Völgy (város)

Dolina ( ukránul Dolyna ) város Ukrajnában , az Ivano-Frankivszki régió Dolinszkij kerületében . A Dolinskaya közösség közigazgatási központja .

Földrajzi hely

Dolina városa 58 km-re található a régió központjától. A városon keresztül folyik a Turjanka és a Sivka folyó .

Történelem

A település a 10. század óta ismert sókitermelő helyként, a galíciai-volinai fejedelemség része volt [2] .

1349-ben Lengyelország elfoglalta [2] és az orosz vajdaság része lett .

1525-ben a város megkapta a Magdeburgi Törvényt [2] .

1658. május 28-án a városban és környékén felkelés kezdődött a lengyel dzsentri ellen, amelyet levertek [2] .

1740-ben a város környékén fegyveres felkelések zajlottak a lengyel dzsentri ellen, amelyeket levertek [2] .

1772–1918

A Nemzetközösség 1772-es első felosztása után  - Ausztria részeként (1867. március 15. óta - Ausztria-Magyarország) [2] .

1875-ben vasútvonalat húztak át a városon.

Az első világháború kitörése után , a galíciai csata során az osztrák-magyar csapatok vereséget szenvedtek, és 1914. szeptember 8-án a Délnyugati Front előrenyomuló csapatai elfoglalták a völgyet .

1918–1939

Ausztria-Magyarország 1918. novemberi, 1919. évi összeomlása után a város a Lengyel Köztársaság része lett [2] és 1920. december 23-án a Sztanyiszlavi Vajdaság része lett .

A városban 1923-ban tömeges sztrájkot tartottak a fafeldolgozó iparban dolgozók [2] .

1927. május 1-jén nagy tüntetés zajlott a városban a bányászszakszervezet vezetésével [2] .

A gazdasági világválság 1929- es kezdete után a lengyel gazdaság helyzete bonyolultabbá vált, 1929-ben pedig sztrájk zajlott a városban, amelyben különböző iparágak dolgozói vettek részt [2] .

1939. szeptember 1-jén a német csapatok megtámadták Lengyelországot , és megkezdődött a második világháború .

1939. szeptember 17-én a Vörös Hadsereg egységei beléptek Kelet-Lengyelország-Nyugat-Ukrajna területére , 1939. szeptember 28-án pedig aláírták a Szovjetunió és Németország közötti barátsági és határszerződést.

1939–1991

1939. október 27-én megalakult a szovjet hatalom. [3]

1939. november 14-től a Szovjet Szocialista Köztársaságok Uniója Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság tagjaként . [3]

1939-ben városi rangot kapott, és az Ukrán SSR Ivano-Frankivszki régiójának Dolinszkij kerületének közigazgatási központja lett [4] [5] [2] .

A Nagy Honvédő Háború kitörése után a városban tartózkodó szovjet csapatokat az államhatár lefedésének tervének megfelelően riasztották és a koncentrációs helyekre vonták ki. 1941. július 3-án a várost az előrenyomuló német csapatok elfoglalták [6]

1944. július 31-én, a Lvov-Sandomierz offenzív hadművelet során az 1. Ukrán Front 18. hadseregének 95. lövészhadtestének szovjet csapatai a 351. lövész és a 66. gárda lövészhadosztály részeként szabadították fel [6] .

Később a várost újjáépítették. 1952-ben két fafeldolgozó üzem, egy sógyár , egy téglagyár, egy olajgyár, egy középiskola, egy általános iskola, egy kultúrház , egy Úttörők Háza, két könyvtár, egy mozi és egy stadion működött [7]. . Az 1950-es évek elején a város az olajtermelés központja lett [4] [2] .

1980-ban egy gázfeldolgozó üzem , két vasbeton termékek és szerkezetek üzeme, egy sógyár, egy téglagyár, egy gyümölcslé-kivonó üzem, egy kenyérgyár, egy tejüzem, egy Metallist üzem, egy ruhagyár, egy gyapotfonó üzem , mezőgazdasági gépek, fogyasztói szolgáltató üzem, 8 középiskola, zeneiskola, sportiskola, művészeti iskola, kórház és további 4 egészségügyi intézmény, művelődési ház és 4 könyvtár [2] .

