Konstancai püspökök névsora
A konstanzi püspök a Római Katolikus Egyház 1821-ben megszüntetett egyházmegyéjének lelki feje, amelynek központja a Boden - tó melletti Boden városában található . A püspökség területe általában a középkori Sváb Hercegség határait fedte le . Sok középkori egyházi személyiséghez hasonlóan a konstanzi püspök is világi hatalommal, és ennek megfelelően császári hercegi státusszal rendelkezett : ebben az értelemben konstanzi herceg-püspöknek is nevezik .
Konstanz két püspökét ( I. Konrád és II. Gebhard ) a XII. században szentté nyilvánították.
püspök
A kora középkori püspökök névsora az elégtelen információ miatt hiányos és hozzávetőleges.
- Bubulkot (515/517-534) tartják az egyházmegye első püspökének, amelynek akkor Vindonissa városa volt a központja.
- Cromatius, egyben Grammatius (534-552/562), Vindonissa utolsó püspöke. A burgundi állam bukása után a széket az alemann hercegek nyomása alá helyezték, 585-590-ben a biztonságosabb Konstanzba költöztek.
- Maximus (6. század vége) – Konstanca első püspöke
- Ruodelo (Rudolf, 6. század vége)
- Ursine (589-600?)
- Gaudentus (612/613 körül)
- Johann I (615 és 629/639 között)
- Marcian (629 és 639 között)
- Othard (7. század közepe)
- Pictavy (7. század közepe)
- Severius (7. század közepe)
- Astropius (7. század közepe)
- II. János (? 7. század közepe)
- Bozo (7. század 2. fele)
- Gandolf (7. század 2. fele)
- Fidelius (7. század 2. fele)
- Theobald (7. század 2. fele)
- Udon/Audoin (?-736)
- Arnefrid (736-746), reichenaui apát 726-746-ban
- Sidonius (746-760), reichenaui apát 746-760-ban
- II. János (760-782), St. Gallen apátja 759-782-ben, reichenaui apát 760-782-ben
- Aegino (782-811)
- Wolfleoz (811-838/839), St. Gallen apátja 812-816-ban
- I. Salamon (838/839-871)
- Patejo (871-?)
- Gebhard I (?-875)
- Salamon II (875/876-889)
- III. Salamon (890-919)
- Notting (919/920-934)
- Konrad I von Altdorf (934–975), Konstanz védőszentje 1123-tól
- Gaminolf (975-979)
- Gebhard II von Bregenz (979–995), Konstanz helyi tisztelt védőszentje 1134-től
- Lambert (995-1018)
- Rudhard (1018-1022)
- Heimo (1022-1026)
- Warmann (Warmund) von Dillingen (1026-1034)
- I. Eberhard (1034-1046), az előző testvére
- Theoderic (1047-1051)
- Rumold (1051-1069)
- Karl (mann) (1069-1071), a kupolai káptalan nyomására lemondott
- I. Otto von Lierheim (1071-1086), császárrá nevezték ki , majd 1080- ban a pápa a beiktatási harc során menesztette .
