Kaa-Khemsky kozhuun

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. május 17-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 2 szerkesztést igényelnek .
önkormányzati terület
Kaa-Khemsky kozhuun
tuv. Kaa-Khem kozhuun
Zászló
é. sz. 51°15′. SH. 96°29′ K e.
Ország  Oroszország
Tartalmazza Tuva Köztársaság
Magába foglalja 15 idézés
Adm. központ Saryg-Sep falu
Fejezet Korzsevszkij Oleg Vasziljevics
Történelem és földrajz
Az alapítás dátuma 1945. augusztus 7
Négyzet

25726,04 [1]  km²

  • (2. hely)
Időzóna MSK+4 ( UTC+7 )
Népesség
Népesség

11 916 [2]  ember ( 2020 )

  • (3,54%,  5. )
Sűrűség 0,46 fő/km²
Nemzetiségek tuvánok - 58,93% (2002)
oroszok - 38,68% (2002)
Hivatalos oldal
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Kaa-Khemsky kozhuun ( Tuv. Kaa-Khem kozhuun ) közigazgatási-területi egység és település ( községi körzet ) az Orosz Föderáció Tyva Köztársaságában .

Közigazgatási központja Saryg-Sep  község .

Történelem

Közigazgatásilag a 18. században Tuvát 4 khoshunra (kozhuun) osztották fel. A khoshunokat és sumonokat rendszerint a hozzájuk tartozó legjelentősebb törzsi csoportok nevével (Salchak, Oyunar stb.) és csak néhány esetben eredeti uralkodóik címével (Beise-khoshun) nevezték . 3] .

A Kaa-Khemsky kozhuunt Salchaksky-nak hívták, és Zaisan Erinchin uralta. A Salchak khoshun legelői a Tanu-Ols északi oldalán, a Buren, Erzhey, Shivey, Ulug-Shivey, Erzin, Kyzyl-Suglug, Bayan-gol folyók mentén, részben a Kaa-folyók jobb partján helyezkedtek el. Khem Buren-Khem, Bazin-oglu, Mergen és a Tere-Khol-tó közelében. Khoshunt 4 idézésre osztották: Salchak, Baikara, Kirgiz, Khol. Ezeken a törzsi neveken kívül a khoshun lakosság szállodacsoportjai még neveknek is nevezték magukat: salchak, oolet, irgit, soyan, khuyuk (khoyak), balykchy, khertek, kyrgiz, mungat, khersit, bayaut.

A 19. század végén és a 20. század elején sok Tuvába érkezett orosz telepes kezdte fejleszteni a Kaa-Khem folyó mentén fekvő területeket. A "Kaa-Khem" Tuvanban azt jelenti: "Kis folyó", "Kis Jeniszej". Talán ezért is nevezték az orosz telepesek körében és a tuvai orosz önkormányzati munkásgyarmat dokumentumaiban a Kaa-Khemsky kozhuunt Kis Jeniszejnek.

Több mint egy tucat orosz falu és település volt kozhuunban:

Znamenka Tuva egyik legnagyobb faluja volt. Zaimok egy tucatnál kevesebb volt: Barun-Khemchik, Kaa-Khem és mások.

1921 augusztusában Sug-Bazhi városában (Kochetovo faluban) került sor az All-Tuva Alkotmányozó Khuralra. Az Alkotmányozó Khuralon kikiáltották a TNR függetlenségét és jóváhagyták az alkotmányt, valamint megoldódott Tuva közigazgatási felosztásának kérdése is. 7 khoshunt legalizáltak: Oyunar, Daa-khoshun, Beise-khoshun, Maady, Salchak és mások.

Tuva új adminisztratív felosztását hozták létre a TNR Első Nagy Khuralánál, amelyre 1923. szeptember 20-án került sor Kyzyl városában. Megsemmisült a régió régi felosztása a feudális kiosztott birtokok alapján. Az 1921 óta létező 7 khoshun helyett 6 alakult (Khemchik, Ulug-Khem, Tes-Khem, Salchak stb.). Salchak kivételével az összes többi khoshunt a területi és földrajzi adottságok szerint nevezték el.

