önkormányzati terület | |||
Kaa-Khemsky kozhuun | |||
---|---|---|---|
tuv. Kaa-Khem kozhuun | |||
|
|||
é. sz. 51°15′. SH. 96°29′ K e. | |||
Ország | Oroszország | ||
Tartalmazza | Tuva Köztársaság | ||
Magába foglalja | 15 idézés | ||
Adm. központ | Saryg-Sep falu | ||
Fejezet | Korzsevszkij Oleg Vasziljevics | ||
Történelem és földrajz | |||
Az alapítás dátuma | 1945. augusztus 7 | ||
Négyzet |
25726,04 [1] km²
|
||
Időzóna | MSK+4 ( UTC+7 ) | ||
Népesség | |||
Népesség |
↗ 11 916 [2] ember ( 2020 )
|
||
Sűrűség | 0,46 fő/km² | ||
Nemzetiségek |
tuvánok - 58,93% (2002) oroszok - 38,68% (2002) |
||
Hivatalos oldal | |||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Kaa-Khemsky kozhuun ( Tuv. Kaa-Khem kozhuun ) közigazgatási-területi egység és település ( községi körzet ) az Orosz Föderáció Tyva Köztársaságában .
Közigazgatási központja Saryg-Sep község .
Közigazgatásilag a 18. században Tuvát 4 khoshunra (kozhuun) osztották fel. A khoshunokat és sumonokat rendszerint a hozzájuk tartozó legjelentősebb törzsi csoportok nevével (Salchak, Oyunar stb.) és csak néhány esetben eredeti uralkodóik címével (Beise-khoshun) nevezték . 3] .
A Kaa-Khemsky kozhuunt Salchaksky-nak hívták, és Zaisan Erinchin uralta. A Salchak khoshun legelői a Tanu-Ols északi oldalán, a Buren, Erzhey, Shivey, Ulug-Shivey, Erzin, Kyzyl-Suglug, Bayan-gol folyók mentén, részben a Kaa-folyók jobb partján helyezkedtek el. Khem Buren-Khem, Bazin-oglu, Mergen és a Tere-Khol-tó közelében. Khoshunt 4 idézésre osztották: Salchak, Baikara, Kirgiz, Khol. Ezeken a törzsi neveken kívül a khoshun lakosság szállodacsoportjai még neveknek is nevezték magukat: salchak, oolet, irgit, soyan, khuyuk (khoyak), balykchy, khertek, kyrgiz, mungat, khersit, bayaut.
A 19. század végén és a 20. század elején sok Tuvába érkezett orosz telepes kezdte fejleszteni a Kaa-Khem folyó mentén fekvő területeket. A "Kaa-Khem" Tuvanban azt jelenti: "Kis folyó", "Kis Jeniszej". Talán ezért is nevezték az orosz telepesek körében és a tuvai orosz önkormányzati munkásgyarmat dokumentumaiban a Kaa-Khemsky kozhuunt Kis Jeniszejnek.
Több mint egy tucat orosz falu és település volt kozhuunban:
Znamenka Tuva egyik legnagyobb faluja volt. Zaimok egy tucatnál kevesebb volt: Barun-Khemchik, Kaa-Khem és mások.
1921 augusztusában Sug-Bazhi városában (Kochetovo faluban) került sor az All-Tuva Alkotmányozó Khuralra. Az Alkotmányozó Khuralon kikiáltották a TNR függetlenségét és jóváhagyták az alkotmányt, valamint megoldódott Tuva közigazgatási felosztásának kérdése is. 7 khoshunt legalizáltak: Oyunar, Daa-khoshun, Beise-khoshun, Maady, Salchak és mások.
Tuva új adminisztratív felosztását hozták létre a TNR Első Nagy Khuralánál, amelyre 1923. szeptember 20-án került sor Kyzyl városában. Megsemmisült a régió régi felosztása a feudális kiosztott birtokok alapján. Az 1921 óta létező 7 khoshun helyett 6 alakult (Khemchik, Ulug-Khem, Tes-Khem, Salchak stb.). Salchak kivételével az összes többi khoshunt a területi és földrajzi adottságok szerint nevezték el.
