Ionov, Pjotr ​​Pavlovics

A stabil verziót 2022. június 30-án nézték meg . Ellenőrizetlen változtatások vannak a sablonokban vagy a .
Ionov Petr Pavlovics
Születési dátum 1897( 1897 )
Születési hely Astrakhan
Astrakhan tartomány
Halál dátuma 1968( 1968 )
Affiliáció  Szovjetunió
A hadsereg típusa Légideszant Erők
Több éves szolgálat 1918-1946
Rang A Szovjetunió Légierejének altábornagya
Csaták/háborúk Polgárháború
Szovjet-finn háború (1939-1940)
Nagy Honvédő Háború
Díjak és díjak
Lenin parancsa A Vörös Zászló Rendje A Vörös Zászló Rendje A Vörös Zászló Rendje
Honvédő Háború 1. osztályú rendje A Becsületrend rendje SU-érem A Munkások és Parasztok Vörös Hadseregének XX. éve ribbon.svg „Moszkva védelméért” kitüntetés
"A Németország felett aratott győzelemért az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háborúban" érem.

Ionov Pjotr ​​Pavlovics  - szovjet katonai vezető, a polgári , a szovjet-finn és a nagy honvédő háború résztvevője , a repülés altábornagya , a Vörös Hadsereg légierejének hadműveleti és taktikai felhasználásáról szóló művek szerzője.

Életrajz

Ionov Petr Pavlovich egy nagy kovácscsalád legidősebb fia volt, az asztraháni óhitűek közösségének vezetője. 1918-tól a Vörös Hadseregben [1] , 1919-től az SZKP tagja (b) [1] . A polgárháború tagja [1] 1918-1920. A szovjet-finn háború tagja . A fehér finnek elleni harcban nyújtott parancsnoki feladatok példamutató ellátásáért 1940-ben a Vörös Zászló Renddel tüntették ki.

Oktatói és kutatási tevékenységet folytat. A 30-as évek végén - a Katonai Akadémia vezető oktatója . M. V. Frunze, egyetemi docens (1937), a repülés fejlesztésére és harci felhasználására szakosodott. Munkáiban a repülés és a légi közlekedés fejlődését elemezte az 1930-as években.

Kiállt a légideszant csapatok harci alkalmazásának eredeténél, alkalmazásuk elméletének és gyakorlatának kialakulásánál. A háború alatt a partraszállási műveletek tervezésével és a légideszant csapatok alakulatai és egységei parancsnokságának létrehozásával foglalkozott. 1942 januárjában és februárjában az ellenséges vonalak mögé történő partraszálláskor [1] a 4. légideszant hadtest a dandárok és a hadtestek harci feladatainak sikeres megoldását vállalta. 1942 májusában és júniusában sikeres leszállást biztosított a 23. és 211. légideszant dandár [1] hátuljában . 1942 augusztusában a sztálingrádi fronton és a kaukázusi hadműveletekhez légideszant csapatok előkészítésével és megalakításával foglalkozott . 1943-ban folytatta a légideszant csapatok hadműveleti tevékenységének szervezését. 1943 júniusa óta a Vörös Hadsereg légideszant erőinek vezérkari főnökeként szolgált. Részt vett a Vjazemszkij légideszant hadművelet tervének kidolgozásában  , amely az egyik legnagyobb a második világháborúban.

1944-ben P. P. Ionov repülési altábornagyot nevezték ki a Red Banner Air Force Academy élére .

1945. június 24-én a Red Banner Air Force Academy összevont legénységének parancsnoka volt a történelmi Győzelmi Parádén [2] .

1946 után oktatói tevékenységet folytatott, tanszékvezetői posztot töltött be.

A Donskoy temetőben temették el .

Elméleti munkák

Rangok

Díjak

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 5 6 7 8 Díjlista archiválva : 2012. március 13.
  2. Győztesek (Victory Parade, 1945. június 24.). 45-47 . Letöltve: 2016. július 14. Az eredetiből archiválva : 2015. október 5..
  3. Ionov P. Léghajók és katonai alkalmazásuk. - M .: Állami katonai kiadó. 1933. - 120 p. – Példányszám 10.000.
  4. 1 2 A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1944.04.06-i „A Vörös Hadseregben eltöltött hosszú szolgálatért végzett kitüntetésekről és kitüntetésekről” szóló rendelete alapján ítélték oda . Letöltve: 2016. július 14. Az eredetiből archiválva : 2017. augusztus 4..
  5. Díjlista archiválva : 2012. március 13.

Irodalom

Linkek