- Bertolf (1080–1084), pápává nevezték ki
- Gebhard III von Zähringen (1084–1110), pápává nevezték ki
- Arnold von Heiligenberg (1092–1112), kinevezett császár; a kupola káptalan nem ismerte el
- Ulrich I von Kyburg-Dillingen (1111-1127)
- II. Ulrich (1127–1138), lemondott
- Hermann I von Arbon (1138-1165)
- II. Ottó (1165–1174), lemondott
- Berthold von Bussnang (1174-1183)
- Hermann von Friedingen (1183-1189)
- Diethelm von Krenkingen (1189-1206), rheinaui apát 1157-1161 -ben, reichenaui apát 1189-1206-ban
- Werner von Staufen (1206–1209), lemondott
- Conrad II von Tegerfelden (1209-1233)
- Heinrich von Tanne (1233-1248)
- Eberhard II von Waldburg (1248-1274)
- Rudolf I von Habsburg-Laufenburg (1274-1293)
- Friedrich I von Zollern (1293–1293), lemondott
- Heinrich II von Klingenberg (1293-1306)
- Gerhard von Bewar (1307–1318), kettős választás után pápává nevezték ki
- Konrad von Klingenberg (1318-1319), választott maradt és lemondott, Brixen és Freising püspöke (szintén csak választott, valódi hatalom nélkül)
- Rudolf II von Montfort (1322-1334), egyben Chur püspöke 1322-1325 és a St. Gallen-i apátság adminisztrátora 1330-1333
- Frauenfeldi Miklós (1334-1344)
- Ulrich Pfefferhard (1345-1351)
- Johann III Windlock (1352–1356), egy merényletben meggyilkolták
- Heinrich III von Brandis (1357-1383)
- Mangold von Brandis (1384–1385), kinevezték avignoni pápává
- Nicholas von Riesenburg (1384–1387), Urban VI
- Heinrich von Bailer (1387-1388), az avignoni kúria jelöltje
- Burkard I von Hoeven (1387–1398), locum tenens 1388-ig, a római kúria nevezte ki
- Friedrich II von Nellenburg (1398), a Római Kúria püspöke lemondott
- Marquard von Rundegg (1398–1406), mindeni püspök 1398-ban
- Albrecht Blahrer (1407–1410), lemondott
- Otto III von Hachberg (1410–1434), a konstanzi székesegyház házigazdája, a dómkáptalannal való konfliktus miatt lemondott.
- Friedrich III von Zollern (1434-1436)
- Heinrich IV von Hoeven (1436–1462), a churi püspökség adminisztrátora
- Burkhard II von Randegg (1462-1466)
- Hermann III von Breitenlandenberg (1466-1474)
- Otto IV von Sonnenberg (1474-1491), a konstanzi püspökök vitájának résztvevője (a dómkáptalan jelöltje és császár)
- Thomas Berlover, szintén Thomas of Zilli (1491–1496), birodalmi protonotárius és a Birodalmi Kamara udvarának tagja
- Hugo von Hohenlandenberg (1496–1529), lemondott, 1531–1532 között szolgált püspökként
- Balthazar Merklin (1532–1531), a Szent Római Birodalom alkancellárja 1527–1531, hildesheimi püspök 1527–1531
- Johann von Lupfen (1532–1537), lemondott
- Johann von Wese (1537-1548), alatta a reichenau-i apát címe végül a konstanzi püspökökhöz került
- Christoph Metzler (1548-1561)
- Markus Sittikus von Hohenams (1561–1589), bíboros, lemondott
- Ausztriai Andreas (1589–1600), bíboros, 1591-től Brixen püspöke
- Johann Georg von Hallwil (1601-1604)
- Fugger Jakob (1604-1626)
- Sixt Werner Vogt von Altensumerau és Prasberg (1626-1627)
- Johann von Waldburg (1627-1644)
- Franz Johann Vogt von Altensumerau és Prasberg (1645-1689)
- Marquard Rudolf von Rodt (1689-1704)
- Johann Franz Schenck von Stauffenberg (1704-1740), augsburgi püspök 1737-1740
- Damian Hugo Philipp von Schönborn-Buchheim (1740. július 12. – 1743. augusztus 19.), bíboros 1713-tól, Speyer püspöke 1719-1743 között
- Kázmér Anton von Sickingen (1743-1750)
- Franz Conrad von Rodt (1750–1775), bíboros 1758-tól
- Maximilian Christoph von Rodt (1775-1799)
- Karl Theodor von Dahlberg (1799-1817), mainzi és wormsi érsek 1802-1803, regensburgi érsek 1802-1817, frankfurti nagyherceg 1810-1813
- ( Ignaz Heinrich von Wessenberg ) 1817-ben az egyházmegye általános helynökévé és locum tenensévé választották, de a pápa nem ismerte el , majd 1821-ben megszüntették a püspökséget.