| kerület [1] / önkormányzati kerület [2] | |||||
| Etkulsky kerület | |||||
|---|---|---|---|---|---|
|
|||||
| é. sz. 54°44′. SH. 61°45′ K e. | |||||
| Ország | Oroszország | ||||
| Tartalmazza | Cseljabinszk régió | ||||
| Magába foglalja | 12 önkormányzat | ||||
| Adm. központ | Etkul falu | ||||
| kerületi vezető | Jurij Kuzmenkov | ||||
| Történelem és földrajz | |||||
| Az alapítás dátuma | 1924. március 1 | ||||
| Négyzet |
2525,16 [3] km²
|
||||
| Időzóna | MSK+2 ( UTC+5 ) | ||||
| Népesség | |||||
| Népesség |
↗ 30 004 [4] ember ( 2020 )
|
||||
| Sűrűség | 11,88 fő/km² | ||||
| Hivatalos oldal | |||||
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |||||
Az Etkulszkij járás egy közigazgatási-területi egység ( kerület ) és azonos nevű önkormányzati formáció ( községi körzet ) a cseljabinszki régióban .
Közigazgatási központja Etkul falu .
A terület 2525 km², ebből 1046 km² mezőgazdasági terület.
Az Etkulsky kerület az eredeti kozák földeken, az orenburgi kozák hadsereg területén alakult ki. Az Etkul erőd 1737-ben jelent meg a baskír földön katonai tranzitállomásként, amelyen keresztül a szibériai településekről Orenburgba tartó kenyeres szekerek követték, és egyben őrségi védelmi előőrsként, a baskír területen lévő oroszok biztosításának fellegváraként. .
1924. március 1-jén alakult meg , 1959 -től 1965 -ig csatlakozott a Jemanzselinszkij és Uvelszkij körzethez, majd 1965. január 12- től ismét Etkulsky lett .
Az Etkul régió 1924 -ben alakult meg . Az Etkul erőd 1737 -ben jelent meg a baskír földön, mint katonai tranzitpont és egyben őrségi védelmi előőrs. Az Etkulsky kerület címere egy kőfalat ábrázol, amely egy erődöt jelképez - a megbízhatóság és a függetlenség szimbóluma, valamint egy torony - a védelem, a védelem, a hatalom jele, zárt kapukkal és szélkakassal.
Az Etkulsky kerület két fizikai és földrajzi zónában található: az Urál hegyvidékén és a nyugat-szibériai alföldön, az erdő-sztyepp zónában, Cseljabinszktól délre. A márványbánya és a legszebb tavak az Etkul régió fő látnivalói.
42 településen 30,3 ezer ember él. A régiót oroszok (a teljes lakosság 85%-a), valamint baskírok, ukránok, tatárok, németek, fehéroroszok, mordvaiak, kazahok és más nemzetiségek képviselői lakják.
| Népesség | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| 2002 [5] | 2005 [6] | 2006 [6] | 2007 [6] | 2008 [6] | 2009 [7] | 2010 [8] |
| 30 165 | ↘ 29 681 | ↘ 29 680 | ↗ 30 010 | ↗ 30 225 | ↘ 30 180 | ↗ 30 697 |
| 2011 [9] | 2012 [10] | 2013 [11] | 2014 [12] | 2015 [13] | 2016 [14] | 2017 [15] |
| ↗ 30 706 | ↗ 30 758 | ↘ 30 701 | ↗ 30 743 | ↘ 30 667 | ↗ 30 672 | ↘ 30 554 |
| 2018 [16] | 2019 [17] | 2020 [4] | ||||
| ↘ 30 161 | ↘ 29 988 | ↗ 30 004 | ||||
Az Etkulsky kerület, mint a régió közigazgatási-területi egysége, 12 községi tanácsra oszlik. Az Etkulsky községi körzet a helyi önkormányzati szervezet keretében 12 vidéki település jogállású települést foglal magában [18] [19] :
| Nem. | Önkormányzati szerv | közigazgatási központja | Települések száma _ | Népesség (fő) | Terület (km²) |
|---|---|---|---|---|---|
| egy | Bektys vidéki település | Bektys falu | egy | ↘ 876 [4] | 31.40 [3] |
| 2 | Belonosovskoe vidéki település | Belonosovo falu | 5 | ↗ 2570 [4] | 327,60 [3] |
| 3 | Belousovskoye vidéki település | Belousovo falu | 3 | ↘ 805 [4] | 207,20 [3] |
| négy | Jemanzselinszkij vidéki település | Emanzhelinka falu | 5 | ↗ 5427 [4] | 338,56 [3] |
| 5 | Etkul falusi település | Etkul falu | egy | ↗ 6678 [4] | 86,50 [3] |
| 6 | Karataban vidéki település | Karataban falu | 6 | ↘ 2468 [4] | 353,00 [3] |
| 7 | Koelga vidéki település | Koelga falu | négy | ↘ 4660 [4] | 278,00 [3] |
| nyolc | Lebedevskoye vidéki település | Lebedevka falu | 2 | ↗ 628 [4] | 113,80 [3] |
| 9 | Novobaturinsky vidéki település | Novobaturino falu | egy | ↘ 697 [4] | 23,60 [3] |
| tíz | Pechenkinskoe vidéki település | Pechenkino falu | 6 | ↗ 2285 [4] | 216,20 [3] |
| tizenegy | Pisklovskoye vidéki település | Pisklovo falu | 2 | ↘ 782 [4] | 215,10 [3] |
| 12 | Selezyanskoe vidéki település | Selezyan falu | 6 | ↘ 2128 [4] | 334,20 [3] |
Az Etkul régióban 42 település található.