1983-ban 2150 m² összterületű szupermarket épült (V. Martyn építész) [8] . 1985-ben épült egy új szélesvásznú "Victory" mozi kávézóval és 600 férőhelyes teremmel [9] .

1989 januárjában a lakosság 22 680 fő volt [10] , a legnagyobb vállalkozások a gázfeldolgozó üzem, a sógyár , a Metalist, a pamutfonó és a ruhagyár [11] voltak .

1991 után

1998-ban a Jemeljan és Tatjana Antonovics Alapítvány pénzével megnyílt a Bojkovschina Regionális Múzeum .

Közlekedés

Autópályák kötik össze a Völgyet Ukrajna fővárosával - Kijevvel , regionális központok: Ivano-Frankivszk , Lviv , Ternopil , Khmelnitsky , Vinnitsa ; valamint Lengyelország ( Varsó , Lublin ), Csehország ( Prága , Brünn ) és Szlovákia ( Kassa ) városai.

A régión halad át a lvivi vasút Stryi  - Ivano-Frankivsk [4] [7] vasútvonala . A személyvonatok a Dolyna állomásról indulnak Ivano-Frankivsk , Chernivtsi , Minsk , Kalush felé .

Látnivalók

• Dolinszkoje tó , melynek területe 25 hektár. Átlagos mélysége 2,5 m. A tó vízkészlete mintegy 600 ezer m³.

Jegyzetek

1. ↑ Ukrajna látszólagos lakosságának száma  (ukr.) . Ukrajna Állami Statisztikai Szolgálata . Letöltve: 2021. augusztus 11.
2. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 Völgy // Ukrán szovjet enciklopédia. 3. kötet Kijev, "Ukrainian Soviet Encyclopedia", 1980. 426-427.
3. ↑ 1 2 Red Banner Kijev. Esszék a Vörös Zászló Kijevi Katonai Körzet történetéről (1919-1979). Második kiadás, javítva és nagyítva. Kijev, Ukrajna politikai irodalmának kiadója, 1979.
4. ↑ 1 2 3 Völgy // Nagy Szovjet Enciklopédia. / szerk. A. M. Prokhorova. 3. kiadás M. 8. kötet, "Szovjet Enciklopédia", 1972. 411. o.
5. ↑ Völgy // Szovjet enciklopédikus szótár. redcall, ch. szerk. A. M. Prohorov. 4. kiadás M., "Szovjet Enciklopédia", 1986. 405. o
6. ↑ 1 2 Címtár "Városok felszabadítása: Útmutató a városok felszabadításához az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háború idején". M. L. Dudarenko, Yu. G. Perechnev, V. T. Eliseev és munkatársai M .: Katonai Könyvkiadó, 1985. 598. o.
7. ↑ 1 2 Völgy // Nagy Szovjet Enciklopédia. / szerkesztőbizottság, ch. szerk. B. A. Vvedensky. 2. kiadás M. 15. kötet, Állami Tudományos Kiadó "Nagy Szovjet Enciklopédia", 1952. 28. o.
8. ↑ A Nagy Szovjet Enciklopédia Évkönyve, 1984 (28. szám). M., "Szovjet Enciklopédia", 1984. 182. o
9. ↑ A Nagy Szovjet Enciklopédia Évkönyve, 1986 (30. szám). M., "Szovjet Enciklopédia", 1986. 178. o
10. ↑ 1989-es szövetségi népszámlálás. Az Uniós köztársaságok városi lakossága, területi egységeik, városi települések és városi területek nemek szerint . Letöltve: 2017. november 1. Az eredetiből archiválva : 2012. február 4.. (határozatlan)
11. ↑ Völgy // Nagy enciklopédikus szótár (2 kötetben). / szerkesztőbizottság, ch. szerk. A. M. Prohorov. 1. kötet, M., "Szovjet Enciklopédia", 1991. 404. o.

Irodalom

• Dolina (4), miasteczko, Doliniański powiat // - Warszawa : Filip Sulimierski i Władysław Walewski, 1881. - T. II : Derenek - Gżack. - S. 95-101.

Linkek

• Dolyna város honlapja  (ukrán)
• Dolyna város hivatalos honlapja  (ukrán)