Miután Tuva 1945. augusztus 7-én csatlakozott a Szovjetunióhoz, jóváhagyták a köztársaság új közigazgatási felosztását. A khoshunok körzetekké váltak, és ezzel egy időben a Salchak khoshunt átnevezték Kaa-Khem körzetre.

Földrajz

A kozhuun területe 25 700 km² (a köztársaság második legnagyobb kozhuunja ).

Távolság Kyzyl és a falu között. Saryg-Sep:

A fő folyó a Kis Jenyiszej (Kaa-Khem). A legnagyobb mellékfolyók: Buren , Derzig .

Kozhuun Tuva keleti részén található, és határos:

A Kaa-Khemsky kozhuun a Távol-Észak régióinak felel meg .

Közigazgatási felosztások

Közigazgatásilag a kozhuun 7 idézésre oszlik.

Valójában minden település a Kaa-Khem völgyekben található : Sug-Bazhi - a múltban a szovjet Tuva, Buren-Khem - Zubovka, Kundustug - Fedorovka, Koptu-Aksy - Boyarovka, Kok-Khaak - Medvedevka, Saryg-Sep , Derzig-Aksy - Danilovka, Buren-Aksy - Gryaznukha, Sizim, Erzhey, Ush-Beldir és Burena üdülőhely : Avygan, Buren-Bai-Khaak, Ilyinka.

Népesség

Népesség
1990 [4]2000 [4]2002 [5]2004 [6]2005 [6]2006 [6]2007 [7]2008 [7]2009 [8]
15 001 13 527 13 071 12 857 12 642 12 588 12 678 12 720 12 738
2010 [9]2011 [10]2012 [11]2013 [12]2014 [13]2015 [14]2016 [15]2017 [16]2018 [17]
12 279 12 286 12 157 12 179 12 154 12 048 11 949 11 902 11 936
2019 [18]2020 [2]
11 912 11 916
Nemzeti összetétel

2009-től a túlnyomó többség tuvani .

Területi struktúra

11 idézés (vidéki település) van Kaa-Khem kozhuunban:

Nem.Sumon
(vidéki település)
Közigazgatási központ
Települések száma
_
NépességTerület,
km 2
egyBojarovszkijBoyarovka faluegy 638 [2]455,82 [1]
2Buren-Bai-KhaakskyBuren-Bai-Khaak falu2 1182 [2]422,06 [1]
3Buren-KhemszkijBuren-Khem faluegy 1044 [2]440,13 [1]
négyDerzig-AksyDerzig-Aksy faluegy 1028 [2]101.01 [1]
5IljinszkijIljinka faluegy 826 [2]597,10 [1]
6Kok-KhaakskyKok-Khaak faluegy 394 [2]455,82 [1]
7KundustugKundus-Tug falu2 666 [2]422,89 [1]
nyolcSaryg-SepskySaryg-Sep falu2 4021 [2]144,62 [1]
9SzisimszkijSizim falunégy 832 [2]241,50 [1]
tízSug-BazhynskySug-Bazhy faluegy 755 [2]641,07 [1]
tizenegyUszt-BurenszkijUst-Buren faluegy 530 [2]430,89 [1]

Települések

Kaa-Khemsky kozhuunban 17 település található

A régió településeinek listája
Nem.HelységTípusúNépességSumon
(vidéki település)
egyAvyganfalu 427 [9] (2010)Buren-Bai-Khaaksky
2Bai Koromarbán↘0 [ 9 ] (2010)Kundustug
3Boyarovkafalu 638 [2] (2020)Bojarovszkij
négyBuren-by-Khaakfalu 792 [9] (2010)Buren-Bai-Khaaksky
5Buren-Khemfalu 1044 [2] (2020)Buren-Khemszkij
6Derzig-Aksyfalu 1028 [2] (2020)Derzig-Aksy
7Iljinkafalu 826 [2] (2020)Iljinszkij
nyolcCatazyarbán58 [9] (2010)Szisimszkij
9Kok-Haakfalu 394 [2] (2020)Kok-Khaaksky
tízKundus-Tugfalu 649 [9] (2010)Kundustug
tizenegyMergenfalu 64 [9] (2010)Saryg-Sepsky
12Saryg-Sepfalu 4417 [9] (2010)Saryg-Sepsky
13Sizimfalu 345 [9] (2010)Szisimszkij
tizennégySug-Bazhyfalu 755 [2] (2020)Sug-Bazhynsky
tizenötUszt-Uzseparbán 168 [9] (2010)Szisimszkij
16Ust-Burenfalu 530 [2] (2020)Uszt-Burenszkij
17Erzheyarbán 232 [9] (2010)Szisimszkij