Miután Tuva 1945. augusztus 7-én csatlakozott a Szovjetunióhoz, jóváhagyták a köztársaság új közigazgatási felosztását. A khoshunok körzetekké váltak, és ezzel egy időben a Salchak khoshunt átnevezték Kaa-Khem körzetre.
A kozhuun területe 25 700 km² (a köztársaság második legnagyobb kozhuunja ).
Távolság Kyzyl és a falu között. Saryg-Sep:
A fő folyó a Kis Jenyiszej (Kaa-Khem). A legnagyobb mellékfolyók: Buren , Derzig .
Kozhuun Tuva keleti részén található, és határos:
A Kaa-Khemsky kozhuun a Távol-Észak régióinak felel meg .
Közigazgatásilag a kozhuun 7 idézésre oszlik.
Valójában minden település a Kaa-Khem völgyekben található : Sug-Bazhi - a múltban a szovjet Tuva, Buren-Khem - Zubovka, Kundustug - Fedorovka, Koptu-Aksy - Boyarovka, Kok-Khaak - Medvedevka, Saryg-Sep , Derzig-Aksy - Danilovka, Buren-Aksy - Gryaznukha, Sizim, Erzhey, Ush-Beldir és Burena üdülőhely : Avygan, Buren-Bai-Khaak, Ilyinka.
Népesség | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1990 [4] | 2000 [4] | 2002 [5] | 2004 [6] | 2005 [6] | 2006 [6] | 2007 [7] | 2008 [7] | 2009 [8] |
15 001 | ↘ 13 527 | ↘ 13 071 | ↘ 12 857 | ↘ 12 642 | ↘ 12 588 | ↗ 12 678 | ↗ 12 720 | ↗ 12 738 |
2010 [9] | 2011 [10] | 2012 [11] | 2013 [12] | 2014 [13] | 2015 [14] | 2016 [15] | 2017 [16] | 2018 [17] |
↘ 12 279 | ↗ 12 286 | ↘ 12 157 | ↗ 12 179 | ↘ 12 154 | ↘ 12 048 | ↘ 11 949 | ↘ 11 902 | ↗ 11 936 |
2019 [18] | 2020 [2] | |||||||
↘ 11 912 | ↗ 11 916 |
2009-től a túlnyomó többség tuvani .
11 idézés (vidéki település) van Kaa-Khem kozhuunban:
Nem. | Sumon (vidéki település) | Közigazgatási központ | Települések száma _ | Népesség | Terület, km 2 |
---|---|---|---|---|---|
egy | Bojarovszkij | Boyarovka falu | egy | ↗ 638 [2] | 455,82 [1] |
2 | Buren-Bai-Khaaksky | Buren-Bai-Khaak falu | 2 | ↘ 1182 [2] | 422,06 [1] |
3 | Buren-Khemszkij | Buren-Khem falu | egy | ↗ 1044 [2] | 440,13 [1] |
négy | Derzig-Aksy | Derzig-Aksy falu | egy | ↗ 1028 [2] | 101.01 [1] |
5 | Iljinszkij | Iljinka falu | egy | ↘ 826 [2] | 597,10 [1] |
6 | Kok-Khaaksky | Kok-Khaak falu | egy | ↘ 394 [2] | 455,82 [1] |
7 | Kundustug | Kundus-Tug falu | 2 | ↗ 666 [2] | 422,89 [1] |
nyolc | Saryg-Sepsky | Saryg-Sep falu | 2 | ↘ 4021 [2] | 144,62 [1] |
9 | Szisimszkij | Sizim falu | négy | ↗ 832 [2] | 241,50 [1] |
tíz | Sug-Bazhynsky | Sug-Bazhy falu | egy | ↗ 755 [2] | 641,07 [1] |
tizenegy | Uszt-Burenszkij | Ust-Buren falu | egy | ↗ 530 [2] | 430,89 [1] |
Kaa-Khemsky kozhuunban 17 település található
A régió településeinek listája | ||||
---|---|---|---|---|
Nem. | Helység | Típusú | Népesség | Sumon (vidéki település) |
egy | Avygan | falu | ↘ 427 [9] (2010) | Buren-Bai-Khaaksky |
