos iskola, óvodák, gyermek- és ifjúsági sportiskola , gyermekművészeti iskola, árvaház, művelődési ház, könyvtárak, helyismereti múzeum található.

A falu a Szovjetunió hősének, Grigorij Asejevnek a szülőhelye (a szülei itt éltek). Az egyik utcát róla nevezték el. Itt élt Szergej Matizsonok legendás cserkész .

1982 - ben nyitották meg a Katonai Dicsőség emlékművet a Nagy Honvédő Háborúban elesett honfitársai tiszteletére .

2015 - ben avatták fel Szergej Matizsonok mellszobrát

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2021. január 1-jén . Letöltve: 2021. április 27. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2. (Orosz)
2. ↑ 1 2 Transbaikalia enciklopédiája. Elektronikus forrás
3. ↑ 1959-es szövetségi népszámlálás. Az RSFSR városi lakosságának, területi egységeinek, városi településeinek és városi területeinek száma nemek szerint . Demoscope Weekly. Letöltve: 2013. szeptember 25. Az eredetiből archiválva : 2013. április 28.. (Orosz)
4. ↑ 1970-es szövetségi népszámlálás Az RSFSR városi lakosságának, területi egységeinek, városi településeinek és városi területeinek száma nemek szerint. . Demoscope Weekly. Letöltve: 2013. szeptember 25. Az eredetiből archiválva : 2013. április 28.. (Orosz)
5. ↑ 1979-es szövetségi népszámlálás Az RSFSR városi lakosságának, területi egységeinek, városi településeinek és városi területeinek száma nemek szerint. . Demoscope Weekly. Letöltve: 2013. szeptember 25. Az eredetiből archiválva : 2013. április 28.. (Orosz)
6. ↑ 1989-es szövetségi népszámlálás. Városi lakosság . Archiválva az eredetiből 2011. augusztus 22-én. (Orosz)
7. ↑ 2002-es összoroszországi népszámlálás. Hangerő. 1, 4. táblázat. Oroszország lakossága, a szövetségi körzetek, az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok, körzetek, városi települések, vidéki települések - járási központok és 3 ezer vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . Archiválva az eredetiből 2012. február 3-án. (Orosz)
8. ↑ Az Orosz Föderáció állandó lakosságának száma városok, városi típusú települések és kerületek szerint 2009. január 1-jén . Hozzáférés dátuma: 2014. január 2. Az eredetiből archiválva : 2014. január 2. (Orosz)
9. ↑ Összoroszországi népszámlálás 2010. A Bajkál-túli terület lakossága városi körzetek, önkormányzati körzetek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések szerint . Letöltve: 2014. szeptember 11. Az eredetiből archiválva : 2014. szeptember 11.. (Orosz)
10. ↑ 3.1 Demográfiai mutatók. 18.1 A Transzbajkál Terület állandó lakosságának becslése 2011-2015. január 1-jén (a területre vonatkozóan a Távol-Északnak megfelelő területek, települések)
11. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint. 35. táblázat Becsült lakónépesség 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 31. Az eredetiből archiválva : 2014. május 31.. (Orosz)
12. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16. (Orosz)
13. ↑ 33. táblázat Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2014. január 1-jén . Letöltve: 2014. augusztus 2. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 2.. (Orosz)
14. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6.. (Orosz)
15. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8. (Orosz)
16. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31. (Orosz)
17. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén . Letöltve: 2018. július 25. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26. (Orosz)
18. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2019. január 1-jén . Letöltve: 2019. július 31. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2. (Orosz)
19. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2020. január 1-jén . Letöltve: 2020. október 17. Az eredetiből archiválva : 2020. október 17. (Orosz)

Források

• A Bajkál-túli terület földrajza / V.S. Kulakov. - Oktatóanyag. - Chita: Expressz kiadó, 2009. - S. 263. - 308 p. - 3000 példányban.  - ISBN 978-5-9566-0126-6 .
• V F. Balabanov. A nevek vadonában. - 2. kiadás - Chita: Expressz kiadó, 2006. - S. 69. - 104 p. - 3000 példányban.  - ISBN 5-9566-0051-9 .
• Karimszkoje (városi jellegű település) // Nagy Szovjet Enciklopédia  : [30 kötetben]  / ch. szerk. A. M. Prohorov . - 3. kiadás - M .  : Szovjet Enciklopédia, 1969-1978.
• Karymskoe . ez.chita.ru . Projekt " Encyclopedia of Transbaikalia ". Letöltve: 2019. január 19. Az eredetiből archiválva : 2018. szeptember 24.. (Orosz)