Közlekedés

Két út köti össze a kozhuunt a köztársaság többi részével: az egyik a " Saryg-Sep - Kyzyl ", amelynek hídja van Kaa-Khem felett , a második a " Saryg-Sep - Balgazyn ", amely magában foglal egy kompátkelőt a faluban. Derzig-Aksy, és nem elérhető az őszi-tavaszi időszakban. A kozhuun területén kezdődik a Toju felé vezető út Toora - Khem felé , amely jelenleg építés alatt áll.

Látnivalók

Kojuun a köztársaság egyik népszerű turisztikai területe. A Kis Jenyiszej mellékfolyójával, Balyktyg-Khem zuhatagával vonz. A Kis -Jenyiszej középső folyásánál , Saryg- Septől felfelé, óhitűek, Erzsej, Uzhep, Unzhej, Sivej és kisebb települések találhatók. A legnagyobb az Erzhey. Itt az óhitűek gyakorlatilag nem változtattak életmódjukon, de szorosan kommunikálnak a külvilággal. A zártabb kistelepülések feljebb helyezkednek el. Néhány közülük sketes .

Az óhitűek legnagyobb települése Szizim. Ez egyben a központ is (egyfajta átrakóhely), ahonnan más településekre, városokra is eljuthatunk.

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Tyvai Köztársaság. Az önkormányzat teljes földterülete . Hozzáférés időpontja: 2015. december 25. Az eredetiből archiválva : 2015. december 25.
  2. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2020. január 1-jén . Letöltve: 2020. október 17. Az eredetiből archiválva : 2020. október 17.
  3. Történelem a Kaa-Khem kerület honlapján . Letöltve: 2017. november 9. Az eredetiből archiválva : 2017. november 9..
  4. 1 2 A Tyva Köztársaság lakossága . Letöltve: 2014. április 29. Az eredetiből archiválva : 2014. április 29..
  5. 2002-es összoroszországi népszámlálás. Hangerő. 1, 4. táblázat. Oroszország lakossága, a szövetségi körzetek, az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok, körzetek, városi települések, vidéki települések - járási központok és 3 ezer vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . Archiválva az eredetiből 2012. február 3-án.
  6. 1 2 3 Népesség kozhuunok és évek szerint. Kyzyl és Ak-Dovurak
  7. 1 2 Népesség kozhuunok és évek szerint. Kyzyl és Ak-Dovurak
  8. Az Orosz Föderáció állandó lakosságának száma városok, városi típusú települések és kerületek szerint 2009. január 1-jén . Hozzáférés dátuma: 2014. január 2. Az eredetiből archiválva : 2014. január 2.
  9. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Összoroszországi népszámlálás 2010. 1.5. A városi körzetek, önkormányzati körzetek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága . Letöltve: 2018. december 31.
  10. Tyva Köztársaság. A teljes népesség nem és életkor szerint a tárgyév január 1-jén. 2008-2015
  11. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint. 35. táblázat Becsült lakónépesség 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 31. Az eredetiből archiválva : 2014. május 31..
  12. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16.
  13. 33. táblázat Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2014. január 1-jén . Letöltve: 2014. augusztus 2. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 2..
  14. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6..
  15. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8.
  16. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31.
  17. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén . Letöltve: 2018. július 25. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26.
  18. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2019. január 1-jén . Letöltve: 2019. július 31. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2.

Linkek