2 | Bai Korom | arbán | ↘0 [ 9 ] (2010) | Kundustug |
3 | Boyarovka | falu | ↗ 638 [2] (2020) | Bojarovszkij |
négy | Buren-by-Khaak | falu | ↘ 792 [9] (2010) | Buren-Bai-Khaaksky |
5 | Buren-Khem | falu | ↗ 1044 [2] (2020) | Buren-Khemszkij |
6 | Derzig-Aksy | falu | ↗ 1028 [2] (2020) | Derzig-Aksy |
7 | Iljinka | falu | ↘ 826 [2] (2020) | Iljinszkij |
nyolc | Catazy | arbán | 58 [9] (2010) | Szisimszkij |
9 | Kok-Haak | falu | ↘ 394 [2] (2020) | Kok-Khaaksky |
tíz | Kundus-Tug | falu | ↘ 649 [9] (2010) | Kundustug |
tizenegy | Mergen | falu | ↘ 64 [9] (2010) | Saryg-Sepsky |
12 | Saryg-Sep | falu | ↘ 4417 [9] (2010) | Saryg-Sepsky |
13 | Sizim | falu | ↘ 345 [9] (2010) | Szisimszkij |
tizennégy | Sug-Bazhy | falu | ↗ 755 [2] (2020) | Sug-Bazhynsky |
tizenöt | Uszt-Uzsep | arbán | ↗ 168 [9] (2010) | Szisimszkij |
16 | Ust-Buren | falu | ↗ 530 [2] (2020) | Uszt-Burenszkij |
17 | Erzhey | arbán | ↗ 232 [9] (2010) | Szisimszkij |
Két út köti össze a kozhuunt a köztársaság többi részével: az egyik a " Saryg-Sep - Kyzyl ", amelynek hídja van Kaa-Khem felett , a második a " Saryg-Sep - Balgazyn ", amely magában foglal egy kompátkelőt a faluban. Derzig-Aksy, és nem elérhető az őszi-tavaszi időszakban. A kozhuun területén kezdődik a Toju felé vezető út Toora - Khem felé , amely jelenleg építés alatt áll.
Kojuun a köztársaság egyik népszerű turisztikai területe. A Kis Jenyiszej mellékfolyójával, Balyktyg-Khem zuhatagával vonz. A Kis -Jenyiszej középső folyásánál , Saryg- Septől felfelé, óhitűek, Erzsej, Uzhep, Unzhej, Sivej és kisebb települések találhatók. A legnagyobb az Erzhey. Itt az óhitűek gyakorlatilag nem változtattak életmódjukon, de szorosan kommunikálnak a külvilággal. A zártabb kistelepülések feljebb helyezkednek el. Néhány közülük sketes .
Az óhitűek legnagyobb települése Szizim. Ez egyben a központ is (egyfajta átrakóhely), ahonnan más településekre, városokra is eljuthatunk.
Kaa-Khemsky kozhuun települései | |
---|---|
Kerületi központ Saryg-Sep Avygan Bai Korom Boyarovka Buren-by-Khaak Buren-Khem Derzig-Aksy Iljinka Catazy Kok-Haak Kundus-Tug Mergen Sizim Sug-Bazhy Uszt-Uzsep Ust-Buren Erzhey |
Kaa-Khemsky kozhuun önkormányzatai | |
---|---|
Idézés (vidéki települések) Bojarovszkij Buren-Bai-Khaaksky Buren-Khemszkij Derzig-Aksy Iljinszkij Kok-Khaaksky Kundustug Saryg-Sepsky Szisimszkij Sug-Bazhynsky Uszt-Burenszkij |
Tuva | |
---|---|
Városok | Ak-Dovurak Főváros Kyzyl Turan Chadan Shagonar |
kerületek (kozhuuns) | Bai-Taiginsky Barun-Khemcsikszkij Dzun-Khemcsikszkij Kaa-Khemszkij Kyzyl Mongun-Taiginsky Ovyursky Piusz-Khemszkij Sut-Kholsky Tandinsky Tere-Kholsky Tesz-Khemszkij Todzsinszkij Ulug-Khemsky Chaa-Kholsky Chedi-Kholsky Erzinsky |
|