1966-ban 52 település volt a Yetkul régióban [21] . Néhányat később megszüntettek.
Az ipart az építőanyagok kitermelése és feldolgozása ( CJSC Koelgamramor és más vállalkozások), aranybányászat (Etkulzoloto) képviseli. Az Uráli Gépgyártó üzem buldózereket és grédereket gyárt és javít, 10 tonnás osztályú traktor összeszerelését sajátítja el más üzemektől kapott alkatrészekből. Az Etkulskaya "Selkhoztekhnika" mezőgazdasági berendezések javításával foglalkozik, vannak kis autószerviz-vállalkozások. A Jemanzhelinszkij DRSU rendszer két üzeme fekete zúzott aszfaltot és aszfaltbetont állít elő.
A mezőgazdasági vállalkozások tejet, húst, gabonát, tojást, burgonyát és zöldséget termelnek. A táblák jelentős részét takarmánynövények foglalják el. Ezenkívül az SPK Koelginskoe Shundeev I.N. tenyészállományt, gabona- és repcemagot termeszt. SPK "Koelginskoye" Shundeev I.N. a cseljabinszki régió tejtermelési vezetője, Oroszország egyik vezető mezőgazdasági vállalkozása. Az Etkul ménes és a cseljabinszki baromfitelep Jemanzselinszkij ménesszaporító üzeme törzskönyvi és kereskedelmi tojások előállítására, a Bektysi baromfitelep pedig hús- és húskészítmények előállítására szakosodott. Az Etkul Sajtgyár sajtot és tejfölt gyárt. A térségben jelentős a paraszti gazdaságok szerepe is.
Az Etkulsky kerület teljes területe 252,5 ezer hektár. Mezőgazdasági terület - 148,2 ezer hektár, szénaföld - 11,4 ezer hektár, legelő - 37,2 ezer hektár. A mezőgazdasági ágazat tej-, hús-, gabona- és tojástermelésre specializálódott. A táblák jelentős részét gabona- és takarmánynövények, burgonya és zöldségfélék foglalják el. Az állattenyésztés fő iránya a tej- és hústermelés. A Ravis Sosnovskaya baromfitelep Etkul fiókja és a cseljabinszki baromfitelep Jemanzselinszkij tenyésztelepe tenyész- és kereskedelmi tojások előállítására szakosodott, a Bektysi baromfitelep pedig kereskedelmi tojást, húst és húskészítményeket állít elő. A baromfitermékek részesedése a régió összes mezőgazdasági termékének 81%-a (., a cseljabinszki baromfiteleppel együtt. 2005-ben ezt a baromfitelepet a Kopejszk városi körzetbe helyezték át). Az Etkul Sajtgyár sajtot és tejfölt gyárt.
A paraszti (tanya) és a személyi leánygazdaságok értékesítésre gabonát termelnek, falusiak háztartásának takarmányt, tejet, húst, zöldséget termelnek, valamint szállítják a lakosságot. Néhány gazdálkodó burgonyát termeszt, méhészettel foglalkozik, és mezőgazdasági termékeket feldolgozó műhelyei vannak.
