Viktor Ivanovics Ermolkin | |||
---|---|---|---|
Születési dátum | 1934. augusztus 31. (88 évesen) | ||
Születési hely | Temirtau | ||
Ország | Szovjetunió → Oroszország | ||
Tudományos szféra | geológia | ||
Munkavégzés helye | Gubkin Orosz Állami Olaj- és Gázipari Egyetem | ||
alma Mater | Gubkin Moszkvai Olajintézet | ||
Akadémiai fokozat | A geológiai és ásványtani tudományok doktora (1982) | ||
Akadémiai cím | Egyetemi tanár | ||
Díjak és díjak |
|
Viktor Ivanovics Ermolkin (született 1934) geológus az olaj és gáz geológiájával és geokémiájával, I. M. Gubkin-díjas (2016).
1934. augusztus 31-én született Temirtau városában (ma Kazahsztán).
1957-ben diplomázott a Gubkin Moszkvai Olajintézetben , és ott maradt dolgozni, miután fiatal kutatóból professzor lett az Olaj- és gázkutatás és -kutatás elméleti alapjainak tanszékén (1982-től napjainkig).
1966-ban védte meg Ph.D. értekezését, melynek témája: "A regionális olaj- és gázfelhalmozódás összehasonlító elemzése a Közel-Kelet és Közép-Ázsia mezozoikum lelőhelyein."
1967-től 1970-ig az "Olaj- és Gázföldtan" tanszéket vezette, és franciául előadásokat tartott az Algériai Országos Olaj- és Gázipari Intézetben, és az ő vezetésével végezte el a geológusok első diplomáját az "Olaj és gáz geológiája" szakon. ".
1982-ben védte meg doktori disszertációját, melynek témája: "A regionális olaj- és gázfelhalmozódás zonalitása platformterületek üledékes borításában."
A Földtani és Geokémiai Laboratórium tudományos igazgatója (1970-2012), a kőolaj- és földgázkutatás és -kutatás elméleti alapjainak osztályvezető-helyettese (1990-2014).
Az olaj és gáz geológiája és geokémiája területén világszerte elismert kiemelkedő tudós, az egyetem vezető professzora.
Kutatásokat végzett a földkéregben lévő olaj- és gázfelhalmozódások genetikai kapcsolatainak, valamint kialakulásának és eloszlásának mintázatainak azonosítására. Az európai régióban, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten végzett vizsgálatok eredményeit tudományos folyóiratokban publikálják Oroszországban és külföldön egyaránt.
Tudományos irányítása alatt kidolgozták a földkéreg szénhidrogének genetikai fázisú zónájának alapvető modelljét, és ennek alapján módszert alkottak az olaj-, gáz- és gázkondenzátum-lerakódások kutatásának külön előrejelzésére.
Előadásokat tart: "Az olaj és gáz geológiája és geokémiája", "Az olaj és gáz kutatásának és feltárásának elméleti alapjai", "Külföld olaj- és gáztartományai", "A szénhidrogének fáziszónázása a földkéregben és módszerek a földkéregben" az olaj-, gáz- és gázkondenzátum-kutatás külön előrejelzése”.
7 tankönyv, 6 monográfia, több mint 170 tudományos közlemény szerzője.
Vezetésével több száz mérnök-geológust képeztek ki, 23 kandidátusi és 5 doktori disszertációt védtek meg.
A Gubkin Orosz Állami Olaj- és Gázipari Egyetemen és a Moszkvai Állami Egyetemen doktori disszertációkat védő disszertációs tanácsok tagja.
Közmunkát végzett az intézetben: az Intézet Komszomol Bizottságának titkára, a Moszkvai Komszomol Lenin és Októberi Komszomol Bizottságának első titkára, a Komszomol Központi Bizottsága Komszomol szervei osztályának felelős szervezőjeként dolgozott. (1957-1962) az Intézet pártbizottságának helyettesévé és titkárává választották. I. M. Gubkin (1973-1980).