Yunus Kanuni | |
---|---|
add یونس قانونی | |
Az IRA 3. első alelnöke | |
2014. március 11 - től szeptember 29-ig | |
Előző | Fahim, Mohammed |
Utód | Dostum, Abdul Rashid |
Születés |
1957. május 10. (65 évesen) |
A szállítmány | |
A valláshoz való hozzáállás | iszlám |
csaták |
Afgán háború (1979-1989) Afgán polgárháború (1989-1992) Afgán polgárháború (1992-2001) Afgán háború (2001-2021) |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Mohammad Yunus Kanuni ( Dari محمد یونس قانونی ; szül. 1958 ) afgán katonai és politikai személyiség, tádzsik nemzetiségű; MP . Muhammad Yunus Kanuni 17 éve az egyik legbefolyásosabb politikus Afganisztánban. 2014-ben alelnök.
Mohammad Yunus Qanuni, tádzsik származású, 1958-ban született egy intelligens családban az afganisztáni Parvan tartományban. 1968-ban kabuli középiskolába lépett, majd 1977-ben, az Abu Hanifa Líceum elvégzése után a Kabuli Egyetem teológiai fakultására.
Miután 1981-ben elvégezte az egyetemet, Kanuni megkezdte politikai tevékenységét, és ugyanebben az évben csatlakozott a Pandzshir fronthoz Ahmad Shah Massoud parancsnoksága alatt. Az egyik vezető pozícióba nevezték ki, egy idő után a Masud parancsnoksága alatt álló front kiképzőközpontjának vezetője lett, ahol jó tanárként és szervezőként mutatta meg magát. 1982-ben Ahmad Shah Masud, a front parancsnoka kinevezték a pesavári Pandzshir front képviselőjévé, ahol 6 évig dolgozott.
Yunus Kanuni a „Shora-e-nizar” (Felügyelő Tanács) létrehozásának egyik ideológusa. A tanács megalakulása után három évig a Tanács Kulturális és Propaganda osztályának helyettes vezetője volt. Ebben az időszakban sikeres munkái közé tartozik: a Tanács Értesítőjének kiadása; a frontról szóló könyvek és kazetták készítése és hálózatok létrehozása ezek lakossági elosztására; rádióállomások létrehozása. A Parancsnokok Tanácsának megalakulása után Kanuni lett a Tanács politikai osztályának vezetője. A Najibullah rezsim bukása után, 1992-ben Ahmad Shah Massoud lett a megalakult Afganisztáni Iszlám Állam védelmi minisztere, Qanuni pedig az ő parancsnoksága alatt a hadsereg politikai vezetője lett.
Miután 1996-ban a tálibok elfoglalták Kabult, Kanuni kétszer is vezetett egy küldöttséget, amely Burhanuddin Rabbani kormányát képviselte az egykori afganisztáni királlyal, Zahir Shah-val tartott római találkozókon. Ebben az időben is többször utazott Németországba, hogy létrehozzon egy "Egyesült Frontot", ahol híres honfitársaival találkozott. Aztán a tálibellenes ellenállás időszakában a Shora-e-Nizar döntése alapján Kanuni a Tanács régiós bizottságának és egyben belpolitikai bizottságának élén állt. Ebben a minőségében vezette az afgán delegációt az asgabati és a dusanbei tárgyalásokon.
2001-ben, miután a tádzsik erők elfoglalták Kabult (Északi Szövetség), Yunus Kanuni képviselte Burhanuddin Rabbani kormányát a németországi bonni konferencián, ahol úgy döntöttek, hogy Afganisztánban ideiglenes kormányt hoznak létre.
A Hamid Karzai vezette kabuli ideiglenes kormány megalakulása után Yunus Kanuni lett a belügyminiszter, és ebben a minőségében 2002-ben Moszkvába látogatott. A Loya Jirga összehívása előtt azonban Kanuni váratlanul lemondott az ország belügyminiszteri posztjáról. A Loya Jirga után megalakult afganisztáni átmeneti kormányban Kanuni oktatási és felvilágosodási miniszter lett.
A 2004-es elnökválasztáson Kanuni indult a jelöltségért, és a szavazatok 16,3%-át szerezte meg. A Központi Választási Bizottság szerint Hamid Karzai a szavazatok 55,3%-ával nyerte meg a választást. Qanuni ezután bejelentette, hogy elismeri Karzai győzelmét a szavazás során elkövetett számos szabálysértés ellenére. "Elismerjük a választási eredményeket, mert nem akarjuk válságba sodorni az országot" - mondta.
2004 decemberében Kanuni bejelentette a kormánnyal szemben álló Új Afganisztán politikai párt létrehozását, idén márciusban pedig a tizenkét ellenzéki pártot tömörítő Afganisztán Nemzeti Megértési Frontot, a politikai koalíciót vezette. Helyettesei Mohammad Mohaqiq és Ahmad Shah Ahmadzai korábbi elnökjelöltek lettek. A koalícióban helyet kapott még Mohammad Akbari, az Afganisztáni Nemzeti Iszlám Unió Pártjának vezetője, Abdul Hafiz Masour, korábbi elnökjelölt, Taj Mohammad Wardak, az Afganisztáni Nemzeti Függetlenségi Párt vezetője és mások.
A létrejött koalíció várhatóan a 2005. szeptemberi parlamenti választáson komolyan felveszi a versenyt a jelenlegi kormány híveivel. A koalíció reformistának nevezte magát, fő feladatai között hirdetve: az elnöki hatalom korlátozását, az ország helyreállítását célzó külföldi segélyek igazságos elosztását, valamint a helyi katonai vezetők demilitarizált különítményeinek megsegítését.
„Nem vagyunk politikai szélsőségesek, akik a hatalom összeomlását keresik, hanem reformerek vagyunk, akik az alkotmány keretein belül, az afgán nép nemzeti érdekeinek nevében cselekszünk” – mondta Kanuni újságíróknak a koalíció megalakulása után.
2005 végén, a parlament megalakulása után Yunus Kanunit az Afganisztáni Nemzetgyűlés alsóházának elnökévé választották.
Mohammad Yunus Qanuni 17 éve az egyik legbefolyásosabb politikus Afganisztánban.
Bibliográfiai katalógusokban |
---|