A mezőgazdasági termelést a következők szolgálják: vetőmag-ellenőrző és növényvédő állomás, amely a cseljabinszki régió Rosselkhozcenter fióktelepének Etkul osztályában egyesül; Yemanzhelinsky fajtavizsgáló hely, állatorvosi állomás és egyéb vállalkozások és szolgáltatások.
Ásványok
A Cseljabinszki Területi Földtani Információs Alap szerint a Yetkulsky körzet területén 13 ásványnév gyűjtik.
A természet leginkább a régió nyugati részét, különösen Koelga környékét ajándékozta meg. Itt találhatók a leggazdagabb márványlelőhelyek: Koelginskoye, Yuzhno-Koelginskoye, Vostochno-Varlamovsky terület és Timashevskaya terület (altalaj felhasználó vállalkozás - CJSC Koelgamramor). A márványon kívül itt bányásznak gránitot (Vosztocsno-Varlamovszkij lelőhely), tufát (Vosztocsnaja Koelga), orgona bazaltot Az Uvelsky lelőhelyen építőköveket bányásznak, amelyeket a Jemanzselinszkij DRSU használ. Koelgától keletre három aranyérc lelőhely található: Bereznyakovskiy, Severo-Bereznyakovskiy és Severo-Tayandinskiy. Az első betétet az Etkulzoloto vállalkozás fejleszti. Van még egy polifém lelőhely (Tayandinskaya terület) és egy hatalmas földalatti medence Sukharyshsky ivóvízzel. Még keletre, a Bolsoj Sarykul partján, a cseljabinszki körzeti olajmező (nem használt).
A régió keleti részén két barnaszén lelőhely található: Kopeysky és a Sugoyaksky széntartalmú régió nyugati sávja, az altalaj használója Cseljabinskugol.
Építési homokot bányásznak a következő lelőhelyeken: Sineglazovskoye (északi szakasz), Belonosovskoye, Kalachevsky első szakasz, Sineglazovskoye (északkeleti rész). Kvarchomok - az Erofeevsky lelőhelyben, formázó homok - az Etkulskaya terület lelőhelyén. Agyagtégla - a "Mély" betétben.
Szállítás
A régiónak elég fejlett aszfaltozott úthálózata van, ezeket minden faluhoz lefektetik. Az autópályák teljes hossza - , beleértve:
A fő közlekedési mód az autó, de az áruszállításra traktorparkot és lóvontatást alkalmaznak. Mindegyik településnek van buszkapcsolata a régióközponttal, Pisklovo, Karataban, Etkul, Emanzhelinka, Koelga pedig a régióközponttal. Buszjáratok kötik össze a nagy falvakat Korkino, Kopeysk és Jemanzhelinsk városokkal. A Cseljabinszkból Troickba tartó vasút a régió területén halad át. A vasúti mellékvágány a CJSC „Koelgamramor” tulajdona.
A körzet területén egy fő olajvezeték halad át, amely Nyugat-Szibériából szállítja az olajat a Volga régióba. Az Etkul olajszivattyú állomás ennek az olajvezetéknek az egyik állomása. A járás területét meridionális irányban a Buharából Jekatyerinburgba szállító gázvezeték keresztezi. Gázvezetékek látják el földgázzal Etkul, Emanzhelinka, Karataban, Selezyan, Koelga, Pogorelka, Belonosovo és más településeket.
Elgázosítás
A mAz Etkulsky járás számos nagy faluja gázvezetékeken keresztül kapja a földgázt, a korábban folyékony és szilárd tüzelőanyaggal működő kazánházakat gázzá alakították át, és sok falu utcáin gázvezetékeket fektettek le. Kidolgozásra került a térség elgázosítási programja, melynek értelmében gázvezetékek épülnek a régió távoli falvaiba, folytatódik a lakóépületek és szociális létesítmények elgázosítása.
A kerületben jelenleg 44 oktatási intézmény működikx intézmény (6 általános, 3 alap, 11 középiskola; 20 óvodai intézmény; 3 kiegészítő nevelési intézmény, 1 javítóintézet). Az Etkul iskola a cseljabinszki szövetkezet kereskedelmi technikumával kötött megállapodás alapján működik. A gyerekek további oktatásban részesülnek a gyermekek kreativitásának két házában: a kerületben és a Koelginskyben. A különböző szakmák szakembereit a foglalkoztatási szolgálat képzési központja képezi.
Az Etkulsky kerület területén természeti emlékek találhatók [22] :
| Az Etkulsky kerület önkormányzati képződményei | |||
|---|---|---|---|